Szorongás
Ellenőrzött szakember
Szerző: Dr. Gőgh Edit pszichiáter - 2013. január 16. 14.12
Korábban olvashattak a félelmekről. Tulajdonképpen akkor is a félelmekről beszélve nem másról volt szó, mint a szorongásról. Hiszen szorongás áll minden félelem mögött.
Ki ne élt volna már át kínosan gyötrő, torokszorító érzéssel járó, olykor remegéssel, gombócérzéssel kísért kínzó-gyötrő érzést, a szorongást ? Nincs a világon olyan ember, aki élete során legalább egyszer, vagy többször ne élte volna át ezt a kellemetlen érzést. Gondoljunk csak a vizsgadrukkra. Vagy bármilyen más, megmérettetés előtti kellemetlen érzésre. Ez bizony a szorongás.
A szorongás élettani jelenség, az élet természetes velejárója lehet – időnként és alkalmanként. Ugyanez lehet kóros is, ha ok nélkül áll fenn, ha folyamatos, és ez már szubjektív szenvedést okoz, netán megakadályozza mindennapi életünket, tevékenységünket.
A szorongás genetikusan kódolt. Egyes családok tagjai szorongóbb alkatúak, míg más családok nem, vagy csak kevésbé.
Állatoknál is van szorongás! (gondoljunk csak a fájdalommal küszködő kisállatokra, vagy a szó tényleges értelmében „kivert kutyákra”. Ez utóbbiaknál a testtartás is tanúskodik a szorongásukról. )
Állatoknál is van szorongás! (gondoljunk csak a fájdalommal küszködő kisállatokra, vagy a szó tényleges értelmében „kivert kutyákra”. Ez utóbbiaknál a testtartás is tanúskodik a szorongásukról. )
A szorongás tulajdonképpen a régi nomenklatúra szerint a neurózist jelenti. Ma már a tudomány ebben is differenciáltabban, árnyaltabban fogalmaz és határozza meg a szorongás formáit.
A szorongás egy szinten túl , amikor már szubjektív szenvedést okoz kóros. Aki átélte, tudja, hogy a szorongás egy belső, kellemetlen, kínzó lelki feszültségi állapot, melynek számtalan kísérő-, vagy megjelenési tünete van/lehet, mint pl. gombóc érzés a torokban, gyomorban, szív táji panaszok, verejtékezés, remegés, halálfélelem, hasmenés, stb…
Egy szorongás
- lehet heveny, hirtelen fellépő: pl. vizsga előtti drukk, fellépés előtti drukk, heveny lelki sokk után, veszteségélmény után, gyász esetén, stb. és
- lehet idült, azaz elhúzódó, amikor már generalizált szorongásról beszélünk.
- Ez gyerekeknél megnyilvánulhat iskolai teljesítmény zavarokban, alvás zavarokban, funkcionális tünetek kialakulásában, mint pl. hányás, hasfájás, fejfájás, stb.
- Felnőttnél pedig egy felfokozott, már-már abnormális aggodalmaskodásban, gyermekeiért, saját magáért, a vélt vagy bekövetkezhető nehézségek fellépése miatti aggodalmaskodásban.
E kínzó szorongás tünetei a legváltozatosabbak lehetnek, mint pl.
- alvászavar
- izomfeszülés
- nyugtalanság
- ingerlékenység
- szájszárazság
- fáradékonyság
- hangulati nyomottság
- közérzet zavar,
- izzadékonyság
- gyakori vizelési inger
- hasmenés
- koncentrációs zavar stb.
A pszichoszomatikából már ismerjük, hogy amikor elfárad a lélek, ha hallgat is a száj, kiáltanak a szerveink ! Hogy kinél milyen tünet és mely szerven jön létre a fent említettek közül, az egyed-specifikus. Mindig az ún. „gyenge pont”-unkat érinti a tartós szorongás.
Mi tartja fenn ezeket a szorongásokat?
- Részben genetikai (öröklött) hajlam
- részben érzelmi traumák (sérülések),
- részben a mai, nem igazán humánus mindennapi rohanó életünk, a fokozódó stressz, amit nem tudunk már kezelni.
Genetikai hajlam alatt azt értjük, hogy egy szorongó anyának, vagy szorongó alkatú szülő-párnak nagyobb valószínűséggel lesz szorongó alkatú gyermeke. De nézzük az érzelmi traumákat, amelyek ha tartósan fennállnak, vagy gyakran ismétlődnek, bizony testi tüneteket, panaszokat okozhatnak.
- Az elfojtott bánat, harag, sértettség érzése, kínzó gondolatok, kudarcélmények, eleinte „csak” közérzészavart, majd nyomottabb hangulatot, ezek állandósulása esetén pszichoszomatikus betegségeket, működési zavarokat, majd szervi eltéréseket okozhatnak. Így károsítva egészségünket. Eleinte csak az tűnik fel, hogy türelmetlenebbek vagyunk, majd nyíltan vagy burkoltan agresszívekké válunk, mert „rosszul érezzük” magunkat.
