Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Menedzser betegség, vagy "csak" túlterhelés?

Dr. Gőgh Edit képe
Ellenőrzött szakember

    Állandó rohanás
    örökös harc az idővel
    hónapokra előre tele írt előjegyzési naptár
    folyamatos stressz helyzetek
    örökös  készenléti állapot
    túlhajszoltság
    kevés pihenés.

Ugye ismerős állapot?  Ezek  az ún. „menedzser-betegség”-hez vezető út jelzőkarói.
Ez az állapot  még nem betegség, de már a nem - egészség jele.
Mindez   nemcsak a menedzserek betegsége, amint  a név utal erre, hanem csaknem minden szintű vezető, vállalkozó  ember veszélyeztetett a kórképre és annak minden következményére.

Az ember test és lélek egysége. Ez a két egység nem választható el egymástól. Az ember jó közérzete, egészsége, megfelelő teherbírása akkor jó, ha egyensúlyban van a két szféra. Ha az egyensúly megbomlik, diszharmónia alakul ki, és elindul egy folyamat, amely  szellemi, lelki, fizikai tünetekhez, olykor konkrét betegséghez is vezethet.
 
A tudomány leírta az oly közismert „A”-tipusú személyiséget, amely  infarktusra hajlamosító személyiségtípus.
-  Ők azok a túlhajszolt emberek, akiknek   vegetatív idegrendszerük  érzékenyebben és
    hevesebben reagál a stressz  hatásokra.
-  Ők a stressz-érzékeny emberek.  Ez az állapot  bizonyos stressz-hormonok felszaporodása
     révén károsítja  az érrendszert,  anyagcsere folyamatokat és szabályozó rendszereket.
    

Károsodnak azok a folyamatok,   amelyek az ér belhártyájában zajlanak, melyek helyben értágulatot okoznának, hogy jobb legyen a keringés.
Ha ehhez jön még valamilyen külső negatív hatás is, mint pl. hidegfront, melegfront, vagy komolyabb elektroszmog, akut stressz ( a krónikus fölé), olyan reakciókat  indíthat be, melyek a  szíven tényleges, szervi elváltozást okozhatnak, vérrögképződés indulhat el, vagy hirtelen vérnyomás emelkedés lép fel, amely a szívet tovább terheli, szívkoszorúér görcsöt , esetlen infarktust okozva.
Természetesen mindennek az előzménye a nem kipihent, túlhajszolt szív, a túlhajszolt szervezet. Nincs elegendő védőanyag a szervezetben, helytelenül táplálkozik, dohányzik, nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt, stb.
 
Azt a veszélyeztető állapotot, amelyben a stressz nyomása túlságosan erős, és a szervezet károsodása már megindult, nevezi a közmegegyezés  menedzser-betegségnek.
 
Ennek veszélye, hogy előkészíti a szervezetet egy fatális rosszabbodásra, vagy éppen a halálra. Okozhat  infarktuson kívül magas vérnyomást, gyomorfekélyt is ez a stressz halmaz.   Ezek – a szívinfarktus kivételével, jól „palástolható betegségek”, hiszen nincsenek látható jelei, és jól el lehet titkolni a környezet elől.
 
De vannak a menedzser-betegségnek kevésbé titkolható jelei is, mint pl. az enormis hajhullás,  mely mögött sem gócot, sem más betegséget kimutatni nem lehetett.

      Női vezetők között különösen igen gyakori a súlyos fokú hajhullás, mint tünet. Ennek magyarázata, hogy a fokozott igénybevétel miatt a szervezet (így a fejbőr) vérellátása is jelentősen megváltozik. Részben ezzel, részben a stressz okozta hormonális egyensúly felborulásával magyarázható a hajhagymák elgyengülése, amely olykor teljes kopaszodáshoz is vezethet.

    Szintén gyakori  a vezetők  potencia zavara, mely mögött ugyancsak  a túlhajszoltság áll. Az átmeneti, majd később tartóssá váló potenciazavar  általában a jéghegy csúcsa, a menedzser-betegség többi, súlyos tünete a mélyben lappang, és sokáig rejtve marad.
 
Miért veszélyes  a menedzser-betegség ?
 
Mert alattomos, látszat-tünetei vannak, melyek sokáig leplezhetők.
A ma vezetője, vállalkozója pedig nem lehet beteg, nem panaszkodhat egészségére, nincs ideje orvoshoz menni, nincs ideje törődni önmagával.
Éppen azért nagy a veszély, mert   t i t k o l j a    panaszait, nemcsak munkahelyén, sokszor  még családja előtt is.
Kezdetben csak annyit  érez hogy fáj a feje, fáradtabb, ingerültebb, stb…..Mindezek mellett továbbra is állandó feszültségben él, egyre nehezebben tudja ezt a látszat-egyensúlyt és látszat jólétet mutatni, amely újabb megterhelés  szervezete számára. A továbbra is fennálló folyamatos készenlét pedig előbb-utóbb felégeti tartalék energiáját is.
A szervezet – utánpótlás híján -  kénytelen „bedobni a törölközőt” .
Ekkor alakulnak ki – látszatra derült égből villám csapásként a hirtelen megbetegedések, esetleg a hirtelen halál  is.
 
