Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Munkamániás a férjem

Gelsei Bernadett képe
Ellenőrzött szakember

Egyre többszőr keresnek meg olyan feleségek, akik úgy érzik, mióta megszülettek a gyerekek egyedül viszik a gyereknevelést és a háztartást. Még akkor is, ha van bejárónőjük, bébiszitterük.  Mivel van úgy, hogy nem lehet helyettesíteni valakit, konkrétan egy támogató társat, egy férjet,  apát.  Ilyenkor a legrosszabb azt elfogadni és elviselni, hogy ugyan van férjünk, a gyerekeinknek van apukája, de mégsem lehet rájuk számítani.

 

 Biztosan ismerősek számotokra a következő gondolatok :

“ ha egyedül lennék, sokkal jobban viselném azt, hogy nincs segítségem”

“ nagyon bosszantó, hogy folyton csak ígérget, de soha nem képes időben hazaérni”

“amikor itthon van sem lehet rá számítani, mert vagy dolgozik, vagy pihennie kell, mert annyira fáradt”

“kit érdekel az a sok pénz, ha soha nem vagyunk együtt”

“megvan mindenünk mégis nagyon magányosnak érzem magam a házasságomban”

 

Bizony általában ezek a mondatok a munkamániás -szakmai néven munkafüggő -feleségek szájából hangzanak el a leggyakrabban.  Azt érzik, hogy már reggel korán elmegy a férjük és csak a gyerekek lefektetése körül érkeznek haza jó esetben vagy később. Az egész napjukat úgy kell megszervezniük, mintha egyedülálló anyák lennének, annyi különbséggel, hogy többségüknek van pénze arra, hogy külső segítséget hívjanak. De természetesen az a rossz érzés fortyog folyamatosan bennünk, hogy ők nem a nagyiknak, bébiszittereknek szültek gyereket, nem velük együtt szeretnék felnevelni őket, hanem inkább az életüknek hitt szerelmükkel, akiket párjukként fogadtak. 

 

Ezért aztán folyamatos bennük a szeretetéhség,  vagyis nem érzik szeretve magukat a férjük által. Úgy érzik, ők és a család mindig csak a második helyen lehetnek a munka után. 

A leggyakoribb érzelmeik  frusztráció, düh, kielégítetlenség, fáradtság, levertség, elkeseredettség, magány stb. és ha ezek az érzések huzamosabb ideig hónapokig , de leginkább évekig eltartanak akkor bizony nagy bajba kerül a házaságuk. Elhidegültség jellemzi a kapcsolatukat lelkileg és szexuálisan is.

 

Többféle hozzáállást próbálnak ki ilyenkor a feleségek, hogy valahogy hatni tudjanak a munkafüggő férjükre, de általában ezek ideig óráig adnak reményt számukra. A munkafüggőséget nem mindig könnyű  felismerni a párkapcsolatban, hiszen ez egy társadalmilag is nagyon elfogadott érték mentén alakul ki. 

 

A férjek általában azzal indokolják a sok munkában töltött időt, hogy elvárja a cég tőlük ezt a hozzáállást, ennyi időt kell munkával tölteni ahhoz, hogy feljebb léphessenek, vagy éppen  ennyi munkával töltött idővel tudnak ilyen egzisztenciális biztonságot nyújtani a családnak. A leggyakoribb mondatuk: “ de én ezt csak értetek és a családért teszem, hogy nektek jó legyen”.

 

Teljesen természetes, hogy ezek után  felmerül bennünk az a kérdés  hogy mi a különbség egy keményen dolgozó férj és egy munkafüggő férj között?

 

Demetrovics Zsolt 2013-as kutatásában a legújabb addiktológiai szempontok alapján ír a munkafüggőségről  és  azoknak tüneteiről. Ez nagyban segít majd bennünket, hogy megérthessük mi történik a férjünkkel.

 

Kit hívunk keményen dolgozónak?

 

Keményen dolgozó az, aki a munkával töltött hosszú óráiban elhivatott, felelősségtudó, elkötelezett és involválódó.  A magas színvonalú teljesítmény elérsét minőségi gondolkodással és tudatossággal éri el. Munkaidőn kívül csak akkor vállalja be a munkát, ha felelősség érzése úgy kívánja meg, de képes egyensúlyt találni ebben. Munkájával személyesen azonosul  büszkeség és elégedettség jellemzi. Azaz munkája személyiségének a része, ettől önbizalma erős.

