Okok, következmények, megoldások – a munkahelyi stressz 1. rész

Szerző: Csiby Ágnes pszichológus - 2017. december 13. 22.16
Sok évvel ezelőtt Erdélyben, gyönyörű tájakon autóztunk, amikor a domboldalon a birkákat legeltető pásztort nézve azon gondolkodtam, hogy neki biztos nem stresszes az élete. Nemsokára megálltunk egy parkolóban, ahova épp egy birkapásztor érkezett a közeli rétről és hallom, hogy ezt mondja egy ismerősének: „Majd szétvet az ideg!” A magyarázatot nem hallottam, de az elméletem a stresszmentes foglalkozásokról megdőlni látszott.
Az embernek ugyanis bármi okozhat stresszt, ha stressznek éli meg. Hatása szempontjából a stressznek két fajtája van, az eustressz és a distressz. Az eustressz az a kellemes, jótékony hatású izgalmi állapot, amikor egy előttünk álló feladatot meg kell oldanunk és érezzünk, hogy a célt el tudjuk érni. Ehhez tennünk kell valamit, de ez kellemes izgalommal jár. Ezzel szemben a stressz kóros formája, a distressz, amely számos negatív következménnyel járhat. Rövid és hosszú távon biológiai elváltozásokat okozhat, lelki reakciókat válthat ki, ronthatja a teljesítményt és megváltoztathatja a viselkedésünket.
„Im itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat” (József Attila)
Szervezetünk alkalmazkodóképessége véges és kimeríthető. A stressz megjelenésekor beindul a „harcolj vagy menekülj” vészreakció. Ezt követi az „ellenállás”, vagyis ha van rá mód, a szervezet alkalmazkodik és az ellenálló képesség a normális szint fölé emelkedik. Ha azonban a stressz forrása hosszú távon sem szűnik meg, vagy nem lehet ellene harcolni, az alkalmazkodási energia kimerül.
Stresszhelyzetben a vérnyomás és a szívritmus emelkedik, a légzés felgyorsul, az izmok megfeszülnek, a pupillák kitágulnak, az izzadás fokozódik, a vércukorszint emelkedik, az emésztés csökken, a száj kiszárad. Hosszabb távon a stressz fejfájást, migrént, hátfájást, látásproblémákat, allergiás tüneteket, alvási és emésztési problémákat okozhat. A distressz olyan betegségek forrása lehet, mint a cukorbetegség, a gyomorfekély, ízületi gyulladás, vagy szívkoszorúér-betegségek. A distressz legyengítheti az immunrendszert, amitől a fertőzéses, illetve daganatos megbetegedések kockázata is nő.
Az állandó stresszhatás ingerlékenységhez, szorongáshoz, depresszióhoz vezethet, a logikus gondolkodásban, az összpontosításban, a figyelem fenntartásában nehézségeink keletkezhetnek. A túlzott stressznek kitett ember kapcsolata megromolhat családjával, barátaival. Menekülésként lehet, hogy alkoholhoz, droghoz fordul vagy dohányzással próbálja csillapítani feszültségét.
De ugyanaz a stresszor, stresszt okozó körülmény más és más hatást vált ki mindannyiunkban. A stresszel való küzdelemben személyiségünktől vagy a helyzettől függően különböző megoldásokat, problémaközpontú vagy érzelemközpontú megközelítést alkalmazunk. Problémaközpontú a küzdelem, ha megpróbáljuk megváltoztatni vagy elkerülni a stresszt okozó helyzetet és saját cselekedeteinken kísérelünk meg változtatni. Az érzelemközpontú megküzdés azt jelenti, hogy a stresszel kapcsolatos érzelmeinken és a helyzet értelmezésén próbálunk változtatni. Ez lehet panaszkodás, az érzelmek tagadása, eltitkolása, vagy figyelmünk elterelése a problémáról.
Kapcsolódó tartalmak

A karácsonyi stressz
2019. december 12. 13.37
A 21ik században egyre több stresszor hatásának vagyunk ki téve, ami nincs másképpen a karácsonyi ünnepeket megelőző időszakban sem, sőt általában ebben az időszakban megemelkedik a stresszorok száma. Egyre több személy küzd krízissel az ünnepeket megelőzően, ahelyett, hogy nyugodtan tudna készülni a karácsonyi időszakra. Ennek hátterében rengeteg ok húzódhat meg, melyek közül párat sorolok fel:

Amikor te magad állsz a saját sikereid útjában
2019. december 12. 7.12
Valószínűleg te is hallottad már az önszabotázs kifejezést, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy te magad állsz a saját boldogulásod útjában.
Leginkább arról ismerhető fel, hogy bár nagyon szeretnél valamit és látszólag mindent meg is teszel érte, valahogy mégis mindig olyan körülményeket teremtesz, hogy még véletlenül se sikerüljön megvalósítani…
Most talán arra gondolsz, hogy de hiszen te sosem tennél ilyet magaddal…. Szándékosan és tudatosan biztosan nem is.

Hogyan ismerhetem fel, ha kiégtem?
2019. december 10. 14.12
A kiégés szindróma mára mindenki számára ismert fogalom, azonban még így is hajlamosak vagyunk elbagatellizálni a jelentőségét. A kiégés ugyanis nem egyszerű fáradtság vagy munkahelyi nehézség, hanem olyan állapot, ami igazoltan negatív hatást gyakorol az egészségünkre, a társas kapcsolatainkra, és a teljesítményünkre is.
Honnan vehetem észre, ha kiégtem?
A kiégés tüneteit három nagy csoportba sorolhatjuk.