Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Nők és férfiak a munka világában

Dr. Albu Mónika képe
Ellenőrzött szakember

Mennyire különböznek a férfiak és a nők? Másként gondolkodnak-e a férfiak és a nők? Másként beszélgetnek-e és ha igen, akkor hogy találnak közös hangot?

Ezek és hasonló kérdések sokszor megfogalmazódnak a fejünkben, és valamilyen szinten mindannyian érzékeljük a nők és férfiak közt lévő számos különbséget.  Az utóbbi évtizedekben számos tudományos és alkalmazott területen felmerültek ezek a kérdések, amelyekre válaszokat keresve különböző pszichológiai elméletek és vizsgálatok  igyekeznek feltárni az említett különbségek okait.

Az üzleti élet fontos része a problémamegoldás, a kapcsolatkialakítás és a kommunikáció. Mindhárom területen tetten érhető a különbség nők és férfiak közt. Lássuk, mik ezek! A kérdés már ott kezdődik, hogy a fiús avagy lányos viselkedést a szülők ültetik-e át a gyerekekbe, vagy éppen a gyerekek igényeit követve adnak a lányok kezébe babát, a fiúkéba pedig autót. A majmokon végzett tudományos kísérletek azt bizonyították be, hogy az érdeklődést meghatározza a nemiség, tehát a hím majmok maguktól is a kis autókhoz mentek, míg nőnemű társaik a babázást választották. Természetesen vannak kivételek, és a szülői hatás se választható le, azaz férfiak és nők másképp szocializálódnak. De nézzük most az adottságbeli különbségeket, melyek bármilyen interakcióban megnyilvánulnak, az utcán éppúgy, mint egy munkahelyen:

Férfiak és nők agya kilencvenkilenc százalékban egyforma. Az az egy százalék viszont sok mindenre magyarázat.  Néhány tény: a férfiak agya nagyobb, viszont a nők agya tömörítettebb, gyorsabban dolgozik és a hölgyek az agyuk nagyobb részét használják, mint a férfiak. Van eltérés a szürke- és fehérállományban is, valamint más egyéb agyi területek arányaiban. Ezek pedig mind magyarázattal szolgálnak az eltérő viselkedésre, gondolkozásra – általában. Hogy néhányat említsünk: a nők inkább verbális tesztekben jeleskednek, a férfiak pedig a matematikai következtetésekben, a téri tájékozódásban és a képek mentális forgatásában jobbak. A mai oktatási rendszer inkább a lányoknak kedvez, tekintve, hogy ott sok a verbálisan megoldható feladat.

De mi a helyzet egy munkahelyen? Sok képességbeli különbség, úgymint például a mentális forgatás, vagy épp a célbadobás képessége nem jelent számottevő különbséget nők és férfiak munkahelyi viselkedése közt a mindennapokban. Azonban ha górcső alá vesszük például a kommunikáció módját, már hétköznapi szinten is felfedezhetünk olyan különbségeket, melyeket a tudomány kísérletekkel is alátámasztott. Az megállapítható, hogy férfiak és nők másképp kommunikálnak, de nehéz tetten érni, hogy miben másképp. Pszichológusok vizsgálataiból az derült ki, hogy a férfiak inkább a célratörő, ún. „instrumentális”  beszédet alkalmazzák, míg a nők az érzelemtelibb, ún. „expresszív” nyelvet. A kísérletek alapján a kutatók azt is megállapították, hogy férfiak és nők egyaránt igazodni próbálnak beszélgetőpartnerükhöz, és egész más az instrumentális és az expresszív nyelvezet aránya, ha nő-nővel, férfi-férfival, vagy vegyespárok beszélgetnek.

