Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Major depresszió

Bácsi Lajos András képe
Ellenőrzött szakember

A depresszió az egész szervezetre kiterjedő betegség. Ezt bizonyítja, hogy a nyomott hangulat, a kedvetlenség, örömtelenség és fásultság mellett egyéb fizikai tünetek is, úgy mint a fejfájás, izomfájdalmak, szapora pulzus, mellkasi nyomás és fáradtság is megjelennek.

Tehát a major depresszió sok esetben társul más betegségekkel is. Kutatások bizonyítják, hogy egy major depresszióban szenvedő beteg kockázati tényezője koszorúér-betegségre legalább kétszeres az egészséges személyhez viszonyítva. Stroke esetén a major depresszió előfordulási gyakorisága 30%. IBS esetén 40-60 %-os komorbiditás feltételezhető. Cukorbetegségnél pedig kb. kétszer akkora a valószínűsége a major depresszió kialakulásának az egészséges személyhez viszonyítva.
Mi okozza a depressziót? Tartós stressz hatására megváltozik az ingerület továbbítása (szerotonin, noradrenalin, dopamin), megváltozik a hipotalamusz-hipofízis tengely, nő a belső feszültségszint, megjelennek a fizikai tünetek (szapora pulzus). Megemelkedik a kortizolszint és a vércukorszint is. Megváltozik a bélrendszerben a felszívódás. Az egész szervezet tartós stresszállapotba kerül tehát.
A stressz önmagában nem elég a depresszió kialakulásához. Nagy szerepet játszik az öröklés, sebezhetőségre való hajlam. Mindemellett elősegíti a depresszió megjelenését bizonyos szociális faktorok megléte (maximalizmus vagy kisebbrendűségi érzés).
Depresszió kezelésének leghatékonyabb módja a gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápia. A gyógyszerek a szervezet megváltozott működését szabályozzák újra, a pszichoterápia célja a lelki stresszorok felszámolása, a stresszel való megküzdés javítása.