Így segítenek a tüneteink

Amikor az orvosok által igazolhatatlan, de mégis nagyon valóságos, sokszor fájdalmas tüneteket tapasztalunk magunkon, akkor általában csak azt szeretnénk, hogy múljanak el végre. Pedig a tünetek sokszor minket segítenek, legalábbis érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit üzennek számunkra.

Egy tünet lehet kellemetlen amiatt, mert látványos, vagy mert fájdalommal jár. Mindkét esetben általában rosszabb lesz a hangulatunk, kevésbé, vagy egyáltalán nem tudunk koncentrálni. Előfordul, hogy a tünetek miatt kiesünk a munkából, és a mindennapi teendőinket sem tudjuk megfelelően ellátni. A tünetek miatt mások segítségére szorulhatunk, és ha kevesebbet várnak el tőlünk, akkor gyakorlatilag gyerekszerepbe kerülünk. Amikor túl soknak érezzük a stresszt, kialvatlanok, fáradtak vagyunk, akkor a testünk előbb-utóbb jelezni fogja, hogy meg kell állnunk, és a feladatainkból valamit le kell adnunk, különben baj lesz.

Ha a szülők több figyelmet adnak egy gyereknek akkor, amikor beteg, akkor a gyerek megtanulhatja, hogy érdemes beáldoznia a jó közérzetét azért, hogy otthon maradhasson, és végre ő kerülhessen a középpontba. Felnőttként vannak, akik számára az együttérzés kiváltása jutalmazóbbá válik, mint az egészségük megtartása. A panaszkodás állandó témává is válhat, ami nagyon megterheli a személy közvetlen környezetét. A családi kapcsolatokat tartósíthatja egy tünet, de ha a konfliktusok kimondatlanok maradnak, akkor kártékony egyensúly állhat be. Lehet, hogy a családtagok feladatot kapnak a tünet kapcsán, ami miatt hasznosnak érezhetik maguknak; ez a tudattalan megállapodás azonban a tünethordozó és a segítői számára is áldozattal jár.

A tünetek üzenhetik számunkra azt is, hogy meg kellene hoznunk egy döntést, amit már rég óta halogatunk. Kommunikálhatják azt, hogy nem jól választottunk, és valamit le kell zárnunk ahhoz, hogy egy újat kezdhessünk. A szenvedésnyomás ösztönözhet minket arra, hogy vállaljuk a felelősséget egy korábbi döntésünkért, és ha valaki felé eladósodtunk valamilyen szempontból, akkor az adok-kapok egyensúlyt kiegyenlítsük. Sok esetben az is elegendő lehet, ha elismerjük mások erőfeszítéseit, és megköszönjük, amit kaptunk.

Figyeljük meg, hogy melyik szervünk vagy testrészünk érintett a tünet által, mi a feladata ennek a testrésznek, és miben akadályoz minket a funkcióromlás. Ha speciális munkát végzünk, és ezt teszi nehézzé vagy lehetetlenné a tünet, akkor érdemes átgondolni, hogy jó helyen vagyunk-e, valóban azt csináljuk-e, amit szeretnénk, vagy egyáltalán elfogadható-e számunkra az a terület, ahol vagyunk. Ha valaki képtelen bemenni dolgozni vagy iskolába, akkor érdemes alaposabban szemügyre venni, hogy mi az, ami leginkább zavarja,és lehet-e ezen változtatni. Lehet, hogy csak át kéne helyezni az íróasztalt, vagy egyszerűen nemet kellene mondani valamire, de a konfliktust nem vállalja fel valaki. A tünet társadalmilag is elfogadott indokot szolgáltathat, esetleg kiment a konfrontálódás lehetőségéből, megúszhatunk általa valamit.

Bármi is legyen az ok, ha ezt sikerült megfejteni, de a tünet továbbra is fennáll, akkor a hogyan tovább kérdéssel kapcsolatban érdemes szakember segítségét kérni, hiszen értékes évek telhetnének jobban, ha sikerülne megoldani a problémát. A tünetek sokszor megvédenek minket valamitől, amit a szenvedésért cserébe nem kell megtennünk - de ezért általában nagyon magas árat fizetünk. A tünet továbbá jelezheti, hogy elakadtunk valahol, valamely életterületünk nem működik megfelelően. Kapcsolati problémát állandósíthat, vagy egyszerűen biztos rosszat garantál; valamit, ami ismerős, ami szokásos, ami biztonságos. Kérdés, hogy ez megéri-e, mert ha nem, akkor valószínűleg változtatásra van szükség. Lehet, hogy el kell valamitől, valakitől köszönnünk, de az is lehet, hogy bolhából elefántot csináltunk, vagy csak félreértettünk valamit. Az önismeret fejlesztése sokat segíthet abban, hogy a tünet elmúljon. Adott esetben pedig abban segíthet egy szakember, hogy hogyan lehet a tünettel legjobban együtt élni. Ne törődjünk bele, ha a háziorvos esetleg nem oldja  meg a problémát, megéri utánajárni annak, hogy hogyan érezhetnénk jobban magunkat a bőrünkben.