Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A munkahelyi terror az áldozat nézőpontjából

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

A munkavállaók jelentős része azt éli meg, hogy a munkahelyén rossz légkör, sok a konfliktus és a kollégák is hiperszenzitívek. Szinte minden humán csoportban megfigyelhető, hogy vannak olyan tagok, akik népszerűek, ezáltal a csoport középpontjába kerülnek, illetve vannak olyan személyek, akik a csoport perifériájára szorulnak. Szélsőséges esetekben a csoport egyes tagjai a csoport más tagjait kipécézik és elkezdik piszkálni, később akár bántalmazni, azaz elindul az áldozattá válás folyamata. A munkahelyen ez különösen kínos, hiszen erőteljesen csökkenti a szervezeti elköteleződést, megrendül a bizalom, megemelkedik a fluktuáció, valamint komoly és mély sebeket ejthet a munkavállaókban.

A munkahelyi terror során az áldozattáválás az alábbi szakaszokon keresztül valósul meg:

  1. A megtámadott személy gyakran a munkahelyi viccek és a piszkálódások áldozatává válik, amire válaszként a megtámadott személy védekezni kezd, ami számos konfliktust eredményez. A gyakori konfliktusok hatására az áldozat a csoport peremére szorul, ahol elveszíti a tagok támogatását és szövetségeseit, ezért könnyebben sebezhetővé válik. Ebből a helyzetből az áldozat megpróbál kitörni, leggyakrabban úgy, hogy fokozza a munkahelyi teljesítményét, többet dolgozik, ami több hibát is eredményez. Ezzel egyidőben a csoporton belül azok a személyek, akik őt eddig nem bántották, csak passzív szemlélői voltak az eseményeknek, gyakran elveszítik a türelmüket a sorozatos hibák miatt és ők is ellene fordulnak.
  2. Ebben a szakaszban az áldozat saját erejéből nem képes kikerülni az áldozati szerepből, mindenképpen külső segítségre lenne szükség. Ez az utolsó szakasz, amiben még a vezetőség be tud avatkozni komoly károk nélkül. Ebben a szakaszban az áldozatot megbélyegzik, stigmákat ragasztanak rá. Ennek eredményeként az áldozat elveszíti a kötődését a munkahelye iránt, azt érzi, hogy a kollégái elárulták őt, drasztikusan csökken az önértékelése, önképe nagyfokú csorbát szenved. Az áldozat gyakran megbetegszik, közérzete krónikusan rossza fordul, gyakran depresszióssá válik. A munkatársak szerint az áldozattal való összeférhetetlenség az áldozat személyiségében keresendő, így egyre kevésbé motiváltak arra, hogy hozzáállásukon változtassanak.
  3. Ekkor odáig fajul a helyzet, hogy a szervezet vezetése munkajogi megoldásokat keres és gyakran megpróbál az áldozattól megszabadulni, oly módon, hogy elküldik őt. Ebben az is közrejátszik, hogy a vezetés gyakran nem jön rá arra, mi is történik, csak bűnbakként tekint az áldozatra. Szélsőséges esetekben az állandó munkahelyi zaklatás az áldozat részéről paranoid állapotot idézhet elő, de ez nagyon ritkán fordul elő.
  4. Ebben a szakaszban a szervezet és az áldozat is felkészül az eltávolításból adódó veszteségekre pl. a munkavállaló korai nyugdíjba küldése, felmondás és munkahely váltás, elbocsátás, esetleges munkanélküliség.

A munkahelyi terror számos formában megjelenhet pl. fizikai bántalmazással való fenyegetés, tényleges fizikai bántalmazás, nyilvános megszégyenítés a kollégák elött, az áldozat szüleinek etnikai eredetű szidalmazása, telefonos fenyegetések, szexuális zaklatás stb.

Az áldozat a munkahelyi terrorból két módon törhet ki. Az egyik és talán könnyebb út, hogy beadja felmondását és igyekezik minél hamarabb otthagyni a munkahelyét. A későbbiek során, akár be is perelheti a szervezetet. A másik megoldás, ami sokkal nehezebb az a szembefordulás a bántalmazókkal főleg azokkal, akik a csoporton belül nagyon népszerűek. Ehhez viszont nagyon erős magabiztosság, önfegyelem és önuralom szükséges, pont azok a tulajdonságok, melyek a terror hatására könnyen elvesznek. Ennek során határozott fellépésre van szükség, az áldozat erőtőteljesen kérje ki magának a történteket, és jelölje ki egyértelműen az énhatárait és ha jogosnak érzi mondjon nemet. Ehhez fontos, hogy az élet más területén is önbizalommal rendelkezzen pl. sikeres legyen hobbijában, legyenek olyan munkához nem kötődő eredményei, melyekre büszke lehet, érzelmileg legyen kiegyensúlyozott. Fontos, hogy ebben a helyzetben az áldozatot a családja és barátai segítsek, érzhesse, hogy van egy stabil háttere, van ahová tartozik a munkahelyén kívül is.

Hollósy-Vadász Gábor