Kísérlet: Egy egyszerű kísérlet bizonyára igazolni fogja az instrumentális és az expresszív nyelvezet nemi eltérésének létezését. Fogalmazza meg, Ön például hogyan kérne tüzet egy ismeretlentől az utcán. Ha Ön férfi, akkor sok férfitársához hasonlóan, lényegretörő és rövid lesz, például egy „Jó napot, van tüze?” kérdéssel. Ezzel szemben a nők többsége köszönés után, elnézést kér, vagy más módon felvezeti mondanivalóját, esetleg még magyarázatot is fűz hozzá. De minden bizonnyal abban az esetben is hosszabb magyarázatot kapunk nőktől, ha például egy útvonalterv leírására kérjük meg őket. A fentieken kívül még sok más helyzetet is hozhatnánk példaképp, és a legtöbb esetben magunk is rádöbbennénk a szóban forgó nemi különbségekre.

Az érzelemdúsabb jellemző azonban nemcsak a kommunikáció szintjén jelenik meg, a nők több érzelmekhez köthető téren is erősebbek. Általánosságban elmondható, hogy a nők jobban kitárulkoznak már ismeretlenül is, és mind a pozitív, mind a negatív érzelmeket is gyakrabban és intenzívebben élik meg. Még képekről, arcokról is előbb és pontosabban ismerik fel az érzelmeket, mint a férfiak, és érzelmi döntéseiket is gyorsabban hozzák meg. Tehát bizonyított tény az, amit a legtöbb ember érzékel, és mely különbség még egy munkahelyen is megjelenik, ahol elvileg többnyire igyekszünk tudatosabban viselkedni. Az érzelmesebb viselkedés természetesen minden téren jelen van, még a stresszkezelésben is. Kutatók szintén megfigyeltek nemi különbségeket stresszhelyzetben: míg a hölgyek az érzelemfókuszú megküzdés útját járják, addig a férfiak a problémára és annak megoldására koncentrálnak csak.

A nők érzelemközpontúbb viselkedésével szemben a férfiak versengése áll, mely versengés akkor tud sikeres lenni, ha kevésbé empatizálnak a rivalizáló felek. A férfiaknak a verseny és az ezáltal megszerezhető dominancia számít. Ennek megfelelően a pályaválasztásnál is eltérő szempontok vannak a nemek közt. Egy másik kísérlet eredménye szerint a női foglalkoztatási preferenciák első három helyén az emberek, a közeg és a főnök áll, tehát eszerint választanak munkahelyet. A férfiaknál az első három legfontosabb szempont a magány, a kereset és az autonómia.

Ami a szakmai előrejutást illeti: Palasik Mária az egyetemi hierarchiában, azaz a tudományos életben vizsgálta a nemi különbségeket karrierépítés terén. Az eredmények azonban más területen is megállnák a helyüket. 2005-ös adatok szerint 54 százalék volt a lányok, és 46 százalék a fiúk aránya az egyetemi hallgatók közt. A PhD hallgatók aránya pont ennek fordítottja volt, tehát némileg több fiú indult a doktori címért. A tanársegédek szintjén az arányok szinte kiegyenlítődtek, és az éles szétválás csak ezután kezdődik. Adjunktusi szinten 57-43 százalékos a megosztottság a férfiak javára, a docensi fokozatnál még jobban szétnyílik az olló (66-34 százalék), végül pedig mindössze 19 százaléknyi nő végzi karrierjét egyetemi tanár kinevezéssel, értelemszerűen a maradék 81 százaléknyi egyetemi tanár mind férfi.

A nemi különbségekre – a bevezetőben említett agyi különbségeken kívül, magyarázattal szolgálnak a hormonális különbségek is. Azonban a kézzel fogható, eltérő biológiai jellemzőkön kívül az evolúció nyomait is magunkon viseljük. A férfiak versengése, és ebből fakadó erősségek nyilván az erőforrás-keresésre vezethetők vissza. Ez többek között nagy távolságok megtételét és jó tájékozódást igényelt. Az agressziónak szintén megfelelő szerepe volt. Ezzel szemben a gyűjtögető és családfenntartó nőknél a kapcsolattartás, az aprólékosság, a jó megfigyelőképesség, a kötődés és az utódgondozás volt létszükséglet. Mindez talán árnyalja a képet és érdekes lehet ilyen szemmel megfigyelni, hogy milyen módon hoz egy nő és egy férfi üzleti döntéseket. Könnyen lehet, hogy az eredmény ugyanaz, a hozzá vezető út mégis eltérő.