Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Memória időskorban

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

Ahogy idősödünk egyre többet és gyakrabban panaszkodunk a memóriánkra, hogy valamit elfelejtettünk, vagy nem tudjuk előhívni az emléket. Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) szerint az időskori memória zavarok számának a növekedése a nyugati társadalmak fokozatos elöregedésnek egyik velejárója. Ez összefügg azzal is, hogy emelkedik az Alzheimer-kórban szenvedő betegek száma. Társadalmi szinten ezeknek a betegeknek az ellátása rendkívül sok erőforrást igényel. Az időskori memória hanyatlás mögött nem minden esetben áll agyi neurodegeneratív folyamat, mivel az idős kori depresszió egyik tünete az emlékezet hanyatlása.

Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) szerint életkortól függetlenül, az emlékezet teljesítménye szorosan korrelál a tanulással töltött évek számával, de ugyan ez mondható el arról, hogy gyermekkorban milyen intenzív figyelem jutott a gyermekre. Az emlékezet teljesítményét még genetikai okokra is vissza lehet vezetni. 

Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) szerint az Alzheimer-kór egy rendkívül összetett betegség, számos tünettel bír, ezek közül kiemelkedik az epizodikus memória hanyatlása. Sajnos, a betegség progresszív, jelenleg nem lehet meggyógyítani a betegeket. A memória hanyatlás hátterében az áll: a betegség különböző agyi struktúrákat támad meg, melyeknek fontos a szerepük az emlékezet működésében. Pl. a hippocamus is megsérül, aminek az információ elraktározásában és előhívásában van fontos szerepe. Ezek mellett a kór megtámadja a munkamemória működésért felelős agyterületeket is. A betegség előrehaladásával más kognitív funkciók is visszaesnek. A kór másik tipikus tünete, hogy csökken a szemantikus memória kapacitása. Erre jó példa, hogy a betegek nehezen tudnak megnevezni tárgyakat, vagy nem ismerik fel az állatokról készült fotókat. Ennek hátterében a temporális lebeny sérülése áll. A jelenséget szokták szemantikus demenciának is nevezni, ezek mellett a fegyelmi funkciók is károsodnak.

Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) szerint a tünetek enyhíthetők gyógyszeres terápia alkalmazásával. A kór kezelése során használható a viselkedés terápia is, aminek során különböző emlékezeti technikákat lehet tanitani a betegeknek pl. üzenőtábla használata.

Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) szerint a betegség következtében az emlékezet hanyatlásával, valamint az amnézia fokozódásával egyre nehezebbé válik a személy identitásának a megőrzése, ez abban az esetben súlyosbodhat, ha személy kikerül a megszokott környezetéből, pl. beviszik egy ápolási osztályra. Súlyos esetben a memória hanyatlással párhuzamosan megjelenhet a paranoia is.

Hollósy-Vadász Gábor

Problémakör: