Iskolai tanulási nehézségek 1.

Szerző: Dr. Gőgh Edit pszichiáter - 2013. szeptember 4. 17.50
Iskola kezdet a gyerek számára több szempontból is egy új élet megnyílását jelenti. Az ismeretek megszerzési módja megváltozik: eddig játékosan, szabadon és részben a véletlenre bízva gyűjtötte ismereteit. Az iskola már rendszerezett és rendszeres tudásanyagot közvetít, előírt tanulási szabályok szerint! Itt kénytelen beilleszkedni egy új csoportba, ami erősen eltér a szülői-testvéri csoporttól. Itt már új szülői elvárások is megjelennek, mint pl. a „jó tanuló” szerep, vagy címke. A túlzott szülői elvárás megnehezíti a gyermek helyzetét, akkor, ha a szülő egyenlőségi jelet tesz a jó gyerek és jó tanuló közé.
Mik a gyerek motivációi iskoláskorban ?
A/ 7 éves korig: az iskola csupán egy szigorúbb játékformát képvisel csak a gyerek számára, de lassan megérti, hogy a társas életnek szabályai vannak.
B/ 7-10 éves kor között: már kezd felbukkanni a magasabb szintű motivácó, mint önbecsülés, tetszeni vágyás.
C/ 11 év után: az iskolát, mint a jövő hivatására való felkészülés helyét látja a gyermek.
Az iskolához való alkalmazkodás a gyerek fejlődésének fontos állomása, ami dominálóan a csoportba való beilleszkedéstől függ. Egyidejűleg, több szférában alakulnak ki új viszonyok. Ezek a következők:
Tanuló - tanár viszony: itt fontos a tanító érzelmi érettsége. Ha éretlen, szigorúbb, ha érett, harmonikus, türelmes és elnézőbb lesz. A tanár már ebben a korban is gyakran minta, olykor példakép a gyerekek előtt.
Tanuló-tanuló viszony: ebben a szférában van a gyerekek beilleszkedésének lényege. Az ekkor felmerülő kérdések: elfogadnak-e, elfogadom-e a többieket. Bevonnak vagy kiközösítenek, bevonok vagy kiközösítek ? Rendszerint kialakul egy centrum, ennek lesz egy vezetője, mellette pedig létrejön a periféria. Hol fogok elhelyezkedni ? Ezek öntudatlan kérdések, de kétség nélkül létezők.
Tanuló-szülő viszony: ez a legfontosabb! Ugyanis általában a szorongó, neurotikus anyák gyerekeinél vannak legtöbbször iskolai gondok. Olyan anyáknál, akik maguk is viaskodtak anno… saját anyjukkal, mert annak túlzott volt az uralma vagy túlzott a védelme. ( Részletesen erről később még szólunk).
Melyek a leggyakrabban előforduló iskolai gondok ?
Iskolai fóbia:
8-10 év között gyakori. Háttérben az iskolától, a tanártól, az osztálytársaktól való félelem, vagyis a társas kapcsolatok zavara áll. Ilyenkor más félelem is kimutatható, ezek a gyerekek általában félnek még az állatoktól, sötéttől, idegenektől, stb. Sokszor mindezek mögött egy „elszakadási félelem” áll. Ez csaknem mindig szorongó anyák gyerekinél fordul elő. Több anya boldogtalan házassága az a tényező, ami gyermekére irányítja a fokozott szeretetét, ez gyermeki függőséget alakit ki, amely ellen tiltakozik a gyerek - természetesen nem tudatosan, hanem - tudattalanul – , és pedig dühkitörései lesznek, ami anyai dühkitörést eredményez, az azt követő megbánásokkal…. És a kör forog tovább. Az apa alig tud e „párharcban” segítő lenni, mert ő el van foglalva a pénz kereset napi 10-14 órájával. Az anya azt érzi, hogy a férje is elhanyagolja, ezért még inkább a gyermek felé fordul , mintegy megbénítva annak önállóságát. Ez a túlzott féltés, óvás, önállóságától való megfosztás a gyermeknek semmiképp sem jó, nem is hasznos, ellenkezőleg, inkább ártalmas. De az anya ezzel a látszat, labilis egyensúllyal tudja csak saját magát lelkileg karbantartani. Saját látszat stabilitásához szükséges neki a gyermek ilyen irányú „megülése”. Ilyen esetben megoldást kizárólag az érzelmi háttér rendezése hoz. Vagy a szülők vagy a gyermek, vagy mindkettő egyidejű kezelésé szükségessé válhat.
Iskolai elmaradás:
A/ arról van szó, amikor az iskolai követelmény és a gyerek értelmi szintje között nagy az eltérés. Itt a megoldás nem más, mint hogy fogadjuk el a gyereket azzal a képességgel, amivel a világra jött.
B/ lemaradás okozta visszaesés (rossz alapokkal indult, nem tudja behozni a lemaradást) Megoldás: segítsük a lemaradás behozásában
C/ Túlzott nagy létszámú osztály is oka lehetett régen az elmaradásnak, de ma ilyen ok miatt már nem marad el iskolai eredményeiben senki.
Iskolai kudarc:
Intelligencia- defektus miatt is felléphet , amit sose tud behozni a gyerek. Kudarcok oka lehet: nevelési hiba, testi adottság, iskolai kifáradás, pszichés zavar.
Főleg a felső tagozatba kerülés okoz ilyet, mert ez már komoly életmód változást jelent a gyereknek. Eddig egy tanítója volt, most már több tanára van, ez önmagában módosítja a csoporttevékenységet, a felügyelet csökken, az önállóság nő, a tempó és követelmény nő. Egy egészséges gyerek ezt bírja. Ha nem, akkor nem nyíltan jönnek az ellenállások, hanem burkolva. Érdektelenség , nyugtalanság, fejfájás, fáradtság, evési zavarok, hasi fájások, alvászavarok, stb. tünetek képben szokott ez fellépni. Ha ezek a nem-kívánatos reakciók rögzülnek, később súlyosbodnak, rányomják bélyegüket a gyerek egész tanulására, egész iskolai pályafutására.
Ezért igen fontos a korai felismerésük!
Kell még szólni néhány, speciális gyermekkori tanulási zavarról, iskolai gondról, mint az olvasás, az írás, számolás zavara.
Erről a következő részben olvashatnak.
Kapcsolódó tartalmak

