Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A serdülőkor, mint krízisállapot

Tóth Beáta képe
Ellenőrzött szakember

A serdülőkor olyan fejlődési szakasz, amelynek során a gyermek szervezetében a felnőtté válást jelző fizikai változások mennek végbe. Emellett a fiataloknak új kapcsolatokat kell kialakítaniuk, új társadalmi szerepeket kell megtanulniuk, amelyek már a felnőttkorra jellemzőek. Meg kell érteniük bizonyos normákat és meg kell küzdeniük a biológiai változásokkal is. Szüleikhez és barátaikhoz, kortársaikhoz és környezetükhöz való viszonyuk átalakul, kapcsolatuk folyamatosan változik és hatással van a serdülők önértékelésére, általános közérzetére. Egy kiemelkedően érzékeny életszakasz ez, amelyben olyan biológiai, pszichológiai, szociológiai változások zajlanak, amelyek a tinédzser szerepét, helyzetét és viselkedését addigi életének minden fontos színterén (a családban, az iskolarendszerben, a kortárscsoportban) befolyásolják és átalakítják; minden szempontból jelentős változásokkal jár és minden fiatal számára nehéz folyamat ez.

 

Bár a kamasz környezete elvár bizonyos fokú önállósodást tőle vagy épp saját maga kívánja a környezettel szembeni távolságtartást, mégis hatással vannak egymásra. Határokat húz maga köré vagy próbálgatja a meglévőket átlépni, de a környezet reakciója mindenképp fontos visszajelzés számára. A felnőtt világ jelzéseit beépíti saját személyiségébe. A túlzott korlátozásra daccal reagál, míg a mértéktelen engedékenység korai kiégéshez vezethet. A kamasz olyan, mint egy sündisznó, a tüskéket a környezete, szülők nagyon érzik, de mégis vágyik a szeretetre. Tiszta keretekre van tehát szüksége, ahol próbálgathatja ugyan a határokat, de ha azt tapasztalja, hogy elfogadják, az energiával tölti el. Ez az energia segít, hogy megtalálja a kiutat ebből a fejlődési útvesztőből, amelyet serdülőkornak hívnak. Ebben a változásokkal teli rendszerben kell a serdülőnek „megtalálnia magát”, kialakítania stabil identitását.

Egy nehézségekkel teli, de varázslatos korszak is egyben, egy komoly krízisállapot; felbomlik a gyermekkor egyensúlya, hogy átadja helyét egy új, ismeretlen egyensúlynak.

A kamaszkor feladatai nagy terheket rónak mind érzelmileg, mind intellektuálisan a fiatalokra, miközben megküzdési stratégiái vagy énvédő mechanizmusai még nem kellőképpen differenciáltak. Sikeres esetben a korszak végére a fiatal képes lesz önálló és teherbíró személyiségként beilleszkedni a társadalomba, és az elkövetkező fiatal éveiben alkalmassá válik majd a felnőtt létre, a harmonikus életvitelre. Amennyiben ez a folyamat megrekedt vagy részben kudarcos, beilleszkedési, önérvényesítési és önértékelési problémák, pszichés tünetek, avagy – a későbbiek során jelentkező – alkalmazkodási nehézségek léphetnek fel.

A serdülőkor egy második születés, amely során lelki értelemben születik meg a kamasz. A születés körülményei pedig meghatározzák felnőtt személyiségének jellemvonásait.

 

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, keresse fel az alábbi lehetőségek egyikét

  • Kék vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat)
    116-111
    https://www.kek-vonal.hu
  • Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok
    116-123

Irodalom

 

Erikson, E. H. (1968). Identity: Youth and crisis. New York: W. W. Norton.

Hajduska, M. (2008). Krízislélektan. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Kirkpatrick Johnson, M., & Monserud, M. A. (2012). Work value development from adolescence to adulthood. Advances in Life Course Research, 45-58.

Költő, A., & Zsíros, E. (2013). Serdülők lelki egészsége. Educatio, 187-200.

Kulcsár, É. (2005). A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői. Budapest: Argumentum.

Mendes, E. R., & Horizonte, B. (2002). Contemporary Adolescence and the Crisis of Ideals. International Fprum of Psychoanalysis, 125-134.

Vekerdy, T. (2013). Kamaszkor körül. Budapest: Holnap.

Vikár, G. (1980). Az ifjúkor válságai. Budapest: Gondolat.