Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Pszichoszexuális fejlődés

Csukás Csaba képe
Ellenőrzött szakember

Pszichoszexuális fejlődés alatt azt a folyamatot értjük, amely során a gyermekben kialakul a nemi identitás (fiú, lány), illetve rögzülnek az ehhez kapcsolódó szexuális és nem szexuális viselkedési formák.

A pszichoszexuális fejlődés bár bizonyos értelemben egy életen át tart, az alapja csecsemőkortól a serdülőkor végéig lezárul.

Csecsemő és kisgyermekkorban

A csecsemőkorban alakul ki minden későbbi kapcsolat őstípusa, az anya-gyermek kapcsolat. Ennek a kapcsolatnak a mintájára fog alakulni az érett személyiség minden párkapcsolata. A csecsemő egyik alap szükséglete a védettség- és biztonságigény, amely csak úgy elégülhet ki, ha az anya rendszeresen karba veszi, beszél hozzá. Ebben a szoros kapcsolatban jön létre egy különleges érzelmi egymásra hangoltság anya és gyermek között. Ezt hívjuk affektív összehangolódásnak. Ez a viszony adja az alapot, hogy a csecsemő feltételes reflexei kialakuljanak. A megerősítő vagy gátló ingert ekkor az anya reakciói adják. Így indul meg a tanulás, amely hozzájárul a személyiség kibontakozásához.

Identitás és nemi szerep

Egészen korán, már 2-3 éves korban kialakul a pszichoszexuális identitás és nemi szerep is. A pszichoszexuális identitás azt jelenti, hogy a személy mennyire képes azonosulni a saját nemével, a nemi szerep pedig hogy automatikus viselkedésrepertoárjába mennyire ágyazódnak be a nemének megfelelő viselkedési formák. A pszichoszexuális identitás már azért is igen fontos, mert az az én-struktúrához kapcsolódik, és vele együtt az egész személyiségstruktúra magvát képezi.

Ugyanekkorra tehető a nemi szerep kialakulásának imprinting (bevésődés) korszaka is. Ekkor válik elég éretté az idegrendszer, hogy alkalmassá váljon a struktúraképződésre. Az ebben a korban ért ingerek mélyen bevésődnek, és csak rendkívül nehezen változtathatók meg – a felnőtt korban sokszor már egyáltalán.

Pszichoszexuális fejlődés az óvodás és kisiskolás korban

A kisgyermekkorban, 4-10 éves kor között szilárdul meg a nemi szerep, amelyben már kifejezetten genitális izgalmak is egyre nagyobb teret kapnak.

Erre az időszakra jellemező leginkább a szexuális kíváncsiság, fantázia és játék. A kíváncsiság elsődleges motiváció, amely különösen ebben a korban a szexualitásra is kiterjed. A kisgyermekek felfedezik a nemek közti különbségeket és igyekeznek meg is érteni azokat.

A testvázlat kialakulásával párhuzamosan egyre jobban felfedezik saját testüket is, amely felfedezések kiterjednek az erogén zónákra is. Az erogén zónák érintése kellemes érzéssel tölti el a kisgyermeket, amelyet éppen ezért, belső tiltás hiányában bárhol, bármikor meg is tesz. Ezt a viselkedést gyakran a szülő tiltja, bünteti, amelyet ha nem megfelelő körültekintéssel tesznek, a pszichoszexuális fejlődés szempontjából igen káros is lehet (írtózás a nemi szervektől, gátlásosság stb.).

Pszichoszexuális fejlődés a serdülőkorban

A serdülőkor a hirtelen változások időszaka. A testben szétáradó nemi hormonok néhány év alatt kialakítják a másodlagos nemi jellegeket, illetve megváltoztatják a teljes testfelépítést. A fiúk nagyobb magasságra és izomtömegre tesznek szert, továbbá jelentősen javul a fizikai teljesítőképességük, a lányok szintén nőnek (bár nem annyit, mint a fiúk) és a biológiailag kívánatos női forma elérése miatt több zsírszövetet halmoznak fel.

