Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

„Most kellene-nem most kellene” – a kizökkent cirkadián ritmus hatása az egészségi állapotra

Dr. Gerber Erika képe
Ellenőrzött szakember

Az ember úgy él, hogy mindig tenni akar valamit. Tenni, megoldani vagy gondolni valamit. Az is lehet, hogy épp a ”nemtevés” a célja és azt erőlteti.                                                           „Most kellene meditálni, mert csak most van egy üres félórám… nem kellene még aludni menni, hiszen még csak este kilenc van… most kellene ebédelni de még nem vagyok éhes… nem most kellene  futni menni, de mit csináljak ha csak este tíztől van rá időm”.  

„Most kellene-nem most kellene” – „de csak most van rá időm”! Talán egy kicsit mindenki magára ismer ezekben a mondatokban. „Ilyen a világ” – mondhatjuk, pedig nem a világ ilyen, hanem mi magunk írjuk át készen kapott biológiai programjainkat – fittyet hányva a természet ránk is vonatkozó törvényeire – a civilizáció kihívásainak megfelelően. Nézzünk csak utána, hová vezethet mindez!?

2017-ben három tudós nyerte el az Orvosi Nobel-díjat. A világszínvonalú elismerést a cirkadián (élettani napszaki) ritmus szabályozásáról tett megállapításaikért kapták. Izoláltak egy gént amely által meghatározott fehérje koncentrációja (kvázi 24 órás) jellegzetes napi ingadozást mutat az emberi szervezetben. (Ez egy szokatlan, nem humán kutatás volt, a kutatók eredetileg a muslica cirkadián ritmusát vizsgálták.)

Hogy lett egy muslica kutatásból Nobel-díj?

A szervezet ritmusát irányító belső óra, (úgynevezett óragének), számos pszichobiológiai működést határoznak meg a testi sejtek (molekuláris) szintjén. Genetikus kontroll alatt állnak, de környezeti hatások (Zeitgeberek) által időzíthetők. Nézzük meg néhány példán keresztül, hogy mit is jelent ez számunkra?                       

A nyugodt, pihentető alvásért felelős „alváshormon” (melatonin) termelődése esete 9 körül  kezdődik és kb. reggel fél nyolcig tart. Ez idő alatt éjjel kettőkor alszunk a legmélyebben. A testi/lelki egészség szempontjából tehát ez a legoptimálisabb időszak az alvás szempontjából, ez biztosítja számunkra a legpihentetőbb, regeneráló hatású alvást. Saját korlátainkat azonban nem rúghatjuk fel büntetlenül.      A külső világ (Nap-Föld) génjeinkben is reprezentálódik. Mi is a természet részei vagyunk, éppúgy, mint a kövek, fák, és a madarak. Egy francia csillagász 1729-ben miután megfigyelte, hogy a szemérmes mimóza nevű növény éjszakára összezárja leveleit, a következő kísérletet hajtotta végre. Egy sötét szobában elhelyezett egy palántát, és azt tapasztalta, hogy a növény annak ellenére, hogy egyáltalán nem érte fény kívülről, mégis kibontotta leveleit reggelente és összezárta őket esténként. .

Az ember azonban mindig többet vár el magától, mint amire biológiailag determinált. Hiába ásítozik már este kilenckor, ő mégis erőt vesz magán és elkezdi élni virtuális magánéletét. Tartósan online üzemmódba kapcsolja önmagát úgy éjfélig, vagy még tovább. Aztán, mert nem jön az édes álom, bekapcsolja a tévét. Megy ami megy!, A lényeg, hogy szóljon valami, addig sem kell saját gondolataival maradnia. Reggel aztán jön a valóságra-ébredés, és kezdődik minden elölről, hiszen az életnek ritmusa van. De ez már nem az a ritmus, aminek erőt adó és egészség megtartó ereje lenne. Nem. Ez az a ritmus, ami testi és lelki tüneteket okoz: ingerültséget, fáradtságot, rossz kedvet, motiváció hiányt, fejfájást, izületi fájdalmakat stb.

Kiderült, hogy a cirkadián ritmussal számos népegészségügyi betegség áll kapcsolatban. Ilyenek az insomnia (kóros álmatlanság) és a depresszió, amely a második leggyakoribb oka a munkaképesség csökkenésnek, de ide tartozik az elhízás és az egyre sűrűbben emlegetett inzulinrezisztenciával járó 2-es típusúcukorbetegség és nem utolsó sorban a rettegett szív-érrendszeri betegségek.  A különböző típusú betegségekből származtatott összhalálozásról pedig kiderült, hogy összeüggésben áll a túl rövid (< 5 óra) vagy túl hosszú  (≥ 10 óra) alvással.

A cirkadián ritmus követésének természetesen nem csak az alvás tekintetében van kiemelt jelentősége hanem a fizikai aktivitás, étkezés és a koncentrációt igénylő szellemi munka esetétében is fontos a jó időzítés és a mértéktartás!

Az utóbbi esetekre vonatkozó cirkadián ritmus követéséről (amely a  hormonális szabályozással mutat szinkronicitást) a második részben írok. Addig is gondoljuk át jól a napot: mikor kelünk-mikor fekszünk, milyen „pótcselekvésekkel” toljuk ki alvásidőnket és rontjuk egészségünket!