Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Mi a neuropszichológia?

Dr. Albu Mónika képe
Ellenőrzött szakember

A neuropszichológia a pszichológiának az a területe, amely az agy károsodásai (lehet veleszületett, genetikai agyi rendellenesség vagy szerzett agykárosodás) nyomán fellépő pszichés zavarok diagnosztikájával és terápiájával foglalkozik. Egy olyan klinikai szakterület, amely ismert vagy feltételezett agyi rendellenességek (sérülés, betegség) következtében előállt kognitív (pl. memória, beszéd, észlelés, figyelem, stb.), viselkedési és érzelmi-emocionális problémák vizsgálatával foglalkozik.

Ki a neuropszichológus és mi a feladata?

A neuropszichológus a különböző agyi betegségek vagy sérülések által okozott mentális zavarok vizsgálatában és rehabilitációjában szakosodott pszichológus. A károsodott folyamatok vizsgálata, az ép és károsodott részfolyamatok kimutatása, a kompenzációs folyamatok feltárása egyénre szabott eljárások alkalmazását igénylik a neuropszichológus részéről.

 

Milyen problémákkal fordulhatunk neuropszichológushoz?

A különféle baleseti koponyasérülések, a stroke –os, agydaganatos, vagy egyéb súlyos neurológiai, neuropszichológiai tüneteket okozó központi idegrendszeri elváltozások (pl. autizmus, Asperger szindróma, hiperaktivitással járó figyelemzavarok), demenciák (pl. Alzheimer-betegség), neuropszichiátriai állapotok (pl. major depresszió, poszttraumás stresszzavar) nagyfokú életminőség változásokat okoznak. Ezek a változások súlyosan érintik nemcsak a fent említett károsodásban szenvedők, de családtagjaik munkahelyi, privát és egyéb társas kapcsolat rendszerét.

 

Miből áll egy neuropszichológiai vizsgálat?

Minden vizsgálat egy beszélgetéssel kezdődik, amelynek célja a kliens megismerése és az aktuális panaszoknak a tisztázása. A neuropszichológus ismerteti a beteggel a vizsgálat célját, röviden elmagyarázza a tesztek jellegét.

Ezt követően kezdődik maga a tesztelés, ami különböző, ún. standardizált neuropszichológiai feladatsorok alkalmazását jelenti. Ezek segítségével lehet a kognitív funkciók (pl. memória, beszéd, észlelés, figyelem, stb.) állapotát objektív módon (vagyis a kliens szubjektív érzéseitől függetlenül) felmérni. A különböző tesztek különböző funkciókat mérnek, amelyek az agy meghatározott területeihez köthetők. Annak alapján, hogy mely tesztekben teljesít gyengébben valaki, meg lehet állapítani, hogy az agy mely területei nem működnek megfelelően. Egyes feladatok szóban zajlanak, mások papír és ceruza használatát igénylik és vannak olyanok is, amelyek számítógépen futnak. 

Egy átfogó tesztelés kb. 3-4 órát is eltart és a vizsgálati kérdésnek megfelelően különböző  agyi funkciók felmérésére irányulhat: pl. memória panaszok esetén a tanulás és emlékezet különböző típusait teszteli elsősorban, demencia gyanúja esetén a kognitív hanyatlás természetének és mértékének megállapítására alkalmas eljárásokat használja.

A kivizsgálás végeztével a neuropszichológus kiértékeli a tesztekben nyújtott teljesítményeket és összehasonlítja azokat más, hasonló életkorú és iskolai végzettségű személyek eredményeivel, ami alapján megállapítja, hogy adott funkció ép-e vagy sem, illetve ha sérült, akkor milyen mértékben az. Végül, készül egy neuropszichológusi szakvélemény, amely tartalmazza mindezeket az információkat, illetve amennyiben erre szükség van, javaslatokat a deficitek kezelésére, rehabilitációjára is.

 

Mi a neuropszichológiai terápia/ rehabilitáció célja?

A neuropszichológiai terápia/rehabilitáció célja az agysérült személy helyreállásának támogatása, illetve funkcióiknak újraszervezésében segítségnyújtás; valamint a családi- kapcsolati-, munkahelyi hálók „újra szövése”. Több mint tíz év neuropszichológiai diagnosztikában és rehabilitációban szerzett tapasztalatom talaján úgy gondolom, hogy segíthetek mindazoknak, akik választ szeretnének kapni arra a kérdésre, hogy a viselkedési, gondolkodási- és érzelmi problémáik összefüggésbe hozhatóak-e valamilyen agyi elváltozással. Ugyanakkor azoknak a személyeknek is segítséget jelenthet egy neuropszichológus, akik az ún. neurorehabilitáció valamelyik szakaszában, vagy már azokat elhagyva, a küzdelmes mindennapokban igényelnek segítséget, akár érintettként, akár családtagként (férjként, feleségként, szülőként, vagy gyerekként) az újra építendő kapcsolati élet terén.