Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A krónikus késés

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

A krónikus késés a 21. századi információs társadalomban sokkal jellemzőbb, mint az elmúlt időszakokban volt. Ennek egyrészt technikai okai vannak, hiszen az okoseszközök és mobilinternet segítségével bármikor rá tudunk írni a másikra, vagy fel tudjuk hívni: „elnézést, de 5-10 percet kések”. A korábbi korszakokban is voltak olyan személyek, akik akkurátusan ügyeltek arra, hogy mindenhová, mindig időben érkezzenek, míg mások akkoriban is krónikus későknek számítottak.

A krónikus késés a személyiségen belül kialakult reakció. Azok a személyek, akik gyerekkorukban nem tapasztalták meg a késsé negatív következményeit, vagy nem volt következménye annak, ha az időt nem keretezték, azaz nem szorították életüket meghatározott időstruktúrába, azok esetében nagyobb valószínűséggel alakul ki a krónikus késés. Ez részben összefügg a szocializációval is. A mai világban azt tapasztalhatjuk, hogy a későket még pozitívan meg is erősítik, hiszen megvárják őket, pl. színházakban később kezdődik az előadás, vagy a mozikban nem indul el időben a vetítés. Ennek a pozitív megerősítésnek az a hatása, hogy a késők nem eléggé érzik át a késésük súlyát, így nem lesznek motiváltak a változtatásra, illetve bűntudatot se éreznek emiatt.

Gyermekkorban a családon belüli időgazdálkodás nagyon jelentősen hat a gyermek későbbi időmanagement késségére és ezzel kapcsolatos attitűdjeire. Pl. ha valaki olyan családban nő fel, melyben a szülő konstans módon nyomás alá helyezi a gyermeket: „siess már, mert el fogunk késni” annak két ellentétes hatása is lehet. Az egyik, hogy a gyermek azonosul ezzel és emiatt felnőttkorban akkurátusan pontossá válik, miden hová időben oda ér. A másik megküzdési mód, hogy a gyermek ellen-azonosul és dacreakcióval válaszol, azaz jellemzővé válik rá a krónikus késés.

A krónikus késésen számos technikával lehet segíteni:

  1. A mély analízis során feltárják a gyermekkori viselkedési mintákat, melyek a krónikus késést eredményezték. Ez a technika viszonylag sok időt és energiát igényel.
  2. Motivátorok elemzésével fel lehet tárni, hogy melyek azok a kényszerítő erők, melyek működésbe lépése során a kliens nagyon erős hajtóerőt érez önmagában, hogy odaérjen valahová. Pl. valaki rendszeresen elkésik a munkájából, így nem ér oda a reggeli céges meetingekre, de utál késni a kollegákkal közös reggeli kávézásról. Ekkor érdemes úgy átalakítania a napi rendjét, hogy a meetingek elé tegye a kollégákkal közös kávézást, hiszen ebben az esetben motivált lesz és hajlandóvá válik a korai felkelésre, így időben beérhet a munkahelyére és ezzel együtt a reggeli meetingekre is oda tud érni.
  3. Fontos, hogy legyenek világos keretek és retorziók a késéssel / csúszással kapcsolatban. A munkavilágában ezeket a kereteket a cégvezetők tudják kijelölni. Pl. ha valaki reggelente rendszeresen késik, akkor az így kiesett munkaidőt be kell pótolnia. A tanulás során ezeket a kereteket az oktatók tudják kijelölni pl. ha valaki nem adta le időben a házi dolgozatot, akkor a késői leadást az oktató nem fogadja le, vagy diáknak plusz munkát kell érte teljesíteni.

Hollósy-Vadász Gábor