Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Ki a pszichológus? Kinek mire van kompetenciája!

Fodor Sándor képe
Ellenőrzött szakember

Megjelent :Noemi Csaszar-Nagy Pszichológus Kamarát!

Létezik egy OM rendelet:
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet
az alap- és mesterképzési szakok
képzési és kimeneti követelményeiről
Hatály: 2014.06.01.

Ez rögzíti, a BA viselkedéselemző és az MA pszichológus diplomájának kompetenciáit. Íme, ez szerepel benne (ld lent). A kamarai törvénytervezet ezt tekintette a diploma által adott tudásnak, és nem foglalkozott a nem létező tevékenységi definíciókkal, mert azok nincsenek vagy nem szabályozottak, így a pszichológiai tevékenység oldaláról a kamarai tagságot meghatározni nem lehet.

Azt állítja a kamarai jogszabálytervezet, hogy 3 kapcsolt tény kell a kötelező kamarai tagsághoz:
1. a pszichológus MA diploma (vagy a pszichológus BA-ra épült MsC megléte)
2. alkalmazott pszichológiai tevékenység (kutatók, egyetemi tanárok nem kell a kamara tagjai legyenek)
3. és a címhasználat joga MA diploma esetén (de ehhez nem kell kamarai tagnak lenni, csak MA diplomával rendelkezni)

Ezt a konjunkt hármast sokan félreértették, ezért újból és újból leírom. A 3 együtt érvényes.

Kizáródnak-e a társszakmák a tevékenység gyakorlásából?

Nem. Azok, akik más, regisztrált, OM engedéllyel illetve magyar hatályos jogszabályok szerinti akkreditációval rendelkező képzésben szereztek olyan kompetenciát (a képzés KKK-ja szerint), amely pszichológiainak tűnhet vagy az is (pl. pszichiáterként, pedagógiai területen, lelkészként, stb.), ők értelem szerűen nem kell a pszichológus kamara tagjai legyenek. A csak külföldön megszerzett pszichológiai képesítések, tevékenységi kurzusok, vagy amelyeknek nincs hatályos magyar jogi legitimációja, nem jogosítják az illetőt a tevékenység gyakorlására. Ez a kamarától függetlenül ma is így van.

Beleszól-e a kamara a pszichoterápiás módszerek képzésébe és alkalmazásába?

Nem. A kamara nem módosítja, nem befolyásolja a jelenleg hatályos egészségügyi jogi szabályozást. Tehát azok, akik nem pszichoterápiás szakképzettséggel végeznek hipnózist, pszichodrámát, relaxációt, stb. ma sem gyakorolhatják azt önállóan, egészségügyi tevékenységként. Ezt sem a kamarai törvényből lehet kiolvasni, hanem a szakképzési rendelet, a minimum feltétel rendelet és az Egészségügyi Törvény 103 -as paragrafusa szabályozza. Nem állja meg a helyét az a felvetés, hogy egy Európában elfogadott képzés automatikusan itthon is gyakorolható, csak azért, mert az adott képzőhely tagja valamely nemzetközi egyesületnek. Ez a szabály ma is így van, semmi öze a kamarához, csak sokan nem vették figyelembe. A kamara nem vesz el semmit senkitől, csak azon jogokat erősíti meg pszichológus diplomások számára, amely megilleti őket: pl. a címhasználatot, az önkormányzatiságot, a minőség védelmet, stb.

Tehát akkor a Pszichológusokat érintő KKK:

2. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez
AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI
ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
13. PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1.161 Az alapképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)
2.162 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: viselkedéselemző
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Behaviour Analyst
3.163 Képzési terület: bölcsészettudomány
4. Képzési ág: pedagógia és pszichológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit
6.2.164 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a pszichológia tudomány elméleti alapismereteinek és alapvető módszereinek birtokában – szakmai vezetés mellett – alkalmasak a pszichológia alkalmazott ágaiban feladatok ellátására. A képzés során olyan készségeket és technikákat sajátítanak el, amelyek révén alapfokon képessé válnak az egyének, a csoportok és szervezetek megismerésére, illetve fejlesztésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a pszichológia alapképzési szakot végzettek képesek:
– szakmai célok megértésére és megfogalmazására a viselkedéselemzés terén;
– egyének, csoportok, szervezetek és helyzetek lényeges jellemzőinek szakszerű megítélésére (felmérések, interjúk készítésére, speciális tesztek használatára);
– a megfelelő mérési technikák kiválasztására és eredményeinek értelmezésére;
– a mérési, megfigyelési és interjú adatok rendszerezésére, az adatok alapján a vezető pszichológus számára összegző beszámolók készítésére;
– szakmai szolgáltatások terén csoportfoglalkozások, speciális tréningek vezetésére;
– vezető pszichológusok felügyeletével fejlesztő célú beavatkozások végrehajtására;
– pszichológiai alkalmasság-, működés- és viselkedéselemzés során a vizsgálati eszközök használatára;
alkalmasak:
– minden olyan szervezetben, intézményben, létesítményben munkakör betöltésére, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, újranevelés, korrekció, gyógyítás, illetve rehabilitációs tevékenység folyik;
– pszichológiai laboratóriumban, a munkalélektan területén az alkalmasságvizsgálatok és standard vizsgálóprogramok lebonyolítására;
– egyéni, csoportos és szervezeti szintű pszichológiai alkalmassági, működés- és viselkedéselemző vizsgálat elvégzésére.
Rendelkeznek nyitottsággal, toleranciával, közvetlenséggel, elfogadó attitűddel, jó kapcsolatteremtő és kommunikációs képességekkel. Alkalmazkodásra és együttműködésre képesek és reális önismeretük mellett motiváltak szakmai látókörük bővítésére.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 25–35 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a pszichológiába, a pszichológia főbb területei; a pszichológia biológiai alapjai); a szakterület gyakorlati készséget fejlesztő ismeretei (általános és pszichológiai statisztika);
– szakmai törzsanyag: 135–145 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek: 85–95 kredit
aa) alaptudományi tanulmányok: 80–85 kredit
kísérleti/általános lélektan (észlelési folyamatok, a figyelem kognitív és aktivációs vonatkozásai, a tanulás elméletei, az emlékezet kognitív modelljei, a képzelet, a gondolkodás törvényszerűségei, motiváció és emóció);
evolúciós fejlődéslélektan (evolúciós modellek, fejlődéslélektan: a kognitív, a szenzomotoros, a beszédfejlődés törvényszerűségei; szocializáció: kötődés, éntudatalakítás, nemi indíttatás, érzelmi és morális fejlődés, szociális kogníció, szociális kompetencia);
személyiséglélektan (személyiségelméletek, diagnosztikai eszközök és alkalmazásuk);
társadalomlélektan (szociális megismerés, attitűdszerveződés, kognitív stílus, egyéni és társadalmi nézetrendszerek, társas viselkedés, segítő és agresszív viselkedés, szociális szerep, társadalmi identitás);
ab) a pszichológia alkalmazása és története: 5–10 kredit
a pszichológia alkalmazott ágainak (vezetéspszichológia, iskolapszichológia, a tanácsadás pszichológiája, egészségpszichológia) rendszere, módszertana, terápiás és diagnosztikai eszköztára; pszichológiatörténet; pszichológia, etika és jogi ismeretek;
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ba) határtudományok és differenciált kutatásmódszertan (pszichofiziológia, neurológia, egyéb társadalmi és bölcsészettudományi tanulmányok, differenciált tudományági kutatásmódszertan);
bb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 5 kredit
9. Szakmai gyakorlat: –
10.165 Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

[…]

3. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1.979 A mesterképzési szak megnevezése: egészségpszichológia (Health Psychology)
2.980 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles egészségpszichológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Psychologist
3.981 Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: pszichológia alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológus szak.
4.2.982 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: orvos osztatlan szak, az egészségügyi szociális munka mesterképzési szak, a népegészségügyi mesterképzési szak egészségfejlesztő szakiránya, továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit.
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22–32 kredit.
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 46–56 kredit.
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 26–34 kredit.
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 6 kredit.
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 12 kredit.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészség- és a pszichológiai tudományok releváns ismereteinek elsajátításával és az ahhoz kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a mentális egészségfejlesztés és egészség-rehabilitáció területén jelentkező feladatok ellátására, a lakosság mentális egészségi állapotának javítására, a kedvezőtlen egészségmagatartások leküzdésében pszichológiai segítséget, valamint az ezen a területen dolgozó más szakembereknek pszichológiai szupervíziót, támogatást és konzultációs lehetőséget nyújtva. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– az egyének és közösségek, a népesség egészségi állapotának megismerésére szolgáló módszertant,
– az egészség és betegség elméleteit,
– a szakmai ismeretek továbbfejlesztését szolgáló információforrásokat,
– az egészséget és betegséget meghatározó tényezőket (kockázati tényezők), különös tekintettel az egészségmagatartás kialakítása szempontjából kiemelt jelentőségű viselkedés és egyéb tényezőket,
– a kommunikáció elméletét és gyakorlatát, kiemelten pár- és csoporthelyzetekben, egészségügyi helyzetekben, valamint döntések előkészítésében,
– környezetpszichológiai szempontok érvényesítését az egészségügyi ellátórendszerben,
– az egészségmagatartás elméletét és kutatásának módszertanát,
– az egészségkárosító magatartásformák megelőzésének és kezelésének elméletét és gyakorlatát (szenvedélybetegség, dohányzás, táplálkozási zavarok stb.),
– az egészségfejlesztés és -nevelés elméletét és gyakorlatát,
– a pszichoszomatikus és szomato-pszichikus kórképek kiegészítő pszichológiai ellátásának módszertanát,
– a rehabilitáció különböző területeit és azok pszichológiai vonatkozásait,
– krónikus beteg, rokkant és terminális állapotú betegek pszichológiai ellátását.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– az egészségmagatartás meghatározó tényezőinek vizsgálatára és azok megváltoztatására,
– a lakosság népegészségügyi szükségleteinek és igényeinek feltárására,
– a gyermek- és felnőttkori magatartászavarok azonosítására és hatékony ellátására,
– a mentális egészségfejlesztés módszertanának alkalmazására egyéni, csoport és közösségi szinteken,
– segítő kapcsolati és alap-pszichoterápiás ellátás nyújtására,
– krónikus betegek, rokkant és terminális állapotú egyének pszichológiai ellátására,
– csoport és krízisintervenciós módszerek alkalmazására,
– a tanácsadás módszereinek alkalmazására,
– kutatási projektek tervezésére és kivitelezésére.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– jó kommunikációs és együttműködési készségek,
– önálló véleményalkotás,
– vezetői készségek,
– környezeti problémák iránti fogékonyság,
– hatékony konfliktuskezelés.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 22–32 kredit:
a viselkedés bio-pszicho-szociális alapjai; biostatisztika és epidemiológia; népegészségügyi medicina és környezetegészségtan.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 46–56 kredit
személyiséglélektan és családi dinamika; az egészséges személyiség működése; betegségre hajlamosító személyiségtényezők; pszichodiagnosztika és kutatásmódszertan; megelőző orvostan és népegészségtan; egészségfejlesztés és -nevelés; segítő kapcsolatok és pszichoterápia.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
a differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 26–34 kredit
pszichopatológia és magatartászavarok; krízishelyzetek; krónikus betegségek, szenvedélybetegségek és függőségek lélektana; pszichoszomatika; pszichés zavarok egyéni és csoportos terápiáinak elmélete és gyakorlata;
diplomamunka: 12 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
Az egyéni és közösségi szinten végzett egészségpszichológiai tevékenység elmélyítésére a terepgyakorlat formájában megvalósuló szakmai gyakorlat és kutatómunka időtartama legalább 10 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. A gyakorlat és kutatómunka kreditértéke 20–24 kredit.
10.983 Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatóknak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi ismeretkörökből: evolúciós és fejlődéslélektan, kísérleti/általános pszichológia, személyiséglélektan, szociálpszichológia, a pszichológia alkalmazása és története, diagnosztika a klinikai és egészségpszichológiában.
A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

