Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A munkahelyi kiégés

Polla Adrienn képe
Ellenőrzött szakember

Hazánkban sok dolgozó elégedetlen a munkahelyi környezettel, a cég vezetésével és a jutalmazás módjával. Ha vállalati és alkalmazotti szinten nem passzolnak össze az elvárások, akkor mind vezetői, mind dolgozói szinten elégedetlenség lép fel.

A kiégés létrejöttének folyamata

Az alábbiakban azt mutatom be, hogy az új munkahelyre kerülés után milyen fázisokon megy keresztül a munkavállaló mielőtt eljut a teljes érdektelenségig vagy a nem megfelelő megküzdésig.

  1. Munkahely idealizálása – ez főleg a pályakezdőknél figyelhető meg, vagy a szakmában még újaknál, ők mindent megtesznek, hogy jól teljesítsenek, és a legjobbak között legyenek.
  2. Realizmus – a dolgozó rádöbben, hogy mik a valós keretei a munkájának, hogy mi az, amire képes, és mi az, amire nem; ha ezt el tudja fogadni, akkor ebben az állapotban nyugvópontra is találhat, ha viszont nem, akkor jön a következő lépcső.
  3. Kiégés – a dolgozó nem nyugszik bele a munkahelyi pozíciójába, ennek hatására erősen stresszessé válik, és megkérdőjeleződik számára a munka értelme.
  4. Cinizmus – a kiégett dolgozó jellemzője, ha a vállalatnál marad. Ezt az állapotot jelentős kétségek jellemzik, a személy mindent kihívásnak fog fel, viccelődik, de a munka rovására. A cinikus dolgozóval érdemes vigyázni, mert a szervezeti kultúrát és a munkaközösséget is rombolja a hozzáállásával.
  5. Érdektelenség, közöny – az a szint, amikor a dolgozóból már érzelmeket sem vált ki a személyisége és a munkahelye közötti meg nem felelés, ’minden mindegy’ lesz neki.
  6. Rossz megküzdés – szerhasználat, agresszivitás, insomnia stb.

Vannak olyan munkahelyi jellemzők is, melyek hosszú távú jelenléte ugyancsak hozzájárul az dolgozói elégedetlenséghez:

  • erős munkaterhelés – a dolgozó azt érzi, hogy nincs a munka mellett saját élete;
  • jutalmazás hiánya – nincs megfelelő mértékben elismerés, ez lehet pénzjutalom, szóbeli elismerés, csapatépítés stb. hiánya;
  • munkahelyi közösség hiánya – vagy valóban nincs közösségi élet, vagy a dolgozó kiközösítettnek érzi magát;
  • becsületesség és közös értékek hiánya – a dolgozó azt tapasztalja, hogy munkatársai lopnak, csalnak, hazudnak stb., és/vagy nem az ő értékrendjével azonos módon élnek, viszont a pénzre szüksége van, nem teheti meg az átmeneti állásvesztést sem, ezért úgy érzi, hogy muszáj ezt elviselnie;

És mit lehet tenni azért, hogy a kiégés elkerülhető, és felszámolható legyen?

Vállalati szinten a szervezetfejlesztés és vezetői coaching lehet megoldás, mely megmutatja, hol van hiba a rendszerben, és milyen módon orvosolható az.

Egyéni/dolgozói szinten azt lehet tenni, hogy az ember felméri, hogy milyen pozitívumok és negatívumok jellemzik a munkáját, valamint hogy jelenleg mekkora kockázatot mer vállalni. Ha inkább van szó a biztonság kereséséről, akkor is lehet egy határidőt szabni annak, ameddig a munkahelyváltást hátráltató tényezőknek feloldásra kell kerülniük.

Gyakran a probléma a cégen belül is megoldható. Néha csak egy kis bátorságra és megfelelő kommunikációs stílusra van szükség ahhoz, hogy az ember felvállalja, hogy mi az ami nem tetszik és amin változtatni szeretne. Egy kis kockázat valóban szükséges a sikerhez, de nem ritkán a munkaadó nem harap annyira, amennyire elsőre kinéz a dolog :)