Miért nem tudunk nemet mondani?
Szerző: Velez Csaba pszichológus - 2014. október 4. 10.26
Miért olyan nehéz nemet mondani? Megtagadni egy kérést, visszautasítani egy ajánlatot, vagy például otthon maradni ahelyett, hogy elmennénk egy összejövetelre annak ellenére, hogy valójában nincs kedvünk hozzá? A nemet sokan kockázatosnak érzik: attól félnek, a visszautasítás haragot vagy akár bosszút szül, így inkább igenlő választ adnak. Igaz, mindez valóban bekövetkezhet: egy ideális világban a nemleges választ mindenki tiszteletben tartaná, elfogadná, nem kérdőjelezné meg, és magyarázkodnunk sem kellene miatta.
Jogunk van arra, hogy tiszteletben tartsák nemleges válaszunkat
Egy egészséges kapcsolat feltétele, hogy a másik elfogadja, okunk van arra, hogy nemet mondunk, és nem firtatja azt, ha nem szeretnénk elárulni; illetve nem sértődik meg a visszautasítás miatt. Ha tiszteletben tartjuk a másik választását, éreztethetjük vele, hogy fontos a számunkra, és nem kényszerítenénk olyasmire, amit láthatóan nem szeretne megtenni.
Nem félhetünk folyamatosan a másik haragjától
Sokan azért nem merünk visszautasítani egy kérést, mert félünk attól, hogy a másik megharagszik. Pedig, ha kelletlenül tesszük meg, amit kért, mi magunk leszünk bosszúsak, így ráadásul a feladatot sem tudjuk megfelelően elvégezni. Vannak, akik attól tartanak, hogy aláássák a másikkal való kapcsolatukat, ha nemet mondanak neki. A kelletlen igen viszont saját igényeink megtagadását jelenti, amely ugyanúgy nem tesz jót a viszonynak. Olyan baráti vagy partnerkapcsolatra van szükségünk, ahol igenis merünk nemmel felelni, és vállalni önmagunkat.
A kompromisszum nem egyenlő az önfeladással
Természetesen vannak olyan szituációk, amikor jobban járunk, ha nem helyett igent mondunk, hiszen kompromisszumokra szükség van; de csak akkor, ha a kompromisszum egyben nem jelent önfeladást. Éreznünk kell, melyik helyzet áll fenn éppen, és aszerint döntenünk.
Kapcsolódó tartalmak
Rövid relaxáció munka után
2021. március 7. 12.12
Egyre többen panaszkodnak, hogy szinte folyamatosan olyan feszültség van bennük, hogy amikor hazaérnek munkából vagy véget ér a munkaidejük a home office-ban és felállnak a számítógépük mellől, akkor már elég egy apróság – egy félmondat, egy rosszul megválasztott szó, egy mozdulat vagy pont ezek hiánya - a párjuk vagy a gyerekük részéről, már „robbannak” és gyakran ebből egy óriási veszekedés alakul ki. Utólag maguk is meglepődnek, hogy miért ilyen erőteljesen reagáltak, hiszen a reakció nem volt arányban azzal, amit a másik fél mondott vagy tett.
A krónikus betegség és az identitás megváltozása
2021. március 5. 17.36
Testünk identitásunk fontos része, amely ideális esetben egészséges, esztétikus, jól funkcionál, emiatt a betegség és az azzal járó tünetek nem illenek bele az ember énképébe. A betegségtapasztalattal együtt járó veszteségek közül az egyik legnehezebb az egészséges szelf elvesztése, és az új identitás megszületése "a beteg, aki vagyok és aki leszek". A szelf elvesztésének fő forrásai a betegség döntéseinkre való hatása, a korlátozott életmód mértéke, a szociális izoláció mértéke, a betegszerep kialakulása és, hogy a páciens tehernek érzi-e magát másokra nézve.
Az első szerelem 'patológiája'
2021. február 28. 15.49
A gyermekkorban kialakított kötődési minták végig kísérik az egész felnőtt életünket, meghatározzák viselkedésünket, érzelmeinket és a társas kapcsolatainkat. Amennyiben a gyermek nem kap elegendő, a szükségleteit kielégítő szeretetet, biztonságot a szüleitől - például tartós szeparáció, veszteség, vagy a kapcsolatban átélt állandó stresszhelyzetek miatt - a megfelelő kötődési séma kialakulása károsodni fog.