Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Irritábilis Bél Szindróma

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

Az IBS más néven irritábilis bél szindróma az egyik leggyakoribb stressz okozta organikus betegség. Az IBS a gyomor és a bélrendszer funkcionális zavarára, ennek során a bélrendszer működése ugyan eltér a normális működéstől, de a háttérben nem fedezhető fel organikus elváltozás. A pontos diagnózis felállítását nehezíti, hogy a tünetek nagyon hasonlítanak a gyulladásos bélbetegségekre, főként kamasz korban alakul ki az IBS.

A tünetek nagyon változatosak lehetnek, de gyakran krónikussá vállnak és erőteljes diszkonfort érzetet idéznek elő, ezzel jelentősen rontják a páciens életminőségét. A leggyakrabban előforduló tünetek: has és gyomorgörcs, hasmenés, vagy szorulás, erőteljes puffadás, időnként hányás, hasi fájdalmak. Az IBS-ben szenvedők esetében a bélrendszer érzékenyebb, emiatt gyakran a normál emésztési folyamatok is fájdalmat okoznak a páciensnek. A testi tünetekhez gyakran kapcsolódnak pszichés tünetek is: szorongás, depresszió, alvászavar, pszichés eredetű fejfájás, koncentrációs problémák. Mind a testi, mind a pszichés tüneteket a stressz, a szorongás és a frusztráció erőteljesen fokozza.

Enyhébb tünetek esetén az irritábilis bél szindróma étrendi változtatásokkal kezelhető. Ennek során figyelni érdemes az elegendő folyadék bevitelére, ajánlott magas rosttartalmú ételeket fogyasztani, probiotikumokat szedni. Érdemes az alkoholos italok, buborékos üdítőitalok, tejtermékek és a kávé fogyasztását a minimálisra csökkenteni. Ezek mellett nem javallott a fűszeres ételek fogyasztása se.

Ha tünetek erőteljesek, akkor gyakori jelenség, hogy a kliens élete a betegségére koncentrálódik, figyelme beszűkül, mivel próbálkozik a lehető legkevésebb kellemetlenséget okozni, mind magának mind másoknak, vagyis az életét, a mindennapi szokásait a betegségéhez igazítani pl. ha meg van hívva vendégségbe, már az indulás előtt akár órákkal is azon izgul, hogy nehogy a vendégségbe hasmenése legyen, illetve erre a lehetőségre „vész forgatókönyveket” talál ki. Fontos, hogy ilyen esetben a pácines közvetlen környezete, megértéssel forduljon a kliens felé, ne hibáztassák őt, legyenek vele türelmesek. Ha a kliens környezete, pl. barátok, családtagok nem empatikusak és nem megértők, akkor az ront a helyzeten, mivel ennek következtében a pácines frusztrálóik, stressz szintje megemelkedik, ami súlyosbítja a tüneteit, csökkenti az életminőségét.

Az IBS tüneteinek a súlyosságát mind az akut, mind a krónikus stresz rontja, ezért érdemes stresszkezelő technikákat megtanulni, illetve a miden napok során olyan tevékenységeket végezni, amelyek csökkentik frusztrációt, idegességet pl. napi szintű dinamikus sport tevékenység. Szintén hasznos lehet még a relaxáció (pl. Jacobson-féle progresszív relaxáció), valamint a meditáció.

Hollósy-Vadász Gábor