A túlzott igénybevétel miatt  ugyanis a pszichológiai immunrendszer nem képes a rendes működésre, így a stresszkeltő ingerek „szabadon garázdálkodnak”. Ezért kell az állandó stresszhelyzetben élő embernek idővel komoly és veszélyes testi betegséggel  szembenéznie.
 
Háttérben egyértelműen a

    túlhajszoltság és a
    pihenés, regenerálódás  tartós hiánya áll.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezetők és vállalkozók 75-80%-át érinti valamilyen szinten ez a betegség.

    A piacgazdaságra való áttérés,
    a gazdasági szabályozók gyors változása,
    az életforma és rendszerváltás okozta  felgyorsult és gyorsan gyorsult élet nagyfokú alkalmazkodást kíván az egyes embertől, melyre szervezete korábban nem volt felkészülve.
     „Az egyiknek sikerül, a másiknak nem” – alapon csak azok tudtak felszínen maradni, akik magukra erőltették a teljesítmény-centrikusságot, az új szabályokat, és önmagukat nem kímélték.
    Ehhez társul, hogy a ma emberének az életmódja egyértelműen rossz.
    Maga az élet ritmusa sem jó, az életről vallott felfogás sem igazán korszerű. A nagyon igénybevett emberek elfelejtik, hogy a relaxációnak, meditációnak, egy kis belső csend megteremtésének mekkora helye lenne életükben, és hogy mi mindent lehetne tenni a  megelőzésért.
    Ma nagyon sok ember gazdagodik meg abból, hogy különféle szereket forgalmaz,  mely  „biztosan” megvéd , megfiatalít, stb…..Ez természetesen tudományosan ritkán bizonyított. Az viszont már régóta ismert, hogy a zsír-, vörös húsok túlzott fogyasztása mennyire káros, helyette inkább az olívaolaj és  a fehér húsok (csirke, pulyka, hal)  fogyasztása ajánlott. Kimutatott, hogy Közép-Kelet-Európában, ahol nagyon erős a sertéshús fogyasztása, és alkoholt is bőségesen isznak, nyolcszor gyakoribb a rákos megbetegedés, mint az iszlám országokban, ahol tilos a sertéshús és az alkohol fogyasztása. Ez a nyolcszoros szám elég jelentős ahhoz, hogy komolyan vegyük. A másik  nagy hibánk, hogy az arányok eltolódtak. Mi magyarok kenyérrel, galuskával, krumplival esszük a húsokat, holott a zöldség, és gyümölcs kellene mellé, párolva, vagy nyersen.

A mozgás is hiányos – hiszen erre már nem marad idő.  Pedig legalább annyi erőfeszítést kellene tenni, míg az arc kipirul és a bőr el kezd nyirkosodni, ugyanis ez nyitja ki a kapillárisokat, a fő-erek melletti tartalék ereket.
 
További nagy hibája a veszélyeztetett csoportnak, hogy rossz irányba tolódott el az életritmusa. Mint tudjuk, az éjfél előtti alvás a legpihentetőbb. A menedzser-betegségben szenvedők illetve arra veszélyeztettet  egyének többnyire esti életet élnek, és ritkán jutnak ágyba éjfél előtt.
Mindezen túl a „keep smiling” is rengeteg energiába kerül,  főleg ha  nincs  rá belső késztetés.  És még a megfelelőség problémáját is meg kell említeni:
 
Nem mindenki alkalmas arra a feladatra, amit csinál:
 
Ha mégis csinálja, vagy csinálni kénytelen, annyi tartalék energiát használ el, amely már nem arányos az ő tehetségével és képességével.
Ez  újabb rizikótényezőt jelenthet a betegséghez vezető úton. Nagyon fontosak az oly sokszor emlegetett pszichés tényezők, mint érzelmeinkkel való bánásmód, az öröm, bánat, düh, félelem, harag, szorongás megélése, helyre tevése. Mindezek  közül a legveszélyesebb a düh !
 
Kórisme van, kezelés nincs??
 
De van megelőzés!
Ma már működnek olyan intézetek, ahol a hivatásukba majdnem „belerokkant” vezetőket gyógyítják, de főleg kiszűrik a veszélyeztető tényezőket. Ezt hívják „menedzser-szűrésnek”. Saját vizsgálataink alapján mondjuk, hogy a vizsgálat  nem mehet egy  „kaptafára”.  Minden ember önálló személyiség, aki adott tulajdonságokkal, adott reakciókészséggel rendelkezik. Ennek megvannak a maga reakciótípusai, amelyeket ellenőrizni kell és jó irányba befolyásolni. Ehhez ismerni kell a személyiségjegyeket, azok összetevőit, hogy az orvos adequat tanácsokat tudjon adni. Ez komplex gondolkodást és személyre szabott teljes körű kivizsgálást kíván. Olykor komoly ásványi anyag hiányt, enzimzavart, nyomelem hiányt lehet felfedezni, s azok korrekciójával máris segítettünk. Egyre több munkaadó küldi el dolgozóit ilyen szűrővizsgálatra. Ezzel sok rejtett hajlam és rizikó kerülhet felszínre. Nagyon fontos, mert a beteggé vált, de betegségüket titkoló vezetők orvosi segítség híján előbb-utóbb a saját maguk által ásott verembe esnek. Olyan mélyre, ahonnan már nem igen van visszaút.