[…]
26.1279 PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles pszichológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Psychologist
– választható specializációk: kognitív pszichológia, társadalom- és szervezetpszichológia, munka- és szervezetpszichológia, klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás- és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia (Cognitive Psychology, Social and Organizational Psychology, Work and Organizatonal Psychology, Clinical and Health Psychology, Counselling and Educational Psychology, Developmental and Clinical Child Psychology, Interpersonal and Intercultural Psychology)
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a pszichológia alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológia szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 16-24 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 6-16 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 60-70 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan pszichológus szakemberek képzése, akik megszerzett pszichológiatudományi ismereteik birtokában tájékozottak a pszichológia több ágában. Ismerik a pszichológus szakma módszereit és eszközeit és képesek ezeket az egyének, csoportok vagy szervezetek megismerése és fejlesztése érdekében használni. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a pszichológiatudomány történetét és meghatározó elméleti nézőpontjait,
– az alkalmazott pszichológiai területek és a társtudományok alapismereteit,
– a pszichológiatudomány módszereit, az adatok feldolgozásának, kezelésének szakmai-etikai szabályait,
– a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit,
– a választott specializáció speciális ismereteit és módszertanát;
továbbá
a kognitív pszichológia specializáción végzettek ismerik:
– az alapvető kognitív rendszereket, működésüket, a magatartásszabályozás és a viselkedésvezérlés folyamatait,
– a neuropszichológia, a pszicholingvisztika, az evolúciós és biológiai pszichológia alkalmazásását a kognitív pszichológiában,
– a kognitív rendszerek fejlődését, a szocializáció és a mentalizáció folyamatait, a fejlődéslélektan felhasználási lehetőségeit,
– a kognitív idegtudomány, a pszichiátria, a neuorgenetika és a viselkedésgenetika kognitív pszichológiában hasznosítható eredményeit;
a társadalom- és szervezetpszichológia specializáción végzettek ismerik:
– a közgondolkodás, a társadalmi kommunikáció és reprezentáció szabályszerűségeit, vizsgálatuk elméleteit és módszereit,
– a történeti és politikai pszichológiát, a kulturális és társadalmi kérdések pszichológiai vetületét, a csoportdinamika és a csoportközi viszonyok meghatározóit,
– a szervezetek pszichológiai tényezőit, szervezetfejlesztést, munkapszichológiát, emberi erőforrás-gazdálkodást, szervezeti konfliktusokat, konfliktusmenedzsmentet,
– a gazdaságpszichológiát, a szervezeti és egyéni döntés folyamatait, a reklám, a marketing és a PR társadalom- és szervezetpszichológiai aspektusait,
– a közgazdaságtan, a szociológia, a történettudomány, a kommunikációkutatás és a közvéleménykutatás társadalom és szervezetpszichológiában is hasznosítható eredményeit;
a munka- és szervezetpszichológia specializáción végzettek ismerik:
– a munkapszichológiai elméleteket, a munkaalkalmasság, kiválasztás, munkahelyi szocializáció, munkahelyi képességfejlesztés módszereit,
– az ergonómia és a munkahelytervezés eredményeit,
– a szervezetpszichológiai kutatásokat, a szervezetfejlesztést, a vezetéspszichológiát, a szervezeti kultúra meghatározóit,
– a közgazdaságtan, a munkajog, a szociológia és a közvéleménykutatás munka- és szervezetpszichológiában hasznosítható eredményeit;
a klinikai és egészségpszichológia specializáción végzettek ismerik:
– a klinikai pszichológia és tanácsadás elméleteit, a pszichopatológiát, a klinikai pszichodiagnosztikát,
– a személyiség fejlődésének elméleteit, az életkorhoz kötődő pszichopatológiát és a pszichodiagnosztikát,
– a pszichoterápiás elméleteket és az intervenciós módszereket,
– az egészségpszichológia elméleteit, a klinikai egészségpszichológiát, az egészségmagatartás, egészségfejlesztés és egészségkommunikáció jellemzőit,
– a stressz és a stresszel való megküzdés pszichológiáját,
– az egészség-pszichofiziológia anatómai és élettani alapjait, a magatartástudomány, a neuropszichológia, a pszichofarmakológia és az addiktológia klinikai és egészségpszichológiában hasznosítható eredményeit,
