Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A munkamánia

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

Ebben az időszakban egyre több szervezet és munkavállaló áll át a home office-ra. A home office során, könnyen elmosódnak a határok a munka és a magánélet közt. Ennek egyik oka, hogy a lakásunk válik az irodánkká, azaz megszűnik a fizikai távolság a két hely között, illetve adottá válnak a lehetőségek, ahhoz, hogy szinte bármikor éjjel és nappal, napi 24 órában dolgozhassunk. Ez viszont azt is magában hordozza, hogy életünk egyetlen fontos tevekénységévé a munka válik, ami könnyen munkamániához vezethet.

A munkamánia angolul workalcoholism egy olyan függőségre utal, amikor a személy életében az egyetlen értelmes tevékenységgé a munka válik, ami jelentősen károsítja a szociális és párkapcsolatait. A munkamániával küzdő személy a munkamániába fokozatosan, lépésről lépésre csúszik bele, szinte észre se veszi, hogy élete teljesen megváltozott. Az egyetlen és legfőbb motivációja, a megfelelési igény, azaz, hogy munkahelyén minél inkább megbecsüljék, minél inkább sikeressé váljon, esetlegesen ezzel elérve, hogy mások tiszteljék őt. A valódi munkamánia abban különbözik attól, ha valaki szimplán csak sokat dolgozik, hogy számára a munka nem egy örömforrás, nem képes örömöt megélni, mégis rengeteget dolgozik. Általában a munkamániás nem képes örömöket megélni, legtöbb esetben magányos, nincs is kivel közösen megélni a boldog pillanatokat.

A munkamánia legárulkodóbb jele, hogy a személy valamiért rengeteg időt tölt munkával, akkor is dolgozik, amikor tőle ezt senki se várja el, se a közvetlen főnöke, se a szervezet. A másik fontos figyelmeztető jel, az, hogy agresszívév válik, amikor a környezete, esetlegesen barátai, vagy családtagjai szóba hozzák számára, hogy túlsokat dolgozik. Gyakran idegessé válik, és megharagszik azokra az emberekre, akik figyelmeztetni szeretnék. A munkamánia harmadik ismertető jele, hogy a munkamániás, minél többet dolgozik, annál inkább csökken a munkahelyi teljesítménye, azaz a munkavégzése sokat veszít a korábbi hatékonyságából. A munkamánia utolsó szakaszának egyik legismertebb tünete, hogy a munkamániás nem bírja tovább, úgy érzi elfogyott az energiája. Ekkor általában már számos fizikai tüntet is észlel magán. Ezek részben a mozgás szegény életmódból és a munkamánia eredményeként folyamatos stresszhelyzetből fakadnak. Ilyen elváltozások lehetnek az állandó fejfájás, hátfájás, magas vérnyomás, gyomorfájás stb.

A munkamánia kezelésének egyik legfontosabb feladata, hogy a személy tanulja meg a határokat meghúzni a munkája és a magánélete között. Ehhez az szükséges, hogy munkamániás találjon olyan tevékenységeket melyek egyszerre lekötik a figyelmét, illetve sikerességet is megélheti ezen tevékenységek által. Erre jó példa lehet a sport, főleg, ha rendszeresen és kitartóan űzi valaki. Az is fontos, hogy tanuljon meg nemet mondani, nem kell miden feladatot elvállani. Az is segíthet, ha munkájára nem életcélként gondol, hanem mint egy eszköz, ami megteremti az egzisztenciális lehetőségét, arra, hogy megvalósítsa álmait.

Hollósy-Vadász Gábor