Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Szeparációs szorongás

Bácsi Lajos András képe
Ellenőrzött szakember

Szeparációs szorongásról akkor beszélhetünk, ha egy négyesztendős vagy idősebb gyerek szorong akkor, mikor anyjától, esetleg gondozójától bármilyen rövid időre elszakad. Normális esetben az óvodában megtörténik az elszakadás. A beszoktatási idő alatt lévő szeparációs szorongás teljesen természetes, szükséges, viszont idővel el kell ennek múlnia, azaz a természetes szeparációs helyzetekben nem szabad jelentkeznie. Az előfordulási arány fiúk és lányok között nagyjából azonos. Az a gyermek, aki a szeparációs szorongás tüneteit mutatja, nehezen szakad el a szülőktől, rosszkedvű, gyakran fáj a feje, hasmenése van reggelenként és nagy szülői bíztatás kell, hogy el tudjon menni az óvodába vagy az iskolába. Gyermekközösségekbe, táborokba nem szívesen megy. Együtt járó tünet az alvászavar. Egy közeli rokon vagy állat elvesztése szintén szeparációs helyzetet teremt. A szorongás oka az, hogy az egyik szülőnek, általában az anyának nagyon fontos, hogy a gyermeke állandóan mellette legyen, ez által ambivalens kapcsolat alakul ki a szülővel, ami mindkettőjük számára teher. Az anyai szerep bizonytalansága idézheti elő a helyzetet. Ugyanis az anya bizonytalan magában, érzéseiben, és azért, hogy ellenérzéseit csökkentse, túlzottan védő, aggodalmaskodó anya lesz. Ezt hívják reakcióképzésnek. További probléma lehet a konfliktusos házasság, válás, amikor az anya úgy csillapítja bánatát, hogy túlzottan aggodalmaskodó lesz gyermekével szemben.