a tanácsadás- és iskolapszichológia specializáción végzettek ismerik:
– a tanácsadás különféle elméleti irányzatait, az életvezetési, pálya és munkatanácsadás elméleteit, a krízis-elméleteket,
– a tanácsadás és az iskolapszichológia különböző területein használt diagnosztikai eljárásokat,
– az iskolapszichológia elméleti irányzatait, feladatát és munkamódszereit, az oktató-nevelő intézmények szervezeti sajátosságait,
– a pedagógia, a gyermekvédelem, a gyermek és serdülő pszichiátria tanácsadásban és iskolapszichológiában hasznosítható eredményeit;
a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia specializáción végzettek ismerik:
– a fejlődéspszichológia alapvető elméleteit, az érzelmi, motoros, kognitív és szociális fejlődési modelleket,
– a pszichopatológia alapjait, a fejlődési pszichopatológiát, a fejlődési zavarokat, a trauma lélektanát, az emlékezeti és elaborációs mechanizmusok működését gyermekeknél,
– a gyermekpszichodiagnosztikai eljárásokat és terápiás módszereket,
– a humánetológia és a kognitív idegtudomány fejlődés- és gyermekklinikai pszichológiában hasznosítható eredményeit;
az interperszonális és interkulturális pszichológia specializáción végzettek ismerik:
– az interperszonális kapcsolatok pszichológiai elméleteit és vizsgálati módszereit,
– a kultúra pszichológiai kutatásának elméleteit és módszereit, a kisebbségek pszichológiai kutatásának módszereit,
– a mediáció, a konfliktuskezelés, a pár- és családterápiás technikák alapjait,
– a csoportkutatás, a kommunikációtudomány és a kultúrakutatás interperszonális és interkulturális pszichológiában használható eredményeit.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– szakterületükön kutató-fejlesztő munka végzésére,
– a pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára,
– a pszichológusi tevékenység gyakorlására – megfelelő szakmai szupervízió mellett – olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol szakirányuknak megfelelő munka folyik,
– szakmájuk interdiszciplináris és multidisziplináris elméleti és gyakorlati művelésére,
– az alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására,
– a természettudományi és társadalomtudományi partnertudományok új eredményeinek követésére;
továbbá
a kognitív pszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
– a modern kísérleti pszichológia, a kognitív pszichológia szemléletének, az ehhez kapcsolódó módszereknek és alkalmazási készségeknek birtokában önálló kutatómunka megtervezésére és kivitelezésére, valamint gyakorlati, alkalmazott munkára;
a társadalom- és szervezetpszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
– a társadalmi-politikai-gazdasági folyamatokkal kapcsolatos kutatómunka végzésére,
– a közgondolkodás és a társadalmi kommunikáció területén, valamint a gazdasági és más társadalmi célú szervezetekben szakértői-tanácsadói tevékenység folytatására,
– társas-társadalmi konfliktusok, problémák feltérképezésére és a megoldásukhoz segítő mediátori, fejlesztői közreműködésre;
a munka- és szervezetpszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
– a munkatevékenység pszichológiai vonatkozásait egységes integrált formában alkalmazni a munka- és szervezetpszichológiai feladatok megoldásakor,
– a munka világában felmerülő különböző pszichológiai problémák (személyzetkiválasztás, kompetenciaelemzés és -fejlesztés, karriertervezés, ösztönzés és értékelés, emberierőforrás-fejlesztés, kockázatkezelés, munkahelyi egészségfejlesztés, stb.) szakszerű megoldására;
a klinikai és egészségpszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
– szaktudásuk szakszerű és hatékony alkalmazására az egészséges és kórosan megváltozott pszichés folyamatok tudományos igényű vizsgálatában, a pszichés és testi betegségekkel küzdő emberek diagnosztikájának és kezelésének pszichológiai támogatásában, valamint a betegségmegelőzéssel és az egészségfejlesztéssel foglalkozó teamek munkájában;
a tanácsadás- és iskolapszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
– diagnosztikai és tanácsadási módszerek alkalmazására a gyakorlatban, a különböző életkorú kliensekkel való foglalkozás keretében,
– az egyéni-, csoport – és családi tanácsadásra, a fejlődés és a változás elősegítésére,
– a prevenció különböző szintjein pszichológiai ellátás nyújtására;
a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