Ezen testi változásokon kívül jelentős pszichológiai változáson is átmennek a serdülők (amelyek némelyike a testi változás következménye, hiszen el kell fogadniuk az új külsejüket). A szexuális érés következtében egyre nagyobb figyelmet fordítanak a másik nem felé, és megjelenik bennük a szexuális vágy.

Akceleráció

A serdülés egyre fiatalabb korban történő bekövetkeztét nevezzük akcelerációnak. Nem tisztázott, hogy ez a felgyorsulás a fokozott életritmusnak és az egyént érintő több ingernek köszönhető, vagy csak az eredeti, biológiailag optimális életkorhoz való visszatérésnek.

Az akceleráció mértékéről jól tanúskodnak az adatok, amelyek szerint, míg az 1920-as években a lányoknál az első menstruáció (menarché) átlagosan 15 éves korban jelentkezett, addig egy 2011-es felmérés szerint az 12,8 éves korra tevődik. A fiúk esetén, míg 1920-as években 16 éves korban történt az első magömlés (első pollúció), addig ez 2011-ben már 13 éves korban várható.

Hatások

A pszichoszexuális fejlődésre több információs forrás is hatással van. Ilyenek elsősorban a szülők. Ahogyan más viselkedéssel kapcsolatban is, elsődleges fontossággal a modellviselkedés bír. Lényeges, hogy a szülők mondandója és viselkedése összhangban legyen. A szexualitást minden szülő természetesen titkolja a gyermek elől (a konkrét aktust), azonban sokan az intimitást is rejtegetnivalónak gondolják (érintés, csók, ölelés). Ez gyakori hiba, mert ezek a szülői minták fognak elsődlegesen bevésődni a gyermekbe arra nézve, hogyan kell viselkednie egy intim kapcsolatban.

A másik legjelentősebb forrás a kortárskapcsolatok. Egymástól tanulnak mind beszélgetések mind modelltanulás formájában. Eleinte természetesen a szóbeliség lesz hangsúlyosabb, utána azonban az, amilyen viselkedést sikeresnek látnak a másiknál.

A harmadik jelentős forrás a nem szülői, és nem kortársi jelentős személyek. Ilyenek lehetnek a család távolabbi tagjai, illetve ideális esetben a tanárok. Az iskolák azonban gyakran elkövetik azt a hibát, hogy szexuális felvilágosítás céljából (itt megjegyezném, hogy messze túl későn teszik ezt), meghívnak egy addig teljesen idegen védőnőt, pszichológust, nővért stb., akire a fiatalok csak kevéssé fognak odafigyelni, hiszen számukra nem jelentős személy. A szexuális felvilágosítás hibái külön fórumot érdemelnének, de ez ennek a cikknek most nem témája bővebben.

A negyedik fontos forrás a különböző médiumok. Ezek között szép számmal akad olyan, ahol valós, megfelelő képet kaphatnak a fiatalok a szexualitásról és párkapcsolatról, van azonban olyan, amely semmilyen reális kapcsolatban nincs a valósággal. A probléma ezekkel az, hogy az ott tanult viselkedésformák használhatósága csak akkor fog kiderülni, amikor azt a serdülő a való életben is kipróbálja. Ekkor jobb esetben csak kellemetlenség lesz a következménye, rosszabb esetben azonban egyik vagy másik félnek trauma, ami a további szexualitásra is kihatással lesz.

Mint az talán érezhető is, a szexuális fejlődés egy igen komplex folyamat, amely a felnőtt személyiségének meghatározó része lesz, és amely jelentős hatást gyakorol a későbbi boldogságra is.

Ezért személy szerint fontosnak érzem, hogy a szülők ebben a tekintetben is felelősséggel, és főleg példamutatással tanítsák gyermekeiket, a saját kellemetlen érzéseiket félretéve, amelyeknek legtöbbször az alapja éppen a saját hiányos vagy hibás neveltetésükben gyökerezik. Úgy gondolom, ezeket negatív érzéseket és attitűdöket a szexualitással kapcsolatban kár továbbadni.

Csukás Csaba pszichológus, Budapest