Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Serdülőkori krízisek 1. rész - Teljesítménykrízis

Tóth Beáta képe
Ellenőrzött szakember

Összességében három alapvető fontosságú feladata van a serdülőkornak, a kamasz fiatalnak; elsőként a szülőkről való fokozatos, érzelmi leválás, az elszakadás; másodikként a szexuális szerep személyiségbe való beépítése, az identitás újjászervezése és stabilizálása, valamint végül, de nem utolsó sorban a jövendő társadalmi szerepre való szocializáció (pályaválasztás, társadalmi normák beépítése a személyiségbe).

Teljesítménykrízis

„Mi leszel, ha nagy leszel?”

A kamaszkor az az időszak, amikor a jövőbeni tervek gyorsan fejlődnek, változnak, majd egyre részletesebbé válnak. A serdülőkor előrehaladtával a fiatalok kezdenek egyre reálisabb képet festeni értékeikről, arról, hogy mit képesek elérni a jövőben, beleértve az olyan kritikus döntéseket is, amelyek a továbbtanulással és a munkavégzéssel kapcsolatosak. Ebben az időszakban hozott döntéseik kivétel nélkül hatással lesznek további életükre is – a fiatalok kitűzik maguk elé reményeiket, céljaikat és elvárásaikat. A serdülőkor idején kitűzött célok megvalósítása a későbbi élet sikerességét eredményezheti.

Milyen hatással van a jövőkép kialakulása a serdülők felnőtté válására?

A jövőről való gondolkodás ebben az időszakban válik a legfontosabbá. Elégedettséggel tölti el a serdülőt személyes céljainak megfogalmazása, kitűzése és azok elérése. Jövőbeni céljaik megfogalmazásának képessége az első lépés későbbi életük sikerességének szempontjából. A pályaválasztás a serdülőkor egyik alapvető feladata, amely mögött a társadalmi normák elfogadása, valamint azok személyiségbe történő sikeres integrálása áll.  A jövőkép, a jövőről alkotott elképzelések szülők által szabályozott, fenntartások nélküli, elfogadása éretlenségi jel lehet, illetve a leválás, önállósodás gátoltságát mutathatja, még sem ritka, hogy a szülők vágyai, elképzelései határozzák meg a fiatal továbbtanulási, pályaválasztási döntéseit (ún. delegált vágyak).

Az elmúlt évtizedekben szociálisan hátrányos helyzetű, erőszakkal teli környezetben élő serdülők körében végeztek vizsgálatokat a jövőről való gondolkodás témájában. Az eredmények azt mutatták, hogy a saját jövővel kapcsolatos reményteli felfogás megkönnyíti a felnőttkorba történő sikeres átmenetet. A megbízható, támogató és gondoskodó szülők, valamint az ilyen felnőttekkel fenntartott kapcsolat előmozdítja a serdülők pozitív jövőképének kialakulását. Azok a serdülők, akik erőszakos környezetben nőttek fel, nehezebben képesek saját jövőkép kialakítására, illetve az egyetlen jövőképük az „erőszakos élet képe” – egyetlen lehetőségük az erőszak (amely a saját magukkal kapcsolatban érzett reménytelenség eredménye is). A jövőn való gondolkodás, a jövőkép kialakítása szerepet játszik az erőszak csökkenésében. Akinek saját jövőjével kapcsolatban reményteli, pozitív gondolatai, tervei vannak, annak jobbak az iskolai eredményei, a társas kapcsolatai, az önértékelése.

Mégis miért romlik a tanulmányi eredmény?

Ideális esetben tehát a serdülő beépíti jövőképébe a szülői, társadalmi értékeket. Gyakori jelenség azonban, hogy serdülőkorba lépő tanulóknál jelentős mértékű, időnként kritikus szintet elérő teljesítményzuhanás figyelhető meg. Különösen figyelemre méltó ez a jelenség tehetségesnek vélt, korábban kiemelkedő teljesítményt nyújtó kamaszok esetében.

A teljesítményváltozást sok tényező befolyásolhatja, a szülők tanuláshoz való viszonya vagy a kortárscsoport egyre nagyobb befolyása. Amennyiben a serdülő környezetében, az iskolában, osztályában mindig is elfogadott volt a jó tanulmányi eredmény, nem kell, hogy feltétlenül változzon ez a kamasz évek ideje alatt sem. Abban az esetben azonban, ha a tehetséges serdülő egyedül van kimagasló tanulmányi eredményével az adott környezetben, akkor a kortársakhoz, referenciacsoporthoz való igazodás dinamikája elkerülhetetlenül teljesítményromlást idéz elő nála, hiszen fontosabb a csoporthoz tartozás megélése, mint stréberként peremhelyzetre szorulni. Ilyen esetben a tehetséges tanulók inkább választják a botrányos viselkedéssel kiváltott többletfigyelmet vagy visszahúzódnak társaiktól annak érdekében, hogy elkerüljék a csoporton kívüliség, különcség megélését. Az irracionális hangulatváltozások, az ellentmondásos viselkedési mintázatok és a biológiai változások miatt érzett feszültség összezavarhatja a tehetséges tanulókat, akik eddig élen jártak a racionális problémamegoldásban. Így a mutatott teljesítmény egyáltalán nincs összhangban a képességekkel, a tanuló alulteljesít, amely mind a pedagógusok, mind a szülők számára ismeretlen helyzetet teremt. A tehetségesnek „kikiáltott” kamaszok esetében tovább nehezíti a helyzetet, a kamasz viselkedésének elfogadását az a mítosz, miszerint a tehetséges tanulók esetében a serdülőkorra jellemző emocionális változások gond nélkül, „zökkenőmentesen”, szinte észrevétlenül mennek végbe.

 

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, keresse fel az alábbi lehetőségek egyikét

  • Kék vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat)
    116-111
    https://www.kek-vonal.hu
  • Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok
    116-123

 

Irodalom

Balogh, B. (2015). Középiskolás tanulók jövőképének vizsgálata különböző iskolatípusok essetén.

Blackburn, A. C., & Erickson, D. B. (1986. May). Predictable Crises of the gifted students. Journal of Counseling and Development, 552-555.

Hajduska, M. (2008). Krízislélektan. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Jámbori, S. (2007). Hogyan tervezik a serdülők a jövőjüket? Szeged: SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.

Sallay, H. (2003). A szülői nevelés hatása serdülők jövő-orientációjának alakulására. Magyar Pedagógia, 389-404.

Stoddard, S. A., Zimmerman, M. A., & Bauermeister, J. A. (2011). Thinking about the future as a way to succeed in the present: A longitudinal study of future orientation and violent behaviors among African American Youth. American Journal of Community Psychology, 238-246.

Vikár, G. (1980). Az ifjúkor válságai. Budapest: Gondolat.