– klinikai kutatási ismereteik, valamint módszertani jártasságuk hasznosítására a gyermekpszichológusi munkában, a szupervízió alatt folytatott diagnosztikai és terápiás tevékenységre;
az interperszonális és interkulturális pszichológia specializáción végzettek alkalmasak:
– a társadalmi és a társas érintkezés elméletében és jelenségvilágában szerzett átfogó, gyakorlati és kutatási ismereteiket és alapvető módszertani jártasságukat a különböző szintű társadalmi és társas együttműködések szolgálatába állítani.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– magas szintű szakmai motiváltság, elkötelezettség, felelősségtudat és etikai érzék,
– fejlett elemzőképesség a magatartás és a pszichés működés különböző területein,
– nyitottságra, együttműködésre törekvés, tolerancia,
– reális önismeret, kreativitás és kezdeményezőkészség az emberi kapcsolatokban,
– önreflexió a szakmai tevékenységek során, a folyamatos szakmai megújulás képessége,
– érzések és gondolatok világos kifejezésének képessége.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzési ismereteket bővítő, a mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: 16-24 kredit
fejlődéslélektani, kognitív pszichológiai, személyiséglélektani, szociálpszichológiai alapozó mesterkurzusok.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 6-16 kredit
pályaszocializáció, pszichológus etika, módszertani készségfejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
Differenciált szakmai ismeretek: 60-70 kredit
– Kognitív pszichológiai specializáción: kognitív rendszerek (észlelés; emlékezet; nyelv, gondolkodás, tudat; magasabb rendű kognitív folyamatok), magatartásszabályozás, viselkedésvezérlés, neuropszichológia, pszicholingvisztika, kognitív rendszerek fejlődése (észlelés; emlékezet; nyelv, gondolkodás, tudat; magasabb rendű kognitív folyamatok), evolúciós és biológiai pszichológia, alkalmazott fejlődéslélektan, szocializáció és mentalizáció, kognitív idegtudomány, neurogenetika és viselkedésgenetika, pszichiátria (fejlődés- és neuro-), módszerspecifikus gyakorlatok, kísérlet és tesztfejlesztés, adatelemzés módszertana a kognitív pszichológiához kapcsolódó területeken; módszerspecifikus gyakorlatok fejlődés és evolúciós pszichológiából, fejlődéskutatás; kognitív fejlődés és zavarai.
– Munka- és szervezetpszichológia specializáción: munkapszichológiai elmélete (pszichológiai alkalmasság és kiválasztás, munkahelyi képesség- és készségfejlesztés, ergonómia, munkahelytervezés, munkahelyi szocializáció, munkahelyi egészségfejlesztés, munkapszichológiai kutatások módszertana, közlekedéspszichológia), szervezetpszichológia elmélete (humán erőforrás gazdálkodás, szervezeti kultúra, szervezetfejlesztés, vezetéspszichológia, szervezeti igazságosság, szervezetpszichológiai kutatások módszertana, reklámpszichológia), társtudományi alapozás (közgazdaságtan, munkajog, szociológia, közvéleménykutatás), szakmai/gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (munkapszichológiai gyakorlat; szervezetpszichológiai gyakorlat).
– Klinikai és egészségpszichológia specializáción: a klinikai pszichológia és a tanácsadás alapjai, pszichopatológia és klinikai pszichodiagnosztika, a személyiségfejlődés, életkorhoz kötődő pszichopatológia és pszichodiagnosztika, pszichoterápiás elméletek és intervenciós módszertan, az egészségpszichológia alapkérdései és társadalmi kontextusa, klinikai egészségpszichológia, egészség-pszichofiziológia és pszichoneuroimmunológia, egészségmagatartás, egészségfejlesztés és egészségkommunikáció, stressz és megküzdés, társtudományi alapozás (az egészség-pszichofiziológiai anatómiai és élettani alapjai, idegrendszer anatómiája, élettana és működési zavarai, neuropszichológia, pszichofarmakológiai és addiktológia alapismeretek, pszichiátria), szakmai/gyakorlati tevékenység terepen illetve intézményen belül (klinikai pszichológia és az egészségpszichológia területén, klinikai esetprezentációk, az egészség szociális reprezentációja, egészségpszichológiai empirikus kutatások, dinamikus interjú, egészségpszichológiai edukációs programok, szuggesztív hatások egészségügyi vonatkozásai, klinikai diagnosztika, komplex esetelemzések, választható módszertani specializáció), vezetett kutatómunka.
