Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Mit tanított nekünk a koronavírus? Avagy hogyan fordítsuk előnyünkre a járványhelyzetet? #2_Hogyan készüljünk fel a nem várt eseményekre?

Horváth Viola Hanga képe
Ellenőrzött szakember

A „Mit tanított nekünk a koronavírus? Avagy hogyan fordítsuk előnyünkre a járványhelyzetet?” cikksorozat első részében a nem várt eseményekkel foglalkoztam, és azzal, hogy hogyan lehet átkeretezni a stresszt keltő helyzeteket, észrevenni a bennük rejlő lehetőségeket, majd ezeket önmagunk javára fordítani. Ha érdekel a cikk, itt olvashatsz utána: https://pszichologuskereso.hu/blog/mit-tanitott-nekunk-koronavirus-avagy-hogyan-forditsuk-elonyunkre-jarvanyhelyzetet-1mik-nem. Folytatásként nézzük meg, hogy mit lehet csinálni, ha nincs kontrollunk egy helyzet felett, és nem tudjuk elkerülni a nem várt események bekövetkezését!

Az egyik legfontosabb tényező, ami mindenképp a hasznodra lehet a váratlan helyzetekben, nem más, mint az önismeret. Ha ismered magad, akkor tudod, hogy milyen helyzetek viselnek meg; egy-egy váratlan helyzetre hogyan szoktál reagálni; mik segítettek a múltban, hogy megbirkózz velük stb.   Ha tudatosan élsz, könnyebb lesz felkészülni egy-egy váratlan eseményre, és könnyebben fog menni ezeknek a kezelése is.

Te mennyire ismered önmagad? Ha még nem, ne aggódj, sose késő elkezdeni az önismeretet! Kezdjük el már most! Ebben nagy segítségünkre lehet a koronavírus okozta karantén időszak megvizsgálása. Már néhány gyakorlati kérdés megválaszolása is képes növelni az önismereted. Ne feledd, minél mélyebben és őszintébben válaszolsz egy-egy kérdésre, annál jobban megismerheted saját magadat.

Első körben gondolj vissza a 3 hónapnyi karanténra. Akármennyire is rossz volt, a helyzet megvizsgálásához szükséges gondolatban visszautazni az időben. Nézd meg, hogy számodra mi volt a legnagyobb stresszforrás a karantén alatt. Ha erre a kérdésre nem tudsz egyből válaszolni, érdemes más irányból megközelíteni a témát a következő kérdésekkel: Milyen helyzetben voltál feszültebb? Mikor robbant ki otthon a legtöbb konfliktus? Kikkel volt konfliktusod? Mikor érezted, hogy kényelmetlen vagy kellemetlen benne lenni egy adott helyzetben? Milyen visszatérő kérdéseid voltak, amiken sokat rágódtál?

A járvány alatt több stresszforrás is jelen volt az életünkben. Érdemes ezeket a tényezőket nem egy kalap alá venni, és azt mondani, hogy a bezártság zavart a legjobban, hiszen a felszínes válasz csak felszínes önismeretet eredményez. Annak érdekében, hogy előnyödre fordíthasd a járványhelyzetet, nézzük meg, hogy konkrétan milyen stresszorok nehezítették meg életünket a karantén alatt:

  1. Bizonytalanság: A járvány elég sok bizonytalanságot okozott, egyrészt sok ember nem tudta kiszámítani, hogy a munkahelye meg fog-e maradni a jövőben, vagy várhatóak-e megszorítások munkaadója részéről. Másrészt maga a járvány is sok bizonytalanságot jelentett: mennyi ideig fog pusztítani? Mennyire veszélyes? Mikorra várható az oltóanyag? Mikor oldják fel a korlátozásokat?
  2. Kontrollhiány: Bizonytalansággal összefüggésben a járvány ideje alatt a kontrollvesztettséget is megtapasztalhattuk, hiszen nem volt ráhatásunk a vírus és a munkaerőpiaci helyzet alakulására.
  3. Összezártság: A karantén ideje alatt sokunknak otthon kellett maradnia, ami együttjárt azzal, hogy akár egy egész családnak összezárva kellett élnie 3 hónapon keresztül. Nyilvánvalóan a nagy „népsűrűség” sok feszültséget tud generálni.
  4. Énidő hiánya: A fentiből következik, hogy mivel napközben többnyire együtt kellett lenni, és minimális lehetőség volt a kimozdulásra, sajnos az énidő is megsínylette a karantént. Sokunknak szüksége van arra, hogy kicsit egyedül lehessen önmagával. Erre a karantén alatt csökkent lehetőség volt.
  5. Ingerhiány: Mivel a karantén ideje alatt a szolgáltatószektor szinte alig üzemelt, sokkal kevesebb programlehetőségünk volt. Amilyen lehetőségeink voltak, azokat is többségében virtuálisan, otthonról vehettük igénybe. Akinek nagyon nagy ingerigénye van, rosszul élheti meg, ha hónapokon keresztül a nap nagy részét a számítógép előtt kell tölteni, személyes interakciók nélkül.
  6. Szerep túlterheltség: Sokan abban a helyzetben találhatták magukat, hogy egyszerre több szerepben kellett helyt állni: szülőként a gyerekekkel kellett foglalkozni, tanárként a gyerekeket kellett tanítani, emellett a háztartást is vezetni kellett, és mindezt munkaidőben, amikor dolgozni is kellett (volna).

A fenti tényezők közül mi zavart a leginkább? Mivel volt a legnehezebb együtt élni? Fontos, hogy tisztábban láss, hiszen, ha azonosítod a számodra stresszt jelentő helyzeteket, akkor ezzel automatikusan kijelöltél magadnak egy fejlődési irányt. Ha tudod, hogy mitől válsz gyorsabban feszültté, akkor azon a területen érdemes minél több módszert és eszközt elsajátítani annak érdekében, hogy megtanuld jobban kezelni a te fő stresszorodat, és ezáltal kiegyensúlyozottabb életet tudjál élni. El szeretnél indulni a fejlődés útján? Ha igen, tarts velem a következő cikkemben, amikor megnézzük egy konkrét példán keresztül, hogy hogyan is lehet kijelölni a fejlődési irányt!

 

Forrás:

Selye, J. (1976). Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest. URL: http://www.magtudin.org/SELYE_JANOS_Stressz_distressz_nelkul.pdf (2020.03.03.)