A szorongás oldása (megoldása)
Szerző: Gesler Lili viselkedéselemző - 2016. október 23. 21.36
A szorongás
Képzelj el egy embert aki egy beszédet tart kb. 50 főnek.
Minél pontosabban érzékeld, mit lát, mit hall a színpadon állva?
Az előadása végén kérdéseket tesznek fel a közönségből. Az előadó kap egy kérdést amelyre nem tudja a választ.
Azt gondolja, hogy ez rendben van így, hiszen a nézők tudják, hogy ez nem az én szakterületemhez tartozik…...
Vajon, az előadó 0-tól 10-ig mennyire szoronghat ?
Most képeld el azt, hogy az előadó egy olyan valaki, aki szorongós.
Amikor kap egy nehéz kérdést, arra gondol hogy: "kellene tudnom a választ, a hallgatók elítélnek, ha nem válaszolok, azt gondolják, hogy közömbös vagyok vagy csaló."
Vajon, ez az előadó 0-tól 10-ig mennyire szorong?
Most képzeljük el, hogy ugyanazt a kérdést 100 másik embertől kérdezik meg egy előadás során. Mind a 100 ugyanígy reagálna?
Valószínű, hogy nem.
Nem maga a szituáció (azaz a tény, hogy kapott egy kérdést), hanem ennek a félremagyarázása okozza a szorongást. Ezt a félremagyarázást hívjuk automatikus negatív gondolatnak, ami emocionális, viselkedésbeli és fiziológiai tüneteket okoz (szívdobogás, izzadás, gyomorgörcs, remegés, fulladás, stb.).
Miért kíséri sokszor a félelmet fiziológiai tünet? Mert ez felkészít minket a potenciális fenyegetésre.
A félelemnek három haszna is van:
1. gyorsan energiát ad: cukor és zsír kerül a véráramba.
2. megfeszíti az izomzatot, hogy gyorsan tudj menekülni.
3. a veszélyre összpontosítja a figyelmedet, mintha életveszélyben volnál.
A rémület energiát ad, hogy küzdj, hogy legyőzd a veszélyt, hogy futni tudj, hogy elmenekülj, vagy megmerevedj, hogy akár halottnak is tudd tettetni magad.
Csakhogy, erre nincsen szüksége a példában lévő embernek.
Mert ő túlbecsüli a veszélyt és alábecsüli a saját problémamegoldó képességeit. Ez a szorongás kognitív modellje.
Amennyiben észrevesszük a kezdődő szorongást, ez egy jele annak, hogy valamely eseményt negatív automatikus gondolatokkal félremagyaráztál. Ezek az automatikus gondolatok egy szempillantás alatt keletkeznek és nagyon nehéz őket észrevenni.
A szorongást, pánikot akkor érzi az ember, amikor túlbecsüli a veszélyhelyzetet és alábecsüli a saját képességeit.
A kognitív terápia segít megtalálni a szorongást kiváltó negatív automatikus gondolatot, ezt felülírni, így a szorongás megszüntethető.
Kapcsolódó tartalmak
A krónikus kimerültség 13 jele
2019. április 17. 11.35
Az alábbiakban a krónikus kimerültség jeleiről olvashatunk. Lehet, hogy túl sokat dolgoztunk, mindig rohanunk, vagy egy jó ideje rosszkedvvel küzdünk. Talán folyamatos szorongást érzünk belül, netán fizikai fájdalommal küzdünk. Ha több jelenséget is tapasztalunk magunkon, akkor érdemes valahogyan változtatni.
Fontos: ha a példa nem pontosan illusztrálja a mi érzéseinket, vagy szituációnkat, de az általános elvhez tudunk kapcsolódni, akkor azt a pontot is pipáljuk ki.
Nem a stresszel van a probléma?
2019. április 16. 9.31
Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni s stresszre, mint amit kerülni, vagy legalábbis minimalizálni kell az életünkben. Azonban mi van akkor, ha úgy kezeljük mint a fejlődés szükséges része, mely arra sarkall, hogy mozgósítsuk és használjuk a rendelkezésre álló erőforrásainkat, új képességekre tegyünk szert, s végső soron növekedjünk általa? Az egésznek a bizalom lenne az alapja? Az önmagunkba és a világba vetett hit?
Evészavarok sport összefüggése
2019. április 15. 16.12
Az egészséges életmód egyre nagyobb arányú elterjedése mintegy magával hozta a különböző zavarok, úgymint az izomdiszmorfia, testdiszformiás zavar, testépítő típusú evészavar, nem hagyományos női szerep elnevezésű zavar, testedzésfüggőség, apotemnofília, Adonisz-komplexus és az orthorexia nervosa megjelenését. Orthorexia nervosa zavarnál a középpontban az étel minősége áll. A zavar mögött állhat bűntudat, súlyos önértékelés, női/férfi identitás probléma, kontrollvesztéstől való félelem. A testdiszmorfiás zavar korábbi neve diszmorfofóbia.