Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A szorongásoldók veszélyei, avagy a benzodiazepinek mellékhatásai

Fendrik Bertalan képe
Ellenőrzött szakember

Sokan kérdeztétek tőlem, hogy miként hatnak a gyógyszerek a szorongásra. Milyen mellékhatásai lehetnek a szorongásoldóknak? El lehet-e őket valaha hagyni a gyógyszereket? A tapasztalatom, hogy ezt a témát sokszor nagy rejtély övezi, kevés információ áll a rendelkezésre erről a nyilvánosság előtt. Mind a gyógyszergyártóknak, mind a pszichiátereknek kellemetlen téma. Ennek kapcsán alaposabban utána jártam a dolgoknak, és megosztom veletek a tapasztalataimat.

Mi is történik a gyakorlatban?

Magyarországon, ha felkeres valaki egy ideggondozót, akkor tünetei alapján – leggyakrabban – 10 perc alatt kaphat generalizált szorongás diagnózist, ami esetleg még kiegészülhet valamilyen más hangulatzavarral kapcsolatos diagnózissal (kényszer, pánik vagy depresszió). Majd a diagnózist követően rendszerint a kliensek kapnak egy receptet, amin valamilyen szorongásoldó szerepel. Ilyenkor gyakorlatilag ismeretlen orvos, ismeretlen páciensnek, ismeretlen tünetekre ismeretlen gyógyszert ír fel. Rosszabb esetben mindezt a házi orvos is megtudja tenni, úgy, hogy nincsenek mélyebb lélektani ismeretei. Nem csoda, hogy nem működik a varázspirula.

Mik a benzodiazepinek?

A benzodiazepinek az 1960-as években váltak népszerűvé, ekkor még csoda gyógyszerként tekintettek rájuk. Szinte minden mentális problémára ezeket írták fel, ez lehetett stressz, szorongás, alvászavar vagy izomgörcsök. Íme a lista a leggyakrabban előforduló benzokról:

  • Alprazolám (Xanax)
  • Lorazepám (Ativan)
  • Klonazepám (Klonopin, Rivotril)
  • Diazepám (Valium)

Hogyan hatnak a benzok?

A benzodiazepinek az idegrendszeren keresztül fejtik ki a hatásukat, a limbikus rendszeren keresztül hatással vannak az amygdalára (az agyunk érzelemközpontja) és az agytörzsre. Az idegsejtekben két kétféle hatás érvényesül: Az egyik a serkentő működés, ami fokozza a neuronok aktivitását, más szavakkal segíti az ingerület terjedését, a másik hatás pedig a gátlás, amely megakadályozza az ingerület továbbítását. A gátló műköködésnek fő anyaga a g-amino-vajsav (GABA). A GABA molekula receptorain fejtik ki hatásukat a benzodiazepinek, és a gátló folyamatokat erősítik. Akár már egyszeri alkalmazásnál is kifejtik a hatásukat, így rövid időn belül érezhető a szorongásoldó hatásuk.

Mit mondanak a legújabb kutatások?

2015-ben azt találták, hogy a benzodiazepinek a legszélesebb körben használt gyógyszerek a szorongásos zavarok kezelése esetén. Azonban leginkább rövid távon tudnak segíteni a szorongás csökkentésében (2-4 héten keresztül), de nincs arra bizonyíték, hogy hosszú távon hatékonyak lennének a szorongás csökkentésében.

Ezzel szemben hosszútávú használatuk számos mellékhatását igazolták. Legtöbb esetben az agy feldolgozó képessége és tanulási kapacitása hanyatlik, koncentrációs zavarok lépnek fel, csökken a motoros koordináció pontossága, valamint erősödnek a szorongásos és a pánik-szerű tünetek (különösen a szociális fóbia és az agorafóbia) valamint a szexuális vágy is alábbhagy. Az amerikai NHS (National Institue for Health and Clinical Excellence) ajánlása szerint a benzodiazepinek 2-4 hétig használhatóak a szorongás akut szakaszában.

Ha terápiába jársz és benzodiazepint használsz, akkor teljesen hatékonytalanná válik a terápia. Minden bizonnyal a fent említett mellékhatások miatt. Ugyanis a terápiára úgy tekinthetünk, mint egy tanulási folyamatra, ahol egyszerű ismereteket szerzünk magunkról, új személéletbe helyezzük az eddigi önmagunkról alkotott képet és átdolgozzunk a lelki traumákat, ezért az idegpályák újra aktivációja törénik.

Mégis miért írják fel az orvosok még mindig ezeket?

Vélhetően az orvosok próbálják enyhíteni a klienseik tüneteit, és próbálják megakadályozni a pánikot, azonban a mellékhatásoknak nincsenek tudatában, és a képzésük folyamán kevesen tanulnak a legújabb kutatásokról. Másrészt ez a sztenderd gyakorlat, egyik orvos a másikat képezi, és nem frissítik a tudásukat, valamint a terápiás protokollokat. Sokszor nem elérhető a terápiás ellátás a kliensek számára vagy nincs kommunikáció az orvosok és a terapeuták között.

Vannak olyan helyzetek is, amikor a páciensek közül nagyon sokan akarják ezeket a gyógyszereket, mert azt remélik, hogy gyors megoldást hoz.

Mi segíthet a szorongásban?

Antidepresszánsok hosszútávon nagyon hatékonyak lehetnek a szorongás oldásában.
Életmódbeli változások is sokat segíthetnek. Ezek közé tartozik a rendszeres testmozgás, megfelelő alvás, táplálkozás.
A szorongás kezelésében leginkább a terápia lehet hatékony 12-25 alkalomtól rengeteget javulhat a kliensek életminősége.

Egy hétköznapi példa

Zoltán (29 éves) 3 éven keresztül szedett Xanaxot pánikrohamokra. Miután javaslatomra pszichiáter szakorvossal konzultáltunk, és leváltották a Xanaxot egy hatékonyabb gyógyszerre valamint megkezdte a terápiát, ahol megtanulta hogyan kezelheti a pánikrohamokat és elindult a problémái érzelmi átdolgozása, már a hatodik alkalom alatt jelentősen csökkentek a tünetei. Számára teljesen hihetetlen volt, hogy mindössze ilyen rövid idő alatt elmúltak az évek óta tartó tünetei, de úgy döntött, hogy folytatja még a terápiás munkát, mert szeretett volna elmélyülni az önismereti munkában.

Irodalom:

Steve Louvet; Michelle Ischayek, Rob Danoff: The Current Role of Long-Term Benzodiazepines for the Treatment of Generalized Anxiety
Pittman & Karle: Rewire Your Anxious Brain.