– Tanácsadás- és iskolapszichológia specializáción: a tanácsadás elméleti irányzatai, életvezetési tanácsadás, krízis-elméletek, diagnosztikai módszerek az egyéni tanácsadásban, pálya- és munkatanácsadás elmélete, diagnosztikai módszerek a pálya- és munkatanácsadásban, az iskolapszichológia elméleti irányzatai, feladatai, munkamódszerei, preventív iskolai programok, az oktatató-nevelő intézmények szervezeti sajátosságai, diagnosztikai módszerek az iskolapszichológiában, társtudományi alapozás, szakmai gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (iskolai konzultáció, életvezetési és pályatanácsadás, pszichológus identitás és pályaszocializáció és jövőképtervezés, tanácsadás a felsőoktatásban, egészségpszichológia, fejlődés- és kognitív pszichodiagnosztika, családi tanácsadás), vezetett kutatómunka (nevelés- és oktatáspszichológiai vizsgálatok, tanulás tanítása, személyiségfejlesztő csoportmunka az iskolában, iskolai szervezet vizsgálatai, kutatások a tanácsadás területén).
– Fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia specializáción: érzelmi, kognitív, motoros és szociális fejlődést bemutató, a fejlődési modellekkel megismertető mesterkurzusok, mesterkurzusok a pszichopatológia alapjairól (általános pszichopatológia, fejlődési pszichopatológia, trauma és emlékezet, elaborációs mechanizmusok gyerekeknél: rajz, mese, játék), a kognitív fejlődés zavarai, evolúciós és neuropszichológiai összefüggések, klinikai gyerekpszichológiai speciális kurzusok (addiktológia, narratív technikák a személyiség vizsgálatában, trauma és emlékezet), társtudományi alapozás (evolúciós szemlélet a pszichológiában, fejlődéstani kognitív idegtudomány), szakmai gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül; kutatómunka, diagnosztikai eljárások (gyermek pszichodiagnosztika, projektív technikák, diagnosztikai gyakorlatok, fejlődéspszichológiai empirikus kutatások).
– Interperszonális és interkulturális pszichológia specializáción: csoportdinamika, interperszonális krízisek, kisebbségek pszichológiája, családterápiás elmélet, módszerek, kommunikáció, konfliktuskezelés, az intézmények világa: döntés, fejezetek az interperszonális pszichológiához kapcsolódó területekből, társadalmi konfliktusok, kultúra és identitás, kultúra és tömegkommunikáció, közvéleménykutatás, reklámpszichológia, környezetpszichológia, vallásos jelenségek, valláspszichológia története, vallás- és családpszichológia, társtudományi alapozás, szakmai/gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (módszerspecifikus gyakorlatok az egészségügy területén, családterápiás centrikus megközelítésben, az alapellátásban fölmerülő problémák kezelésére, pszichológiai tesztek fejlesztésének módszertana, gyakorlatfeldolgozó szeminárium, módszerspecifikus gyakorlatok tanácsadó cégeknél, kommunikációs tréning).
– Társadalom- és szervezetpszichológia specializáción: közgondolkodás, csoportdinamika és csoportközi viszonyok, társadalmi kommunikáció és reprezentáció, történeti és politikai pszichológia, kulturális és társadalmi kérdések pszichológiai vetületben, narratív pszichológia, pszichoanalitikus szociálpszichológia, művészetpszichológia, szervezetek pszichológiai tényezői, szervezetfejlesztés, munkapszichológia, emberi erőforrás gazdálkodás és ergonómia, reklám, PR, marketing, gazdaságpszichológia, szervezeti kultúra, szervezeti konfliktusok, konfliktus menedzselés, krízisintervenció, társtudományi alapozás, szakmai gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (közgondolkodás vizsgálati módszerei; médiaelemzés; társadalmi programok értékelésének módszerei; ergonómia és ember-számítógép interakció, tréning- és alkalmasságvizsgáló módszerek; emberi erőforrás gazdálkodás és munkahelyi szocializáció), vezetett kutatómunka (közgondolkodás, társadalmi kommunikáció, szervezet- és döntéskutatás, társadalmi programok értékelése, kulturális összehasonlító vizsgálatok).
Diplomamunka: 20 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat a képzőhelyen vagy külső intézményben, megfelelő tudományos fokozattal, illetve gyakorlati szakképesítéssel rendelkező pszichológus irányításával végzett gyakorlat. A terepgyakorlat formájában végzett szakmai gyakorlat és kutatómunka legalább 120 óra és kreditértéke minimum 10 kredit, melyet a felsőoktatási intézmény tantervében határoz meg.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből – melyek közül egyik az angol – államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Problémakör: