Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Iskolai tanulási nehézségek 1.

Dr. Gőgh Edit képe
Ellenőrzött szakember

Iskola kezdet a gyerek számára több szempontból is egy új élet megnyílását jelenti. Az ismeretek megszerzési módja megváltozik: eddig játékosan, szabadon és részben a véletlenre bízva gyűjtötte ismereteit. Az iskola már rendszerezett és rendszeres tudásanyagot közvetít, előírt tanulási szabályok szerint! Itt kénytelen beilleszkedni egy új csoportba, ami erősen eltér a szülői-testvéri csoporttól. Itt már új szülői elvárások is megjelennek, mint pl. a „jó tanuló” szerep, vagy címke. A túlzott szülői elvárás megnehezíti a gyermek helyzetét, akkor, ha a szülő egyenlőségi jelet tesz a jó gyerek és jó tanuló közé.

 

Mik a gyerek motivációi iskoláskorban ?

A/   7 éves korig: az iskola csupán egy szigorúbb játékformát képvisel csak a gyerek számára, de lassan megérti, hogy a társas életnek szabályai  vannak.

B/   7-10 éves kor között: már kezd felbukkanni a magasabb szintű  motivácó, mint önbecsülés, tetszeni vágyás.

C/   11 év után:  az iskolát, mint a jövő hivatására való felkészülés  helyét látja a gyermek.

Az iskolához való alkalmazkodás a gyerek fejlődésének fontos állomása, ami dominálóan a csoportba való beilleszkedéstől függ. Egyidejűleg, több szférában alakulnak ki új viszonyok. Ezek a következők:

Tanuló - tanár viszony: itt fontos a tanító érzelmi érettsége. Ha éretlen, szigorúbb, ha érett, harmonikus, türelmes és elnézőbb lesz. A tanár már ebben a korban is gyakran minta, olykor  példakép a gyerekek előtt.

Tanuló-tanuló viszony:  ebben  a szférában van a gyerekek  beilleszkedésének  lényege. Az ekkor felmerülő kérdések: elfogadnak-e, elfogadom-e a többieket. Bevonnak vagy kiközösítenek, bevonok vagy kiközösítek  ? Rendszerint kialakul egy centrum, ennek lesz egy vezetője, mellette pedig létrejön a periféria. Hol fogok elhelyezkedni ? Ezek   öntudatlan  kérdések, de kétség nélkül létezők.

 Tanuló-szülő viszony: ez a legfontosabb! Ugyanis általában a szorongó, neurotikus anyák gyerekeinél vannak legtöbbször iskolai gondok. Olyan anyáknál, akik maguk is viaskodtak anno… saját anyjukkal, mert annak túlzott volt az uralma vagy túlzott a védelme. ( Részletesen  erről később még szólunk).

Melyek a leggyakrabban előforduló iskolai gondok ?

Iskolai fóbia:

8-10 év között gyakori. Háttérben az iskolától, a tanártól, az osztálytársaktól való félelem, vagyis a társas kapcsolatok  zavara  áll. Ilyenkor más félelem is kimutatható, ezek a gyerekek általában félnek még az állatoktól, sötéttől, idegenektől,  stb. Sokszor mindezek mögött egy „elszakadási félelem” áll. Ez csaknem mindig szorongó anyák gyerekinél fordul elő. Több anya boldogtalan házassága az a tényező, ami gyermekére irányítja a fokozott szeretetét, ez gyermeki  függőséget alakit ki, amely  ellen tiltakozik a gyerek  - természetesen nem  tudatosan, hanem -  tudattalanul –  , és pedig dühkitörései lesznek, ami  anyai dühkitörést eredményez, az  azt követő megbánásokkal…. És a kör forog tovább. Az apa alig tud e „párharcban” segítő lenni, mert ő el van foglalva  a pénz  kereset napi  10-14 órájával.  Az anya azt érzi,  hogy  a férje is elhanyagolja,  ezért még inkább a gyermek felé fordul , mintegy megbénítva annak önállóságát. Ez a  túlzott  féltés, óvás, önállóságától való megfosztás a gyermeknek semmiképp sem jó,  nem is hasznos, ellenkezőleg, inkább ártalmas. De az anya ezzel a látszat, labilis egyensúllyal  tudja  csak saját magát lelkileg karbantartani. Saját látszat stabilitásához szükséges neki a gyermek ilyen irányú „megülése”.  Ilyen  esetben  megoldást kizárólag   az érzelmi háttér rendezése hoz. Vagy a szülők vagy a gyermek, vagy mindkettő egyidejű kezelésé szükségessé válhat.

Iskolai elmaradás:

 A/   arról van szó, amikor az iskolai követelmény és a gyerek értelmi szintje között nagy az eltérés. Itt a megoldás nem más, mint  hogy  fogadjuk el a gyereket azzal a képességgel, amivel a világra jött.

B/ lemaradás okozta visszaesés (rossz alapokkal indult, nem tudja behozni a lemaradást) Megoldás: segítsük a lemaradás behozásában

C/ Túlzott nagy létszámú osztály is oka lehetett régen az elmaradásnak, de ma ilyen ok miatt már nem marad el iskolai eredményeiben senki.

Iskolai kudarc:

Intelligencia- defektus  miatt is felléphet , amit sose tud behozni a gyerek.  Kudarcok oka lehet: nevelési hiba, testi adottság, iskolai kifáradás, pszichés zavar.

Főleg a felső tagozatba kerülés okoz ilyet, mert ez már komoly életmód  változást  jelent a gyereknek. Eddig egy tanítója volt, most  már több tanára van, ez önmagában módosítja a csoporttevékenységet, a felügyelet csökken, az önállóság nő, a tempó és követelmény nő.  Egy egészséges gyerek ezt bírja. Ha nem, akkor nem nyíltan jönnek az ellenállások, hanem burkolva. Érdektelenség , nyugtalanság, fejfájás, fáradtság, evési zavarok,  hasi fájások, alvászavarok,  stb. tünetek képben szokott ez fellépni.  Ha  ezek  a nem-kívánatos reakciók rögzülnek, később  súlyosbodnak, rányomják bélyegüket a gyerek  egész  tanulására, egész iskolai pályafutására.

Ezért igen fontos a korai felismerésük!

Kell még szólni néhány, speciális gyermekkori tanulási zavarról,  iskolai  gondról, mint az olvasás, az írás, számolás zavara.  

Erről a  következő részben  olvashatnak.