Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Munkavállalói érzelmek

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

Az érzelmeink a teljes életünket végig kísérik, nincs ez másképpen akkor se, amikor a munkahelyükön dolgozunk. Mielőtt részletesebben rátérnénk az érzelmekre fontos, hogy megkülönböztessünk két alapvető pszichológiai fogalmat, amelyek az érzelem és a hangulat. A hangulat egy hosszan tartó pszichés állapot (pl. szomorúság), aminek az okát nem feltétlenül tudjuk megmagyarázni. Az érzelmek (pl. boldogság) sokkal rövidebb ideig tartanak és a legtöbb esetben tudjuk, hogy mi az az esemény, ami előidézte pl. egy sikeresen teljesített vizsga.

Munkapszichológiai szempontból nézve a munkavállalókat a hangulatuk alapján két megkülönböztetett csoportba sorolhatjuk. Ezek a csoportok negatív és a pozitív affektusú emberek. A pozitív affektusú munkavállalókra az jellemző, hogy folyamatosan optimisták, vidámak, a legtöbb munkahelyi szituációba szakmai kihívásokat pozitívénak értékelik. A negatív affektusú emberek gondolatvilága pesszimista, a világképük negatív, illetve rendszeresen számolnak be arról, hogy nem tudják megfelelően kezelni a munkahelyi stresszt.

Az érzelmeink megjelennek a munkahelyi viselkedésünkben is azáltal, hogy a különböző érzelmi állapotok jelentősen rontják, illetve növelik a kognitív teljesítményt, pl. mennyi ideig tudunk egy adott munkahelyi feladatra fókuszálni, vagy a tudatunkba mennyire törnek be, a munkával nem összefüggő gondolatok. A munkavállalók érzelmi állapota eredményezi a munkahelyen az érzelmi klímát. Az érzelmi klíma arra utal, hogy általában milyen a szervezeten belül a hangulat, mennyire tudunk ki jönni a kollégákkal stb. A szervezeteknek azért fontos, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak az érzelmi klímára, mert az képes ösztönözni, illetve gátolni a munkavállalók motivációját, valamint hatással van a dolgozó kreativitására, tanulására, illetve a szélesebb értelembe vett mentális állapotára.

Miden szervezet szabályozza a dolgozók érzelmi kifejezését, a kérdés csupán az, hogy ez tudatosan, vagy tudat alatt történik-e. Szinte miden szervezet elvárja a saját munkavállalóitól, hogy bizonyos érzelmeket jelenítsen meg, míg másokat folyton el. Ennek a szervezet szempontjából számos előnye van, hiszen gondoljunk bele például, melyik ügyfél szeretne egy pesszimista, szomorú, megcsömörlött ügyintéző előtt aláírni egy szerződést, vagy egy ilyen személyiségű személy mennyire lenne hatékony egy értékesítői pozícióban.

Az érzelmi munka két szintjét különböztethetjük meg, a felszíni és a mély. A felszíni során a dolgozó úgy mond emocionálisan hazudik, vagyis olyan érzelmet mutat, mint amit belül érez. A mély során a munkavállaló arra törekszik, hogy valóban azt az érzelmet érezze, amit elvár tőle a munkáltatója és azt is jelenítse meg. Ha dolgozó arra van kényszerítve, hogy olyan érzelmet érezzen, vagy fejezzen ki, amit valójában nem is érez, az az egészségére számos ponton hat negatívan, mivel ez krónikusan megemeli stressz szintet, kiégést és szerepkonfliktust idéz elő, csökkenti az önbizalmat, rontja az önértékelést.

Hollósy-Vadász Gábor