Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Mivel foglalkozik és mikor tud segíteni a szexuálpszichológus? 

Jámbor Krisztián képe
Ellenőrzött szakember

A szexuálpszichológia a pszichológia tudományának azon ága, amely a szexuális élet zavarait, elakadásait vizsgálja. Emellett a nemekre jellemző szexuális viselkedést, az ezt meghatározó testi-lelki tényezőket és szükségleteket, valamint ezek egymás közötti viszonyait kutatja. Ennek célja a minél teljesebb és harmonikusabb működés elérése, hiszen a szexualitás emberi létünk és mindennapjaink része. 

A szexuálpszichológussal való közös munka legelső lépése, hogy az ismertetett problémahelyzet mellett a kliensek személyiségét is körüljárjuk. Ennek oka rendkívül egyszerű: nagyon sok mentális zavar szexuális tünetek formájában képes megnyilvánulni. Abban az esetben, ha valamilyen klinikai patológia áll a tünetek hátterében, a szexuálterápia és az annak során elvégzett önismereti munka csak felületi kezelést fog jelenteni, hosszabb távon nem lesz hatékony. Ilyen esetekben indokolt klinikai szakpszichológus bevonása és pszichoterápiás ellátás, amely a személyiségben gyökerező konfliktusok feloldására irányul, enyhítve vagy megszüntetve ezáltal a szexualitásban jelentkező tüneteket. Tehát a szexuálpszichológusnak ilyen szempontból nagyon fontos szűrőfunkciója is van. 

Abban az esetben, ha egyéb pszichiátriai kórkép jelenléte kizárható, a szexuálpszichológussal történő munka és az általa vezényelt szexuálterápia rendkívül hatékony tud lenni. A közös munka során lehetőség nyílik a probléma okának feltárására, tévhitek, negatív sémák, teljesítményszorongás feloldására, valamint különböző technikák elsajátítására. Ez már önmagában egy önismereti munkát jelent, amely lehetővé teszi, hogy javuljanak a problémamegoldási stratégiák a jövőbeli konfliktushelyzetekkel való megküzdésben. A szexualitás társas jellege miatt gyakori a párokkal való közös munka, hiszen az egyik fél szexuális zavara törvényszerűen befolyásolja a kapcsolat dinamikáját. A partnerek bevonása növeli a társas támogatottságot, az "együtt" érzést, erősítve az egymás közötti kommunikációt és intimitást. 

A szexuálpszichológus leggyakoribb munkaterületei a következők: nemi identitás, szexuális orientáció, parafíliák (perverziók), fétisek, szexfüggőség, párkapcsolati elakadások és egyéb női (vaginizmus, dyspareunia, vágy- és orgazmuszavar) és férfi (erekciózavar, ejakuláciüs zavarok, vágy- és orgazmuszavar) szexuális funkciózavarok. Az első kettő témakör kiemelése számomra nagyon fontos: az LMBTQI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex emberek) közösség tagjaival szembeni teljes elfogadás. Szándékosan nem a tolerancia kifejezést használom, hiszen nem egy olyan dologról beszélünk amit megtűrni kell, hanem teljesen normálisnak kezelni. A munkámat jellemző nyitott és ítélkezésmentes szemlélet éreztetése, átadása éppen ezért lényeges számomra.