- Mai világunk, a maga rohanásával, teljesítmény-orientáltságával, az ember belső értékeinek devalválásával, pénz-orientált, acsarkodó mindennapjaival sajnos kedvező táptalajt nyújt arra, hogy az érzékenyebb idegrendszerű emberek lelkileg „áldozatául essenek” a kor kihívásainak. Ők, azok, akiknél minden lelet negatív. Csak ők maguk nem. Mert még „csak” működési zavaraik vannak. (A szervi eltérések csak több évvel később jelennek meg)
Ezt átélheti pl. egy gyermek, aki szorong iskolai teljesítmény-, sport-eredménye, a szülőknek való megfelelni akarás stb. miatt. Ez a fajta szorongás egy szinten normális, de ha a tanulást már akadályozza, nehezíti, kórosnak kell tekinteni és segíteni kell a gyereknek.
De átélheti a felnőtt is, aki gyermekei miatt, élete miatt, önmaga miatt, vélt és valós nehézségek fellépése miatt aggódik, szorong. Egy szintig ez is normális jelenség, de ha ez oly mértékűvé válik, hogy pl. gyermekét naponta ötször is felhívja telefonon az iskolában, vagy férjét a munkahelyén, hogy „ugye nincs semmi bajod, drágám?”, akkor már ezt a fajta aggodalmat kórosnak, szorongásos hátterűnek kell tekinteni.
Felmerül a kérdés: vajon veszélyes, s ha igen, mennyire veszélyes ránk nézve a szorongás?
Igen! Veszélyes ! Nagyon veszélyes !
Veszélyes, mert a kóros ls felfokozott szorongás megoldatlanságával „továbbfejlődik” , vagyis mélyül, így életünket, munkánkat rossz irányba befolyásolja. Károsító, romboló hatása a test-lélek-szellem egységén át lemérhetetlen. Akár lassú, alattomos lélek-gyilkosnak is nevezhetjük!
Pszichiátriai rendelőkben nem azzal jön a beteg, hogy „vitális szorongásom van”, hanem, hogy fáj a feje, rossz a közérzete, rossz az alvása, rossz az emésztése, stb… Mindenképpen és mindenkor ki kell vizsgálni a beteget, hogy a szervi okokat kizárjuk! De ha minden lelete valóban negatív, és egyértelműen bizonyított hogy a panaszok hátterében a szorongás, a stressz-tűrő képesség csökkenése áll, amire a köztudat azt mondja: „panaszai idegi eredetűek”, bizony, időben be kell avatkozni, és kezelni kell, hogy a panaszok ne váljanak idültté, ne rögzüljenek a kialakulóban lévő kóros reakciók, s főleg, hogy a fennálló funkcionális tünetek ne váljanak későbbi szervi betegségeknek táptalajává.
Bátran forduljunk szakemberhez.
Csak nyerhetünk vele.
Mit?
Hosszabb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet, hatékonyabban végzett munkát és meghittebb, megelégedettebb párkapcsolati örömöket.
Problémakör:
Kapcsolódó tartalmak
Ellenőrzött szakember
Válás gyerekkel? – 3+1 tanács a kevesebb sérülésért
2021. január 19. 13.31
A gyermeket lojalitás köti szüleihez, amely független a szülők egymáshoz való érzelmi viszonyától. Egy konfliktusokkal terhelt kapcsolati légkörben felnevelkedő gyermeket ugyanolyan intenzitással köt az apához és az anyához, mint egy kiegyensúlyozott szülői háttértámasszal bíró gyermeket. A szülői hibáktól, tévedésektől és gyengeségektől függetlenül elkötelezetten kapcsolódik. Ez a gyermek természetes kötődése a szüleihez. Válás után is.
Gyermekkel válni más, mint nélküle
Ellenőrzött szakember
A menopauza árnyalatai
2021. január 19. 8.49
Sok nő szinte retteg attól, hogy mi lesz, ha egyszer csak elérkezik a menopauza, hiszen olyan sok szörnyűséget hallott róla a nála idősebbektől. A borzalmas hőhullámok, a gyakori fejfájás, a kiszámíthatatlan hangulatingadozások, a szexuális vágy csökkenése vagy teljes eltűnése mind-mind “mumusok”.
Ellenőrzött szakember
A boldogság útjai II.
2021. január 18. 18.36
A boldogság tudományos leírása alapvetően a szükséglet- és a célelméletek megfogalmazását jelentette, ahol a szükségletelmélet szerint a boldogsághoz a biológiai szükségletek csökkentésén keresztül vezet az út, míg a célelmélet szerint a boldogságot úgy érhetjük el, ha egy ideális állapot felé tartunk vagy egy fontos célt valósítunk meg (Nagy, & Oláh, 2013).