Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Krízisintervenciós lehetőségek serdülőkorban

Tóth Beáta képe
Ellenőrzött szakember

A krízisintervenció a krízisállapot oldására irányuló olyan célzott és összetett módszereket mozgósító törekvés, amely segíti az egyént a rendezett lelkiállapot mihamarabbi elérésében.

A krízisben lévő személy kifejezetten fogékony a beavatkozásra, hiszen érzelemvezérelt, labilis, zaklatott, észlelése, figyelme, asszociációi, indulatai mind-mind a provokáló eseményre beszűkültek. Nemcsak a befolyásolhatósága erős, hanem a motivációja is arra, hogy segítséget kapjon, beszélhessen érzéseiről, gondolatairól, fantáziáiról, minél előbb megnyugodjék. Azonban a szuggesztibilitás nagy felelősséget is ad a segítőnek, hiszen a kliens részéről nincs realitáskontroll, felfokozott lelkiállapotban van, hajlamos az indulat vezérelt cselekvésekre.

A serdülőkkel kapcsolatos krízisintervenciós tanácsadói munka során is javasolt figyelembe vennünk a serdülőkor sajátosságait. A kríziskommunikáció serdülőkorban még nagyobb odafigyelést kíván. A serdülők a kialakult regressziós állapot miatt gyakran gyermeki módon, cselekvéssel kommunikálnak (például problémás viselkedési formák). A legfontosabb, amit egy krízisben lévő serdülő érzelmi világával, valamint magával az összezavarodott serdülővel tehetünk, hogy tartalmaznunk és támogatnunk kell őt magát az érzéseivel együtt (amit Winnicott holdingként írt le). A kamaszokkal folytatott krízistanácsadás elsődleges célja a kamasz szociális és emocionális szükségleteinek kielégítése. Többek között az egészséges és reális önértékelés kialakítása (lehetővé teszi az erősségek és gyengeségek megértését); egészséges mértékű felelősségtudat (elkülönítve mások cselekedeteitől); belső motiváció kialakítása a személyes célkitűzésekre és önértékelésre; valamint a saját és mások szükségleteinek és motivációinak megértése.

 

Támogatás serdülőkori önsértés esetében

Kevés olyan konkrét segítői modell létezik, amely a serdülőkori önsértés esetében nyújt támogatást. Abban az esetben, ha serdülőkori önsértésről van szó, az okok feltárásának és a nyugalmi állapot helyreállításának érdekében különösen fontos egy holisztikus, átfogó perspektívát szem előtt tartani, megvizsgálni. Megkülönböztethetünk úgynevezett formális és informális tényezőket, amelyek az önsértéshez vezettek. A sikeres intervencióhoz elengedhetetlen ezeknek a tényezőknek a feltárása és alapos körül járása. A formális okok értékelése alatt a mentális állapotot, esetleg diagnosztizálható mentális betegséget érthetünk (pl.: depresszió). Az informális faktor a családi háttér, a családi történetiség, kortársak támogatása, szociális támogatottság, negatív-pozitív benyomások, érzelmi kapacitás, az érzelmek kifejezésének verbális képessége, megküzdési módok. A negatív diagnózis(oka)t követően érdemes az informális területek minél alaposabb feltárása, a családi, környezeti viszonyok megismerése, természetesen a kulturális háttér figyelembevételével. Eszközök: első benyomás, interjú szülőkkel, tanárokkal, megfigyelés (például az önsértő tinédzserek gyakran, indokolatlan helyzetben is, hosszú ujjú felsőket hordanak, takargatják karjukat, lábukat, nyakukat vagy egyéb testrészüket, ahol sérülést okoztak maguknak). Nagyon fontos, hogy mindig több szempontból vizsgáljuk meg a helyzetet, ez segíti a tanácsadás folyamatát is. Tény, hogy az önkárosító serdülőkre vonatkozó specifikus terápiás kezelések kevéssé léteznek, de a szakemberek egyetértenek abban, hogy a serdülőt körülvevő rendszer megismerése és lehetséges korrekciója megkerülhetetlen; a rendszerszemléletű megközelítés a jelen gyakorlatokban a leginkább hatásos terápiás módszernek tekinthető.

Az ülések között eltelt idő is fontos. Az internet kreatív és veszélyes eszköz a kamaszok életében. A szakembereknek érdemes tisztában lenniük azzal, hogy az önsértést elkövetett, vagy arról fantáziáló serdülő ügyfeleik valószínűleg az internetet, mint kapcsolati felületet használják, és hogy ez a felhasználás milyen hatást gyakorolhat a megkezdett támogató, segítő folyamatra. Hosszú távon (is) eredményes lehet időt szakítani arra, hogy egy ülés keretében előtérbe kerüljön a biztonságos internethasználat, vagy akár a tanácsadók valóban hasznos, segítő internetes oldalakat ajánljanak ügyfeleiknek.

Összefoglalva az erőteljes, egészséges érzelmek, a pozitív önértékelés, a jó kommunikációs készség, az adekvát megküzdési stratégiák, valamint mások megértésének és elfogadásának képessége a hatékony felnőttek fontos attribútumai. Ezeknek a tulajdonságoknak a kifejlődése nélkül a serdülők kreatív, intellektuális készsége és potenciálja kárba vész. A szülők/gondviselők tudatossága a várható akadályok tekintetében enyhíteni tudja az átmeneti krízisállapotot az identitását kereső serdülő életében.

 

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, keresse fel az alábbi lehetőségek egyikét

Irodalom

Blackburn, A. C., & Erickson, D. B. (1986. May). Predictable Crises of the gifted students. Journal of Counseling and Development, 552-555.

Gyenge, E. (2009). Krízisek gyermek- és serdülőkorban. In J. Csürke, V. Vörös, P. Osváth, & A. Árkovits, Mindennapi kríziseink - A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve (old.: 171-186). Budapest: Oriold és Tsai Kft.

Hajduska, M. (2008). Krízislélektan. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Kissil, K. (2011). Attachment-Based Family Therapy for Adolescent Self-Injury. Journal of Family Psychotherapy, 313-327.

Moyer, M. (2008). Working with Self-Injurious Adolescents using the Safe Kit. Journal of Creativity in Mental Health, 60-67.