Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Homoszexuális viselkedés az állatvilágban - V. Befejező rész!

Scholtz Emília képe
Ellenőrzött szakember

A madarak „gyermekvállalása” hogyan befolyásolja a szexuális viselkedést? Miért fontos az állati viselkedések megértése a mi szempontunkból, és egyáltalán - mi közünk az állatokhoz?

A madaraknál megfigyelhető homoszexuális viselkedés az azonos neműek izgatásában és párzási mozdulatok ismétlésében jelenik meg. Azoknál a madaraknál, ahol a hímek szerepe nagyobb az utódok felnevelésében, azaz monogám kapcsolatot tartanak fenn, ott alacsonyabb a homoszexuális viselkedés megjelenése. Ott emelkedik a hím madarak azonos nemű preferenciája, ahol kevesebb energiát kell az utódnevelésbe fektetni, így az egyedek inkább a párosodási lehetőségeket helyezik előtérbe. Ugyanakkor a monogám fajoknál a tojóknál észlelhető több homoszexuális viselkedésforma a poligámokhoz képest, azonban összességében nézve a madarak női homoszexuális viselkedése alacsonyabb volt, mint a hímeké: a tojóknál ez 0-31%-os volt, míg hímeknél 0-67%. Azoknál a fajoknál, ahol a férfi egyedek nevelik egyedül a kicsiket, ott semmilyen homoszexuális preferencia nem volt náluk kimutatható (MacFarlane et al., 2010).

Homoszexualitás terén az emberek monogám és poligám kultúráit összehasonlító metaanalízist nem találtam a szakirodalomban, de mindenképpen érdekes kérdést vet fel, hogy egyáltalán lehet –e összefüggést találni a kettő között. Semmiképpen sem ajánlatos analóg rendszerre leegyszerűsíteni az állat-ember viselkedés mintázatait, tehát nem szerencsés egy az egyben átültetni egy-egy elméletet egyikről a másikra, hiszen az nagyon sokszor torzításokat szül. Vannak elméletek, amelyek keretrendszerébe bele akarunk erőltetni egy jelenséget, ahelyett, hogy rugalmasan és annak teret hagyva gondolkodnánk róla, mely elvezethet valami új felfedezéséhez.

Azt gondolom, hogy az állatvilág tanulmányozása egy olyan széleskörű dimenziót nyit meg, amellyel közelebb tudunk kerülni az emberi viselkedés megértéséhez, illetve saját ösztönkészletünk feltérképezéséhez, az anima(l), animusunk integrálásához (Jungi fogalom). Azonban talán egyik legfontosabb hozadéka, hogy általa nyitott elmével tudunk fordulni újszerű, és akár tőlünk idegen viselkedésmódokhoz, mely elengedhetetlenül kapcsolódik az ember-ember terápiás kapcsolathoz, és egymás elfogadásához.

MacFarlane, G. R., Blomberg, S.P., & Vasey, P.L. (2010). Homosexual behaviour in birds: frequency of expression is related to parental care disparity between the sexes. Animal Behaviour, 80, 375-390.