Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A szív és érrendszeri betegségek pszichoszomatikája

Dr. Gőgh Edit képe
Ellenőrzött szakember

A szívizom a legtöbbet dolgozó izom az embernél, amely percenként 70-75x húzódik össze, naponta 110 ezerszer, egy átlagos élettartam alatt 3 milliárdszor!

A szívet , mint az élet szimbólumát , mint vitális gócpontot, mégis a lélekhez, érzelmekhez , érzékenységhez társítják az emberek. „Jó szíve van”, „helyén van a szíve”, „megszakad aszíve”, „szívére vesz valamit”, „kőszívű”, „összetörte a szívét”, „valami nyomja a szívét!” vagy „összeszorult a szíve” - mondja oly kifejezően a magyar nyelv. És ez utóbbi valós érzés is lehet – még lelki alapon is: az a mellkasi szorító érzés, amely érzelmi felindultság, stressz hatására lép fel, kisugározhat a vállba, hátba, karba. Ez lehet idegi, lelki eredetű, de lehet angina (szív koszorúér görcs), sőt akár infarktus is. Az már régen ismert, hogy a

SZIVINFARKTUS hátterében elsősorban a stressz áll!

A napi élet stresszei, aggodalmak szorítása, foglalkozás során elszenvedett agressziók, stb…mind „kikezdhetik” az érfalat, vagyis ismétlődő görcsökkel terhelhetik ereinket. De a vérlemezkék összecsapzódásában is segít a stressz, az 56 km hosszú érpályánk bármely szakaszán a trombózis kockázatát megsokszorozhatja.

Az infarktus okai között azért ott szerepel a koleszterin „a tányérban fekvő gyilkos”, a dohányzás, a mozgás hiánya, elhízás, stb…mégsem egyszerűsíthető le csak egyszerűen egy csőrendszer eldugulására. Ma már a legfontosabb pszichoszomatikus betegségek egyike!

 
Infarktusos betegek személyiségjegyei:

Gyakoribb a szorongó, féltékeny, álmatlansággal küszködők, mérgükkel megküzdeni nem tudók között. Ők nem gátlásos, inkább magabiztos, határozott emberek. Magatartásukban sok a merev vonás, túlzottan alkalmazkodnak a munkára és teljesítményre irányult világhoz. Jóval több az egyedülállók és elváltak között, mint jó kapcsolatban élők közt. Közismert már régóta az ún.

„A”-tipusú személyiség:(infarktusra hajlamosító személyiségtípus)

Ő a lázasan tevékeny, mindig a frontvonalban van, mindig siet, mindig verseng. Egyszerre fogat mos, újságot olvas, rádiót hallgat. Előadásmódja élénk, türelmetlen, a tökéletességre törekszik, ez az önmagával való elégedetlenségre utal, de ennek igazi célja, hogy elkerülje mások kritikáját. Túlzottan veti be magát a munkába. Még azt is megfigyelték, hogy karosszékén csak az ülése első részén kopott ki a kárpit, mert képtelen kényelmesen hátradőlni, képtelen elereszteni magát.

A szívbetegek olyan emberek, akik nem akarnak a szívükre hallgatni, legszívesebben mindent az értelmükkel intéznének el. Egy szívbetegségben ott rejlik a felhívás, hogy jobban figyeljünk érzelmeinkre, érzéseinkre, megérzéseinkre és igazi belső lényünkre.

 
    túlhajszolt emberek

    vegetatív idegrendszerük érzékenyebben és hevesebben reagálnak a stressz hatásokra

    ők a fokozottabban stressz-érzékeny emberek

Ez az állapot bizonyos stressz-hormonok felszaporodása révén károsítja az érrendszert, az anyagcsere folyamatokat szabályozó rendszereket , így károsodik a keringés.

Ha ehhez jön még valamilyen külső negatív hatás is, mint pl. –

- hidegfront

- melegfront

- komolyabb elektroszmog

- akut stressz ( a krónikus fölé)

olyan reakciókat indíthat be ------- melyek a szíven tényleges, szervi elváltozást okozhatnak :

vérrögképződés indulhat el

vagy hirtelen vérnyomás emelkedés lép fel

ez a szívet tovább terheli

szívkoszorúér görcsöt
infarktust okozva.

USA-ban az infarktuson átesetteket arra tanítják, hogy türelmesen várakozzanak pl. a hentesnél, vagy fűszeresnél, lassabban járjanak és beszéljenek, napi 15 percet semmittevéssel töltsenek el….Ez a viselkedés-terápia hatékonynak tűnik a belgyógyászati terápia mellett.

MAGAS VÉRNYOMÁS:

Közismert, hogy az ismétlődő izgalmak, az idegrendszer elhúzódó terhelései a vérnyomás tartós emelkedését okozzák.

