Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Miért nem tartjuk be a közlekedési szabályokat?

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

A közlekedéspszichológia a lélektannak egy kevéssé ismert területe, azzal foglalkozik, hogyan közlekedünk, mely tényezők hatására, hogyan viselkedünk a közlekedés során pl. mely tényezők vezethetnek a közlekedési szabályok be nem tartásához, mi váltja ki az emberekből a felelőtlen és olykor másokra is veszélyes vezetési stílust. Ezek a tényezők:

  1. Nem foglalkozunk a saját agresszív vezetési stílusunkkal. Erre egy jó példa lehet, ha előzésünk során agresszívan kifékezzük a másikat nem törődve azzal, hogy a hirtelen agresszív fékezéssel, könnyen balesetett okozhatunk. Ez a fajta viselkedés összefügg azzal, ha valaki különösen fogékony a szenzoros élményekre és a viselkedésére az impulzivitás jellemző. Emögött gyakran antiszociális viselkedési jegyek is meghúzódnak, azaz hiába büntetik meg a vétkes sofőröket, annak nincsen hatása, legközlőbb is meg fogják ismételni az adott viselkedést pl. másik leszorítása az útról.
  2. Eltorzult biztonságérzet. A sofőrök egyrésze a levezett kilométerek számával arányosan egyre biztosabbak abban, hogy megtudják jósolni, hogy más sofőrök, hogyan fognak viselkedni a volán mögött, emiatt tudat alatti szinten az a képzet alakul ki, hogy mindenki úgy fog vezetni az adott helyzetben, ahogy ők azt elképzelik. Az eltorzult biztonságérzet másik oka, hogy alábecsüljük az időt, ami ahhoz kell, hogy reagáljunk. Így például jelentős kockázatot vállalva, jóval gyorsabban hajtunk a megengedettnél.
  3. Road Rage (Országúti Őrjöngés): a volán mögött ülve azt várjuk el a másik sofőrtől, hogy tökéletesen vezessen a legkisebb hiba nélkül. Ha a legkisebb hibát is elköveti, azt nem bocsátjuk meg neki. Szélsőséges esetben a közlekedésben résztvevő többi személyt dehumanizáljuk, és velük szemben olyan viselkedési mintákat (pl. a másik sofőr megbüntetése) tanúsítunk, amelyeket más helyzetben nem tennénk meg.
  4. Én mindenkinél jobban vezetek jelenség. Ez arra utal, hogy legtöbb sofőr (kb. 90 százalék) úgy gondolja magáról ő jobban vezet, mint az átlag. Ez paradoxon, hiszen akkor kik alkotják az átlagos képességekkel rendelkező sofőröket. Egy másik ismert jelenség, hogy azon személyek egyrésze, akik egy adott témához nem értenek, magukról annál inkább azt állítják, hogy ők a téma szakértői, minél kevésbé értenek hozzá. Ezért nem akarják megfogadni a szakértők véleményét pl. érdemes lassítani a gyalogátkelő előtt.
  5. A közlekedéspszichológusok azt vették észre, hogy abban az esetben, ha egyedül ülünk az autóban, azaz nincs velünk utas, akkor agresszívabbak vagyunk és több kockázatot vállalunk. Ennek pontos okait még nem sikerült feltárni.
  6. A tudatmódosító szerek hatása: sajnos előfordul, hogy valaki nagymennyiségű alkoholt vagy kábítószert fogyaszt közvetlenül a vezetés megkezdése elött, vagy a vezetés közben. Ennek hatására átmenetileg romlanak a kognitív képességek pl. megnövekedik a reakció idő, és ezzel párhuzamosan megnő az extrém kockázatokat vállaló viselkedés valószínűsége.

Hollósy-Vadász Gábor