 

Kit hívunk ezzel szemben munkafüggőnek?

 

Munkával eltöltött hosszú óráit leginkább a menekülés jellemzi. Az érzelmek vagy egyéb elköteleződések elől való menekülés és mellé egy  irreális színvonalú teljesítmény hajszolása jellemzi.  Azért dolgozik többet és többet, hogy növelje az önértékelését. Képtelen a munkaidő és a munkaidőn túli munkában egyensúlyt teremteni. Képtelen ráérezni a határaira a különböző elköteleződések terén.  Folyamatos kontroll jellemzi, és nem tudja beleengedni magát  abba, hogy az élet más területein kielégülést szerezzen. A máshonnan nem megszerzett önbecsülés megteremtése a munka által; más azonosulásoktól (identitásoktól) való szeparáció. Például nem tud helytállni apa szerepében, vagy házastársi -férfi szerepkörében, mert nem látja magát ezekben a szerepekben tisztán.

 

“A munkafüggőség főbb tüneteit az alkoholizmussal való párhuzamok alapján is meg lehet határozni , ami a laikusok számára is könnyen értelmezhető:

 

1. Az érdeklődés beszűkülése. A személyt a munkán kívül semmi más nem érdekli, nem foglalkozik a társas kapcsolataival, saját magával, az egészségével, azaz a személy az ártalmas következmények ellenére fenntartja túlzott mértékű munkavégzését.

 

2. Alacsony önbecsülés, fejletlen énkép. A személy a negatív érzések elkerülésének reményében temetkezik bele a munkába. A gyenge énerőt úgy próbálja kompenzálni, hogy a munka által kapott külső megerősítéseket használja fel. Nagyon fontosak számára a külső visszajelzések, folyton figyeli, hogy másoknak mi a véleménye róla. Nehéz vele együtt dolgozni, mert csak a saját teljesítményére figyel, nem képes a munka tárgyára, céljára koncentrálni.

 

3. Merev gondolkodásmód. Irreálisan nagy, perfekcionista elvárásai vannak mind saját magával, mind másokkal szemben, amelyekhez mereven ragaszkodik. Képtelen a kompromisszumokra. Úgy érzi, csak ő tudja irányítani a helyzeteket, túlzott szüksége van az információk, az emberek és a munka felett érzett kontrollra. 

 

4. Megvonás. A munkavégzés hiánya idegességet, stresszes állapotot vált ki. A személy egyáltalán nem képes relaxálni. 

 

5. Tolerancia. Egyre több munkára van szüksége ugyanazon állapot eléréséhez. A háttérben egyrészt az alacsony önbecsülés áll: mivel mindig úgy érzi, hogy sosem végzett tökéletes munkát, még többet akar dolgozni. A tolerancia másik oka a negatív érzések elkerülése. 

 

6. A probléma tagadása. A munkafüggő személyek általában nem érzékelik problémásnak viselkedésüket. Ebben nagy szerepe van a társadalmi, kulturális hatásoknak is: a munkafüggőség az egyik legelfogódottabb viselkedési addikció. A munkavégzés fontos tevékenységnek számít, a sokat dolgozó személyeket általában elismerik, lelkiismereteseknek, céltudatosoknak, családjukról gondoskodónak tartják őket. A munkafüggő személy sokszor védekezik azzal, hogy a rengeteg munkát a családjáért, annak boldogságáért teszi, miközben nem veszi észre, mindezzel éppen az ellenkező hatást éri el.” (Demetrovics Zsolt, Viselkedési addikciók: spektrumszemléletű kutatások, 2013)

 

 

Most már feleségekként képesek leszünk felismerni, hogy mi történik valójában a férjünkkel. és mint egy alkoholista hozzátartozója pont úgy érezzük magunkat a hétköznapokban a munkafüggő férjünk mellett. 

 

Folytatásban megismerhetjük majd, hogy a munkafüggőség mint betegségnek milyen fázisai vannak és mit tehetünk mi feleségek .