Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A kamaszkorról

Medveczné Atinay Dorottya képe
Ellenőrzött szakember

A serdülőkor gyakran megviseli az egész családot, kihat a szülők élettel való elégedettség érzésére is. Ilyenkor sokan újradefiniálják önmagukat szülőként, elemzik, mit csináltak jól vagy rosszul. Ez az időszak kétségtelenül nagyon megterhelő a szülők számára. De mi zajlik a kamasz lelkében? Miért fontos, hogy ilyen legyen? Hogy ne legyen „normális”?  Miért mondjuk azt, hogy az lenne a nem normális, ha normálisan viselkedne?

Először is, a serdülőkor rengeteg hormonális változással jár. Ezek a változások gyakran okoznak szorongást, kellemetlenséget a fiataloknak. A változás önmagában stressz faktor. Sőt, még az addig stabil testséma is felborul. A nemi érés is ekkor veszi kezdetét, illetve a másodlagos nemi jellegek is ilyenkor alakulnak ki, a nemi szerepek elsajátítása, kialakítása is ennek a szakasznak a feladata. B. Kádár (1997) szerint 11-13 éves kor között a lányok jellemzően gyorsabban válnak testileg-lelkileg érettebbé a fiúknál. Az első menstruáció és pollúció könnyen zavart és szorongást válthat ki, a piszkosság érzésével társulva. Ezt erősbíti a verejték és faggyú mirigyek működésének fokozódása.

Ez a rengeteg fizikai változás megterhelő a kamaszok számára, ilyenkor meg is növekszik az alvás igényük.

Vajda és Kósa (2005) a gyermekkor és a felnőttkor közötti időszakot három szakaszra osztja, a prepubertás, a pubertás és a fiatal felnőttkor szakaszára. A prepubertás a tizes évek kezdete, amikor az értelmi fejlődés eléri csúcsát, és a másodlagos nemi jellegek is megjelennek, átalakul az énkép, az érdeklődési terület. A pubertás kor körülbelül a középiskola végéig terjed, majd ezt követi a fiatal felnőtt kor, amikor azonban sokszor még a szülőktől való függés a jellemző. Ma azonban már kevésbé különül el ez a három szakasz, a fiatalok hamarabb végeznek az idősebbekre jellemző tevékenységeket. Sok konfliktussal terhelt időszak ez, melyek számát, tartalmát és súlyosságát meghatározza a szülő gyerek kapcsolat története, különféle, például kulturális körülmények.

Freud ezt a szakaszt genitális szakasznak írja le, ami átvezető szakasz a felnőtt, érett szexualitás szakaszába. Ekkor ismétlődnek a korábbi fejlődési szakaszok élményei. A megoldatlan krízisek vagy elakadások nagy jelentőséggel bírnak, mert gátolhatják a fejlődést, melynek eredménye képen fixáció alakulhat ki.

Erikson értelmezésében a pubertás legfőbb feladata a pszichoszociális konfliktus megoldása, az identitás megalkotása. Erikson egyet ért Freud-al abban, hogy a serdülőkori krízis során felszínre kerülnek az identitás kiépülésének korábbi konfliktusai. Ezek átdolgozása és integrálása után kerülhet sor az énidentitás felépítésére.

Erikson nem állítja a serdülő kor középpontjába a szülőkről való leválást, ezzel szemben Freud a legjelentősebb lépésnek tekinti, a lelki jelenségeket pedig három pszichikus képviseletnek tulajdonítja. Az ösztönén: születésünk pillanatától tartalmazza az alapvető késztetéseinket. Az én: az alkalmazkodást szolgálja, úgy, hogy figyelembe veszi a korlátok és a realitás adta lehetőségeket. A felettesén: társadalmi elvárásokat, normákat közvetít, a szülői-nevelői hatásokat internalizálva. (B. Kádár,1997).

A szülőről való leválás minden esetre sarkalatos pontja a saját identitás megtalálásának. Ehhez óhatatlanul el kell határolódnia, először nemet kell mondania a szülői mintára, értékrendre, ahhoz, hogy meghallhassa a saját hangját. Ez nem jelenti azt, hogy akár később nem fog majd visszatérni az otthoni normákhoz, de az már egy érett identitás döntése lesz.

Elengedhetetlenül fontosak lesznek a kortárs kapcsolatok, a többiek fogják meghatározni, mi számít jónak. Itt nagyon meghatározó lesz, hogy a család mennyire rugalmas, mennyit enged be a külvilágból, az új kapcsolatokból, az új hatásokból. A nagyon merev határokkal rendelkező család gyermekének erős harcokat kell vívnia.

Érdekes jelenség, hogy napjainkra már kitolódott a serdülőkor vége. Sok fiatal az egyetemi évei alatt is otthon lakik, sőt nem ritka, hogy akár több egyetemet is elvégeznek, és eközben a szülői házban élnek. Mondhatni, hogy korábban kezdődik ez a szakasz, hamarabb érnek a fiatalok, és tovább tart.

Azonban bármennyire is nagy a harc, amit meg kell harcolni, a kamasz mindig vágyik a támogató biztos szülői háttérre, még akkor is, ha ezt a világ minden kincséért sem ismerné el.