Miért nem tudunk nemet mondani?
Szerző: Velez Csaba pszichológus - 2014. október 4. 10.26
Miért olyan nehéz nemet mondani? Megtagadni egy kérést, visszautasítani egy ajánlatot, vagy például otthon maradni ahelyett, hogy elmennénk egy összejövetelre annak ellenére, hogy valójában nincs kedvünk hozzá? A nemet sokan kockázatosnak érzik: attól félnek, a visszautasítás haragot vagy akár bosszút szül, így inkább igenlő választ adnak. Igaz, mindez valóban bekövetkezhet: egy ideális világban a nemleges választ mindenki tiszteletben tartaná, elfogadná, nem kérdőjelezné meg, és magyarázkodnunk sem kellene miatta.
Jogunk van arra, hogy tiszteletben tartsák nemleges válaszunkat
Egy egészséges kapcsolat feltétele, hogy a másik elfogadja, okunk van arra, hogy nemet mondunk, és nem firtatja azt, ha nem szeretnénk elárulni; illetve nem sértődik meg a visszautasítás miatt. Ha tiszteletben tartjuk a másik választását, éreztethetjük vele, hogy fontos a számunkra, és nem kényszerítenénk olyasmire, amit láthatóan nem szeretne megtenni.
Nem félhetünk folyamatosan a másik haragjától
Sokan azért nem merünk visszautasítani egy kérést, mert félünk attól, hogy a másik megharagszik. Pedig, ha kelletlenül tesszük meg, amit kért, mi magunk leszünk bosszúsak, így ráadásul a feladatot sem tudjuk megfelelően elvégezni. Vannak, akik attól tartanak, hogy aláássák a másikkal való kapcsolatukat, ha nemet mondanak neki. A kelletlen igen viszont saját igényeink megtagadását jelenti, amely ugyanúgy nem tesz jót a viszonynak. Olyan baráti vagy partnerkapcsolatra van szükségünk, ahol igenis merünk nemmel felelni, és vállalni önmagunkat.
A kompromisszum nem egyenlő az önfeladással
Természetesen vannak olyan szituációk, amikor jobban járunk, ha nem helyett igent mondunk, hiszen kompromisszumokra szükség van; de csak akkor, ha a kompromisszum egyben nem jelent önfeladást. Éreznünk kell, melyik helyzet áll fenn éppen, és aszerint döntenünk.
Kapcsolódó tartalmak
A krónikus kimerültség 13 jele
2019. április 17. 11.35
Az alábbiakban a krónikus kimerültség jeleiről olvashatunk. Lehet, hogy túl sokat dolgoztunk, mindig rohanunk, vagy egy jó ideje rosszkedvvel küzdünk. Talán folyamatos szorongást érzünk belül, netán fizikai fájdalommal küzdünk. Ha több jelenséget is tapasztalunk magunkon, akkor érdemes valahogyan változtatni.
Fontos: ha a példa nem pontosan illusztrálja a mi érzéseinket, vagy szituációnkat, de az általános elvhez tudunk kapcsolódni, akkor azt a pontot is pipáljuk ki.
Nem a stresszel van a probléma?
2019. április 16. 9.31
Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni s stresszre, mint amit kerülni, vagy legalábbis minimalizálni kell az életünkben. Azonban mi van akkor, ha úgy kezeljük mint a fejlődés szükséges része, mely arra sarkall, hogy mozgósítsuk és használjuk a rendelkezésre álló erőforrásainkat, új képességekre tegyünk szert, s végső soron növekedjünk általa? Az egésznek a bizalom lenne az alapja? Az önmagunkba és a világba vetett hit?
Evészavarok sport összefüggése
2019. április 15. 16.12
Az egészséges életmód egyre nagyobb arányú elterjedése mintegy magával hozta a különböző zavarok, úgymint az izomdiszmorfia, testdiszformiás zavar, testépítő típusú evészavar, nem hagyományos női szerep elnevezésű zavar, testedzésfüggőség, apotemnofília, Adonisz-komplexus és az orthorexia nervosa megjelenését. Orthorexia nervosa zavarnál a középpontban az étel minősége áll. A zavar mögött állhat bűntudat, súlyos önértékelés, női/férfi identitás probléma, kontrollvesztéstől való félelem. A testdiszmorfiás zavar korábbi neve diszmorfofóbia.