Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Magányosság és személyiség

Szekeres Kristóf képe
Ellenőrzött szakember

Egy tanulmány szerint a magányos emberek inkább introvertáltak (befelé fordulók), szorongóbbak, kevésbé kedvesek és kevésbé lelkiismeretesek.

Jelenlegi téma tanulmányainak első, nagyszabású, szisztematikus áttekintése szerint a személyiségjegyek képesek egyértelműen megjósolni a magányt. Vagy akár fordítva is. Egy új kutatás, amelyet az European Personality Journal-ban publikáltak, segíthet azonosítani azokat a személyeket, akiket a leginkább veszélyeztet a magány.

Kik, és miért lehetnek magányosak?

“Pszichológiai tanulmányaim kíváncsivá tettek, hogy mi teszi az embereket olyanná, amilyenek, miben különböznek az emberek és milyen társadalmi következményekkel járnak ezek az egyéni különbségek.” - magyarázta Susanne Buecker, a németországi Ruhr University Bochum doktori jelöltje és az új tanulmány szerzője.

“Az előzőekkel magyarázva a PhD dolgozatomban a magány természetére és a fejlődésére összpontosítottam. Az egyedüllétet a kívánt és a tényleges társadalmi kapcsolatok közötti szubjektív felfogásnak tekintik a baráti társaság, az összetartozás és a meghittség szempontjából. A legtöbb ember az öregségre, a partner elvesztésére, az egészségügyi problémákra, vagy az alacsony társadalmi-gazdasági státuszra gondol, amikor a magány kockázati tényezői jönnek számításba. A kutatásom során megmutatom, hogy a személyiségjegyek is lehetnek relevánsak.”

Milyen jellemzőkkel láthatjuk el a magányos embereket?

A kutatók 113 közzétett és még nem publikált tanulmány metaanalízisét vetették össze, amelyek az öt nagy személyiségjegy kapcsolatát vizsgálták - nyitottság a tapasztalatokra, lelkiismeretesség, extroverzió (kifelé való fordulás), kedvesség és érzelmi labilitás - és a magány. A vizsgálatokban összesen 93 668 résztvevőt vett részt.

Buecker és kollégái úgy találták, hogy a magányos emberek inkább introvertáltak és szorongóak, valamivel kevésbé lelkiismeretesek és kevésbé számítanak kellemes társaságnak, mint az átlagosan magányosnak számító emberek.

“Ez a metaanalízis összesített tanulmányokat tartalmaz az elmúlt 38 évből, amely kiterjed a szélesebb személyiségvonásokra és a magány kapcsolatára. Megállapítottuk, hogy az extroverzió negatívan összefüggést mutat a magánnyal, míg a neurotikusság (szeszélyes, ideges és sértődékeny) pozitívan korrelál a magánnyal.” - mondta a PsyPostnak.

“De kisebb mértékben a barátságosság (kedves, tapintatos és nagylelkű) és a lelkiismeretesség (szervezett, felelős és hatékony) szintén negatívan kapcsolódik a magányhoz. A tapasztalatok iránti nyitottság szempontjából azonban nem mutatkozik lényeges összefüggés a magánnyal.”

A kutatók azt is megállapították, hogy az introverzió inkább a társadalmi magányhoz (kevesebb barát) kapcsolódik, mint az érzelmi magányhoz (szoros kötődés hiánya). 

A magány befolyásolja a személyiségünket? Vagy a személyiségünk miatt leszünk magányosak?

A személyiség és a magány viszonyának oksági iránya azonban továbbra sem tisztázott.

“Habár ez a metaanalízis leírja a magány és a szélesebb személyiségjegyek közötti kapcsolat jellegét és mértékét, még nem tudjuk, hogy a személyiségünk befolyásolja-e a magányt, vagy pedig a magány van hatással a személyiségünkre - magyarázta Buecker.

“Korábbi kutatások szerint arra következtethetünk, hogy a hatás mindkét irányban valószínűsíthető. A személyiség összekapcsolódhat a magánnyal, mert a személyiséggel kapcsolatos viselkedés (például társadalmi eseményeken részt vesz, vagy sem), gondolatok (például más emberek negatív elfogultságának észlelése) és az érzések (például szorongás) valószínűleg befolyásolják azt, hogyan látunk másokat, hogyan lépünk kapcsolatba velük, hogyan értelmezzük és kezeljük a társadalmi interakció eredményeit.”

“Ez viszont befolyásolhatja a társadalmi kapcsolatainkat és következésképpen a magányos tapasztalatainkat is. De van bizonyíték arra is, hogy a magány néhány évvel később megjósolja a személyiségjegyeket. Azonban megalapozott következtetések levonására a személyiség és a magány hatásának irányáról kísérleti tanulmányokra lenne szükségünk” - mondta Buecker.

Mi lehet a legrosszabb kimenetele a magánynak?

A magányt nagyon komolyan kell venni, hiszen az emberi állapot alapvető része és sok esetben súlyos következményekkel járhat. A kutatások kimutatták, hogy a magány súlyos egészségügyi kockázat, amely 14 %-kal növeli a korai halál kockázatát.

“A szélesebb személyiségjegyek és a magány összekapcsolódásának megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem gyakorlati összefüggésekkel is járhat, például a magány elleni megelőzési és beavatkozási stratégiák tájékoztatásával,” mondta Buecker.

“A magány diagnosztikai határokon átnyúlóan fordulhat elő. A személyiségjegyek és a magány közötti összefüggések ismerete rámutathat a magányhoz kapcsolódó személyiség-jellegű viselkedésre, például introvertált és érzelmileg instabil állapotokra, amelyeket figyelembe lehet venni a terápiás körülmények között.”

via psypost