Megéri nevetni
Szerző: Kiss Anna pszichológus - 2016. szeptember 19. 14.44
Mindenki szeret nevetni mégis nagyon kevés erőfeszítést teszünk arra, hogy tudatosan vidám helyzetekbe kerüljünk, pedig a tudományos eredmények alapján nagyon is figyelnünk kellene a vidám percek beiktatására, mind a pszichés jóllétünk, mind az egészségünk szempontjából.
Lássunk pár tudományosan igazolt állítást, miért is hasznos számunkra egy kiadós nevetés:
- Támogatja a kapcsolatainkat
A nevetés nyitottabbá tesz és ezáltal segít új kapcsolatokat kiépíteni, valamint a meglévőket erősíteni. - Csökkenti a stresszt és támogatja a memóriát
Kifejezetten idősek esetében csökkenti a kortizol szintjét, valamint erősíti az emlékezőképességet. - Ellenállóbbá tesz
A nehéz, kihívást jelentő helyzetekben a nevetés segít a helyzettel való megküzdésben. - Támogatja az egészséget
A nevetés többek között fokozza az immunrendszer működését és csökkenti a stresszhormonok szintjét. - Jobb tanulóvá tesz
Tanulás közben általában nagyon komolyak vagyunk, erősen koncentrálunk az anyagra. A kutatások szerint azonban egy kiadós nevetés segíti a tanulnivalóval való további foglalkozást. Persze mint mindenben itt is érdemes mértéket tartani. - Vonzóbbá tesz
A humor és a játékosság nagyra értékelt tulajdonság a potenciális romantikus partnerek esetében. - Segít, hogy a világ egy jobb hely legyen
A nevetés ragályos. Ha látunk két nevető embert nagyobb eséllyel mosolygunk mi magunk is még ha nem is tudatosul.
Kapcsolódó tartalmak
A hazugság lélektana - 2. rész - A hazugság felismerése
2018. október 23. 12.41
Előzmény: A hazugság lélektana - 1. rész - Alapok
Hogyan hazudunk?
Ahhoz, hogy igazán megértsük a hazugság jeleit, tudnunk kell, hogy Paul Ekman (1969, 2009) szerint, a hazugságnak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg, az eltitkolást/ leplezést, illetve a meghamisítást.
Vezetői kompetenciák
2018. október 21. 15.07
Hegedűs (2014) szerint a kiválasztási eljárás fő célja, hogy feltárja a jelöltek közötti egyéni különbségeket és kiválassza azokat, akik a legmegfelelőbbek az adott pozíció betöltésére, vagyis megfelelő embert a megfelelő helyre. Ehhez szorosan kapcsolódik a munkakörelemzés, valamint a pszichológiai mérés a jelölt alkalmasságára vonatkozóan. Ennek egyi lehetséges módja a vezetői kompetencia mérés, ezzel a módszerrel a jelölt vezetői szerepre való alkalmasságát lehet megvizsgálni.
Hegedűs (2014) az alábbi vezetői kompetenciákat különíti el:
Majdnem-felnőttek a szülői házban - A posztadoleszcens kor kihívásai
2018. október 21. 8.08
“Bezzeg a mai fiatalok!” Ennek az örök érvényű mondatnak minden korszakban megvolt a maga helye, de mára talán egy plusz jelentést is hordoz. A 21. század változásai ugyanis egy életkorhoz nem köthető új “társadalmi pozíciót” hoztak létre: a posztadoleszcens életszakaszt.