A lelki megterhelés és a magas vérnyomás összefüggései nyilvánvalóak: agresszió vagy izgalom hatására az agy azonnal „stressz-hormonok” kiválasztásával reagál, közöttük adrenalin is van, amely hatására pulzus száma nő, fokozódik a szív összehúzódásainak ereje, szűkül az erek keresztmetszete, nő a vérnyomás.

Kialakulásában jelentős az örökletesség, étkezési szokások, elhízás, dohányzás, de vezet a stressz. Fontos ezeket komolyan venni és kezelni, mert :

a magas vérnyomás a felelős a szív-érrendszeri betegségek 30%-áért: agyvérzés, szemészetipanaszok, ütőérgyulladás, stb. A még normálisnak elfogadott vérnyomás értéke: 140/90 (ez a felső határ), de az ideális a 120/80 Hgmm lenne. A magas vérnyomás alattomos és veszélyes betegség! Olykor életveszélyes is lehet. Sokszor tünetmentes, ezért sokan nem veszik komolyan! Hasonlít ahhoz, amikor túl sok folyadék kering egy öntözőcsövön keresztül: minél erősebb a nyomás, annál jobban feszül a cső és repedezik.

Az agresszió napi kis adagjai hozzák létre a magas vérnyomást, ilyenkor az érfalak minden szívlökésnél nagyobb megrázkódtatást állnak ki, mint amire méretezték őket. A szívverés erős támadásai miatt az érfalak apránként ugyanúgy sérülnek, mint az említett öntözőcső. Az ilyen módon sérült érfalhoz a zsírok hajlamosabbak kötődni. A zsírral és koleszterinnel telitett sejtekből képzett meszes lerakódások beszűkítik az ereket, s jöhetnek a rögképződések, trombózisok, agyvérzések. Az agyi és koszorúserek a legveszélyeztetettebbek.

Nyugtalanító tény, hogy a magas vérnyomás 50%-a tünet- és panaszmentes, így tehát akár mosolyogva is kaphatnak agyvérzést. Ezért hívják az angolok „the silent killer”-nek, vagyis „hallgatag gyilkosnak” a magas vérnyomást.

Azt is fontos tudni: a vérnyomás ingadozik. Más reggel, délelőtt, délután, éjjel, stb…,más stressz, hidegfront, meleg front hatására. Ezért rendszeresen és gyakran kell mérni . Legjobb otthon elvégezni ezt a műveletet. Ha valakinek a családban gondja van a vérnyomásával, bizony nem luxus az otthoni vérnyomásmérő. Az otthon mért vérnyomás érték ugyan mindig alacsonyabb a rendelőben mérttől, hiszen a megszokott, nyugodt környezetben történik a mérés, ugyanakkor közismert a „fehérköpeny-szindróma” , amely magasabb mért értéket jelent az orvosi rendelőben. (Várakozás, izgalom, stb. mind megemeli azt).

Gyakori tapasztalat: „nem szedem már a vérnyomásra a szert, mert már jó lett a vérnyomásom”

Csak azt felejtik el ezek a betegek, hogy gyógyszer szedése mellett jó! Ha elhagyják a szert, hamarosan visszatér ismét a magasabb értékre, esetleg már agyi érgörcs, vagy múló bénulás képében jelent meg alattomos vérnyomásunk. Miért kell ezt megvárni? Sok beteg nem hiszi el, hogy ez vele is megtörténhet…..Pedig megtörténik!

Milyen lelki jellegzetesség áll a magas vérnyomás mögött ?

Míg az alacsony vérnyomásban szenvedő beteg elmenekül a konfliktusok elől, addig a magas vérnyomásban szenvedő hiperaktivitással, túlzott dinamizmussal tereli el saját magát és környezetét a konfliktusaitól, cselekvésbe menekül. Vagyis ő az, aki mindig „előre menekül”. Ezek a betegek túlzottan reagálnak a mindennapi élet izgalmaira. Képtelenek feldolgozni a pszichés kényszerűséget, nehezen tudják kifejezni agresszivitásukat, szorongásukat, olykor önbizalmuk is kevesebb van, agressziójukat önmaguk ellen fordítják. Egy tanulmány szerint a magas vérnyomásban szenvedőknek négy pszichológiai típusát határozták meg:

    „Az úgy jó, ahogy van” típus (43%): békés, kiegyensúlyozott, örül az életnek. Kevésbé szoronganak, de rosszul alkalmazkodnak a változásokhoz.

    „Az örökké tevékenyek” (25%): túlzottan érzékenyek, indulatosak, gyakran kerülnek konfliktushelyzetbe a környezetükkel.

    „A lendületes típusúak” (15%) : aktívabbak és becsvágyóbbak az „úgy jó ahogy van” típushoz tartozóknál, de elég ingerlékenyek és érzékenyek a konfliktusokra.

    „A lehangolt, szorongó egyének” , ők azok, akik hajlamosak a depresszióra.