A fétis pszichológiája
2021. február 24. 14.46
Manapság a közéletben nagyon gyakran halljuk ezt kifejezést, hogy fétis. Mire is utal ez a fogalom? Pszichológusként a fétist, úgy határozhatjuk meg, hogy egyfajta szexuális vonzalom bizony tárgyak vagy testrészek, illetve szinte bármi iránt (pl. harisnya). Extrém esetben ez a vonzalom szinte kizárólagossá válik, vagyis személy csak a fétis tárgya iránt érez szexuális vonzalmat, más iránt egyáltalán nem, ez sokszor az egyén számára komoly szenvedést okoz.

Pszichológiai időérzékelésünk
2021. február 24. 14.12
Nem is gondolnánk, hogy az időhöz való viszonyulásunk mennyire meghatározza a gondolatainkat és a tetteinket. Philip Zimbardo amerikai szociálpszichológus, a Hősök Tere projekt alapítója és az elhíresült börtönkísérlet vezetője, hat időperspektívát fedezett fel, amelyek tudattalanul hatással vannak az életünkre.

A krónikus betegségek hatása a mindennapi életvitelre
2021. február 23. 21.25
A krónikus betegség sok tekintetben megváltoztathatja a páciens életkörülményeit, gyakran - ha csak átmenetileg is - de le kell mondania azokról a dolgokról, amiket addig szeretett, amikért addig küzdött. A krónikus betegség negatív hatással lehet a munkavégzésre, a tanulmányokra, a szociális életre, a szabadidős tevékenységekre, a jövőbeli célokra, minden olyan dologra és területre, ami eddig a páciens mindennapi életét alkotta. Ez a változás nagyban függ a páciens állapotának súlyosságától, és attól, hogy milyen jellegű, erősségű tüneteket él át.