Miért nem tudunk nemet mondani?
Szerző: Velez Csaba pszichológus - 2014. október 4. 10.26
Miért olyan nehéz nemet mondani? Megtagadni egy kérést, visszautasítani egy ajánlatot, vagy például otthon maradni ahelyett, hogy elmennénk egy összejövetelre annak ellenére, hogy valójában nincs kedvünk hozzá? A nemet sokan kockázatosnak érzik: attól félnek, a visszautasítás haragot vagy akár bosszút szül, így inkább igenlő választ adnak. Igaz, mindez valóban bekövetkezhet: egy ideális világban a nemleges választ mindenki tiszteletben tartaná, elfogadná, nem kérdőjelezné meg, és magyarázkodnunk sem kellene miatta.
Jogunk van arra, hogy tiszteletben tartsák nemleges válaszunkat
Egy egészséges kapcsolat feltétele, hogy a másik elfogadja, okunk van arra, hogy nemet mondunk, és nem firtatja azt, ha nem szeretnénk elárulni; illetve nem sértődik meg a visszautasítás miatt. Ha tiszteletben tartjuk a másik választását, éreztethetjük vele, hogy fontos a számunkra, és nem kényszerítenénk olyasmire, amit láthatóan nem szeretne megtenni.
Nem félhetünk folyamatosan a másik haragjától
Sokan azért nem merünk visszautasítani egy kérést, mert félünk attól, hogy a másik megharagszik. Pedig, ha kelletlenül tesszük meg, amit kért, mi magunk leszünk bosszúsak, így ráadásul a feladatot sem tudjuk megfelelően elvégezni. Vannak, akik attól tartanak, hogy aláássák a másikkal való kapcsolatukat, ha nemet mondanak neki. A kelletlen igen viszont saját igényeink megtagadását jelenti, amely ugyanúgy nem tesz jót a viszonynak. Olyan baráti vagy partnerkapcsolatra van szükségünk, ahol igenis merünk nemmel felelni, és vállalni önmagunkat.
A kompromisszum nem egyenlő az önfeladással
Természetesen vannak olyan szituációk, amikor jobban járunk, ha nem helyett igent mondunk, hiszen kompromisszumokra szükség van; de csak akkor, ha a kompromisszum egyben nem jelent önfeladást. Éreznünk kell, melyik helyzet áll fenn éppen, és aszerint döntenünk.
Kapcsolódó tartalmak
"Napsugaram"
2020. február 17. 13.18
Egy ideje már foglalkoztat az, hogy olyan könyvekről írjak ajánlót ezen a blogon, amelyek fontos dolgokra világítanak rá, s amelyek igazából a megszokott hitek-tévhitek mögé is enged bepillantást nyerni - az íróik saját élménye vagy megfigyeléseik okán - azoknak az embereknek, akik a világra nyitottan és megértően szeretnének élni. A fenti cím Sue Klebold azonos című könyve nyomán született. Sue Klebold fia volt az egyik, aki 1999-ben az USA-ban a Columbine Középiskolában másodmagával vérengzést rendezett és aztán öngyilkos lett.
9 technika, amellyel hatékonyan kezelheti a szorongását
2020. február 16. 20.17
Több cikk született már arról, hogy hogyan alakul ki a szorongás, és milyen biológiai, érzelmi folyamatok játszódnak le ilyenkor az emberi szervezetben, viszont kevés tanulmány foglalkozik azzal, mit lehet tenni ilyenkor. Ezúttal összegyűjtöttem 9 stratégiát, amely révén sikeresen kezelheti a szorongását.
A Stockholm-szindróma pszichológiája
2020. február 16. 9.51
A Stockholm-szindróma (tévesen szokták Helsinki-szindróma néven is említeni) egy 1973-as stockholmi túszejtésről kapta a nevét. A túszejtőt Jan-Erik Olssonnak nevezték, aki egy bankban ejtett túszul 4 embert. Olsson már korábban is ismert volt a hatóságok elött, mivel ült már börtönben rablásért és rendőr gyilkosságért. Olsson érdekes módon kedvesen bánt a túszokkal. Egyikőjüknek, mikor fázott oda adta a kabátját, másik túsznak egy lőszert adott emlékbe.