Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Miért nem álmodom soha? - Az álomfelidézés képessége

Scholtz Emília képe
Ellenőrzött szakember

EEG kutatások bizonyították, hogy minden ember álmodik, sőt, egyetlen éjszakai alvásunk során több alkalommal is eljutunk ebbe az állapotba. Alvásunk ciklikusan változik, és a klasszikus értelemben vett álmok a REM fázisban jelennek meg. Mégsem mindenki emlékszik vissza álmaira, vagy csak nagyon ritkán. Vajon mi befolyásolja az álomfelidézés képességét?

Valaki minél részletgazdagabban és intenzívebben emlékszik vissza saját élményeire, melyeket nap, mint nap átélt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az álmait is gyakrabban képes felidézni. Ezt támasztja alá az a kutatás, hogy amikor valaki éber állapotban vissza szeretné idézni az álmát, akkor ugyanolyan agyterületek aktiválódnak, amelyek az epizodikus emlékezetért felelnek (De Gennaro, Marzano, Cipolli, & Ferrara, 2012; Eichenlaub et al., 2014), azaz, amely területek felelnek a személyes események átélésére való visszaemlékezésért.

A gyógyszerek is hatással vannak az álomfelidézésre. Egyes hatóanyagok mellékhatásai lehetnek rémálmok, míg más hatóanyagok lecsökkentik az álmok intenzitását, azok felidézését. Az antidepresszánsok például negatívan hatnak az álomvisszahívásra, ugyanakkor a benzodiazepin nem érinti ezeket a struktúrákat olyan erőteljesen (Schredl, Schaffer, Weber & Heuser, 1998).

Azonban Freud óta tudjuk, hogy az álom egy többszörösen összetett lélektani munka eredménye (Freud, ford. 1985), tehát nem értelmezhetjük csupán a fiziológiai és biológiai működések tükrében, hiszen számos más befolyásoló tényező is hat az álomfelidézésre.

Többek között nagyon fontos, hogy az adott álomtartalom mennyire élénk, mennyire intenzív. Az álomban tapasztalt élmények minél inkább eltérnek az éber állapotban érzékeltektől, annál könnyebb őket előhívni az ébredést követően (Watson, 2003). Azonban éppen ellenkező, azaz fordított hatás is észlelhető ezzel kapcsolatban. Ugyanis az álmok felidézése kapcsán felmerülhetnek olyan erős elhárítómechanizmusok a megjelent tartalommal szemben, hogy akár az egész álom tagadásába torkollik a felidézési képesség (Freud, ford. 1985). Ilyenkor lehetséges az, hogy emlékszünk, hogy valamit álmodtunk, de az, hogy mit, azt nem tudjuk felidézni.

Nők és férfiak között is találhatunk különbséget álomfelidézési gyakoriság terén. A nők álmodását a stressz fokozza, míg a férfiak ellenkezőleg reagálnak rá (Armitage, 1992). Általánosságban elmondható, hogy a nők többet álmodnak (Schredl, & Piel, 2003), azonban ennek oka a szocializációban is kereshető. A nők többet foglalkoznak emocionális tartalmakkal, mint a férfiak. A férfiak körében az álmodás nem releváns beszédtéma. Tehát a napközben átélt stressz mértéke különbözőképpen hat a két nem képviselőire.

Az álomfelidézés egyik fontos tényezőjét a személyiségjegyekben is kereshetjük. A Big Five személyiségjegyei közül például a nyitottság, a kreativitás, hipnábilitás mértéke összefüggést mutat az álomra való visszaemlékezés gyakoriságával (Watson, 2003). Minél nyitottabb, kreatívabb valaki, annál inkább képes a visszaemlékezésre.

Érdekes módon az alacsony alvásminőség, gyakori felébredések fokozzák az álomfelidézési képességet (Schredl, Schaffer, Weber & Heuser, 1998). Az álmokra való visszaemlékezésre nagy hatással van, hogy éppen alvásunk mely stádiumában ér minket az ébredés, vagy az ébresztés pillanata. Ugyanis amikor közvetlenül a REM fázis után, vagy közben ébredünk, akkor álmainkra sokkal inkább vissza tudunk emlékezni (Bódizs, 2005). Közvetlenül a REM fázisban megjelenő rémálomból felriadva emlékszünk álmunkra, sőt, sokszor az ébrenlét első pár percében valóságosnak éljük azt meg. Míg ha továbbalszunk, reggelre akár el is felejthetjük az álom tartalmát, pedig érzelmi töltete igen magas volt (Spoormaker, Schredl & Van den Bout, 2006). Az éppen álmodó felébresztése, azaz egy külső hatás beiktatása tehát hatással van az álmok felidézhetőségére.

Azt is figyelembe kell vennünk, hogy kinek meséljük el az álmot. Befolyásol minket személyisége, tudattalan elvárásai és a kettőnk között lévő bizalmi viszony, mely kapcsán akár tudattalanul is, de elfojtunk bizonyos álomtartalmakat (Jacsó, 1975).

 

Mivel tudjuk mégis serkenteni az álomfelidézést?

     - Ébredés utáni azonnali, kulcs-szavas jegyzet készítése;

     - a megszokott kelési idő eltolása;

     - Napközbeni emocionális, érzelmi élmények átgondolása;

     - Autogén tréning, relaxációs módszerek;

     -Terápia – beindítja az aktív lélektani munkát. Ezt az álomfelidézési képesség növekedése is tükrözni fogja;

Szimbólumterápia! – A szimbólumterápia egy kulcs ahhoz, hogy éber állapotban átéljük az álmodás élményét! Aktiválja a bennünk lévő lelki folyamatok szimbólumokká formálását, melyek hozzáférhetőek lesznek a tudat számára, azaz bármikor vissza tudunk rájuk emlékezni, és továbbgondolhatjuk azok folytatását.