Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A siker 4 kulcsa

Kéri Georgina képe
Ellenőrzött szakember

Akármit is jelentsen számodra a siker az életben, ezek a tulajdonságok segítenek elérni

(A cikk angol nyelvről lett fordítva, forrásmegjelölés a cikk alján)

Mit jelent sikeresnek lenni? Honnan fogod tudni, ha elérted? A legtöbb kép, amit a sikerről látunk a vagyon és a bőség valamilyen verzióját ábrázolja – gyémántok, jachtok és magánrepülők… Ami általában hiányzik, az a történet a siker mögött – mi volt az az út, amit a sikeres emberek bejártak, hogy elérjék az álmaikat?

Dr. Adam Grant professzor könyve (Give and Take) egyedi nézőpontot kínál a siker vizsgálatához, és az embereket „adakozók”-nak, „szerzők”-nek és „kiegyenlítők”-nek sorolja be a társas interakcióik alapján. A „szerző”-k szeretnek többet kapni, mint amennyit adnak, az „adakozó”-k másokra koncentrálnak és arra, hogy mit szeretnének tőlük, míg a „kiegyenlítő”-k olyan keverékek, akik egyensúlyt keresnek az adás és kapás terén. Dr. Grant szerint a szerzők számára a siker azt jelenti, hogy másoknál jobb eredményeik vannak, a „kiegyenlítő”-k saját eredményeik és a másokra tekintettel levés egyensúlyát keresik, az „adakozó”-k pedig az alapján bírálják el a sikert, hogy az eredményeik jó hatással vannak-e másra, vagy egy csoportra.

Ma már a szervezetek is kezdenek másképp tekinteni a sikerre.  A Gallup legfrissebb jelentése az amerikai munkahelyekről azt mutatja, hogy az alkalmazottak közel 70%-a többé-kevésbé érdektelenül érkezik a munkába. Ráadásul, mikor megkérdeztek 10 000 embert az előző napjukról, csak 11%-uk mondta, hogy tele volt energiával. Az ilyen eredmények miatt a vállalatok egyre nyitottabbak az új ötletekre a vezetés és a képzés terén – érdeklődnek az olyan koncepciók iránt, mint a mindfulness (tudatos jelenlét), a reziliencia és a boldogság. Még az olyan nagy cégek is, mint az American Express, új, holisztikusabb megközelítést kezdenek alkalmazni a boldogság és a siker elérésére.

Bármi is legyen a személyes elképzelésed a sikerről, vannak bizonyos vonások, amik segítenek elérni. Íme néhány azok közül, amiket manapság a siker kulcsának tartanak:

1) Állhatatosság

Az állhatatosságot úgy definiálhatjuk, mint kitartást, amit lendület és a hosszú távú tervek iránti lelkesedés kísér, és ez a siker egyik fontos előrejelzőjének bizonyult. Kutatások bizonyítják, hogy a jobb állhatatosság pontszámok magasabb átlaggal jártak együtt. Az állhatatosság volt például a legpontosabb előrejelzője, hogy egy frissen toborzott kadét befejezi-e az első nyári alapkiképzést a West Point katonai akadémián4. Legújabban pedig az nyert bizonyítást, hogy az állhatatosság jósolja be legjobban a női ügyvédek sikerességét a legnagyobb amerikai jogi cégeknél.

2) Motiváció

Sokan – beleértve vállalatokat is – tévesen értelmezik a motiváció fogalmát. A pénz, a bónuszok és a jutalomutazások ritkán eredményeznek hosszú távú motivációt. Ezek helyett a motiváció három fő összetevőjére kellene fókuszálniuk:

  • Autonómia (képesnek érezni magad, hogy kontrolláld az idődet és a döntéseidet)
  • Odatartozás (legalább néhány jó minőségű kapcsolat másokkal)
  • Kompetencia (képesnek lenni jól és hatékonyan megoldani a feladataidat)

Több évtizednyi kutatás igazolja, hogy ezek a tulajdonságok alkotják a hosszú távú motiváció és elköteleződés magját. Az elkötelezett alkalmazottak napi szinten jobban teljesítenek, és minél elkötelezettebb valaki, annál magasabbak az objektív pénzügyi mutatói. Ráadásul, a magas szintű alkalmazotti elkötelezettség nagyobb vevőelégedettséghez és hűséghez, nagyobb profithoz és nagyobb termelékenységhez vezet.

3) Reziliencia

Mikor a barátaimat kérdeztem a közösségi hálókon saját motivációjukról, a reziliencia visszatérő téma volt a válaszokban. A reziliencia szervezeti és emberi képesség a stresszhelyzetben való fejlődésre. Szemben a kezdeti kutatási eredményekkel, amik szerint teljes mértékben genetikailag meghatározott, ma már tudjuk, hogy a reziliencia nagyrészt tanult készségek halmaza. Az amerikai hadsereg már több mint öt éve tanítja és tréningezi a katonákat rezilienciára, és ez igen hatékonynak bizonyult. Hogy tovább fokozzák a program sikerét, a hadsereg kiegészítő reziliencia-tréninget is kifejlesztett a hozzátartozók számára, és egy vezetői változatot is a magasabb rangú katonáknak.

4) Értelem

A munka értelmessége azért fontos, mert az ember megérti, miért teszi azt, amit tesz. Sok alkalmazott például nem láthatja a kemény munkája gyümölcsét, mert nincsenek közvetlen kapcsolatban azokkal, akikre a munkájuk hatással van. De az hogy a munkádnak legyen értelme más miatt is fontos. Azok, akik hisznek benne, hogy az életüknek értelme és célja van, számos előnyt élveznek: boldogabbak, erősebb az érzésük, hogy ők irányítják az életüket, elkötelezettebbek a munkájuk iránt (és az elkötelezettség rendszerint kevesebb kiégéssel jár együtt), kevésbé depressziósak, szorongók vagy munkaalkoholisták.

Az egyik középiskolai tanárom szerint a siker az „mikor valaki azt mondja neked, hogy hatással voltál az életére, és jó irányba befolyásoltad.” Egy másik barátom szerint „boldognak lenni ott ahol vagy, és nem bánni a döntéseidet, amik ide vezettek.” Mindenesetre a siker egy folyamat – élvezd az utazást!

 

Forrás: Psychology Today, Paula Davis-Laack

 

[1] Rath, T. (2015).  Are You Fully Charged? The 3 Keys to Energizing Your Work and Life.  Silicon Guild.

[2] Duckworth, A.L., et al. (2007). Grit: Passion and Perseverance for Long-Term Goals. Journal of Personality and Social Psychology, 92, 1087-1101.

[3] Hogan, M.L. (2013). Non-Cognitive Traits That Impact Female Success in Big Law (unpublished doctoral dissertation, University of Pennsylvania).

[4] Deci, E. L., Ryan R. M. (2000). The “What” and “Why” of Goal Pursuits: Human Needs and the Self-Determination of Behavior Psychological Inquiry (11)4, 227-268.

[5] Bakker, A.B. (2011).  An Evidence-Based Model of Work Engagement.  Current Directions in Psychological Science, 20, 265-269.

[6] Harter, J.K., Schmidt, F.L., & Hayes, T.L. (2002) Business-unit-level relationship between employee satisfaction, employee engagement, and business outcomes: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87(2), 268-279. 

[7] Masten, A.S. (2001). Ordinary magic: Resilience processes in development. American Psychologist, 56(3), 227-238.

[8] Steger, M.F. (2009). Meaning in life.  In Shane J. Lopez & C.R. Snyder (Eds.), Handbook of positive psychology 2nd Ed. (pp. 679-687).  New York: Oxford University Press.