Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Mamahotel okai

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

A mamahotel más néven Pán Péter szindróma, illetve az ottlakókat szokták zsebpénz embereknek is nevezni. A kifejezés arra a nagyon aktuális folyamatra vonatkozik, amikor felnőttkorban lévő, pénzkeresésre képes személyeket továbbra is a szüleik tartanak el, illetve ezek a személyek továbbra is a szüleik családi házában élik a napjaikat. Ez a jelenség különösen az Y generáció esetében terjedt el.

A jelenség mögött számos tényező húzódhat meg:

  1. Gazdasági okok: a felnőtt személy azért nem költözik el otthonról, illetve azért él még részben vagy teljes egészében a szüleitől kapott pénzéből, mert anyagilag nem engedheti meg önmagának a független életet, mivel a fizetéséhez képest túl magasnak bizonyulnak az albérlet és az ingatlan árak. Szintén gyakori oka a mamahotelnek, hogy a felnőtt személy egymás után több nappalis képzést is elvégez, ezért még nem tud teljes idős munkát vállalni, azaz ebben az esetben a mamahotel egy kényszerhelyzet eredménye.
  2. Pszichológiai okok: ne felejtsük el, hogy ez a folyamat pszichológiai értelemben több szereplős. Meg kell említeni egyrészt azt a felnőtett, aki valamilyen okból kifolyólag nem képes leválni szüleiről. E-mögött állhat kötődési probléma, személyiségvonások, érzelmi elakadás stb. A másik fontos tényező, hogy a szülő mennyire képes elengedni a gyermekét, mennyire képes elfogadni azt, hogy a gyermeke felnőtt és önálló életet szeretne élni. Mivel általában a felnőtt személy leválási képtelensége és a szülő el nem engedése összeér, ezért ez a rendszer könnyen megszilárdul és hosszú évekig is elhúzódhat. Gyakran a mamahotelben lakó személynek nem nagyon vannak baráti kapcsolatai, illetve párkapcsolatai. A párkapcsolatok hiányában nem válik motiválttá az elköltözésre, ami összefügg azzal, hogy a személy mennyire képes felelőséget vállalni, valamint hosszútávon elköteleződni.
  3. Szociológiai tényezők: az Y generáció tagjai sokkal nehezebben köteleződnek el hosszútávon. Emiatt a családalapítás és a házasságkötés az esetükben időben kitolódott. Ők a digitális nemzedék első generációja, számukra sokkal fontosabbá válik a karrier építése, ami számos évet öllel fel, illetve sokat dolgoznak, így kevesebb lehetőségük marad az ismerekedésre. Számukra sokkal fontosabb az önmegvalósítás, a saját programok. Számukra a családalapítás nem annyira fontos érték, mint a szülők generációjának, emiatt nem is válnak motiválttá, arra, hogy elköltözzenek.

Hollósy-Vadász Gábor