Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Hogyan csendesítsük el a bennünk élő kritikust?

Mráz Katalin képe
Ellenőrzött szakember

Már megint ugyanaz a helyzet. Százszor is eltervezted, hogy mit kellene mondani a főnöködnek/családtagodnak/barátodnak de valahogy megint nem sikerült úgy, ahogy szeretted volna. Vagy addig halogattad valaminek a megvalósítását, amíg le nem maradtál róla. Ilyenkor elkezded magadat hibáztatni, kritizálni, úgy érzed, hogy semmire nem vagy jó és ez elveszi a kedvedet a további próbálkozásoktól is.

Hiába szeretnél kiállni magadért a munkahelyeden, megpályázni egy ösztöndíjat vagy vannak szuper terveid a jövőre nézve, ha eközben te sem bízol igazán a sikerben, akkor ezzel nagyon megnehezíted a saját helyzetedet.

Ha vannak bizonyos dolgok, amelyeken évek óta szeretnél változtatni de nem sikerül akkor itt az ideje, hogy végiggondold szoktál-e olyan negatív mantrákat mondogatni, amelyekkel visszatartod magadat attól, hogy boldog és elégedett legyél és megvalósítsd az álmaidat.

 

Inkább bele sem kezdek...

 

Egy kutatásban résztvevőket arról kérdezték, hogy az esetek hány százalékában fordult már elő, hogy lebeszélték magukat olyasmiről, amit egyébként nagyon szerettek volna mert tartottak tőle, hogy úgysem sikerülne? A válasz meglepő volt: az esetek 80 százalékában…

Amellett, hogy ez igen magas arány, megnyugtató lehet az a tudat, hogy egyáltalán nem egyedi a probléma, hanem sokan küzdenek vele.

Csakhogy ha megengedjük, hogy a ’kisördög’ átvegye a hatalmat belső monológunk felett, akkor hogyan is várhatnánk, hogy merni fogunk új dolgokba kezdeni, hogy megvalósítjuk az álmainkat?

 

Az alábbiakban arra adok néhány tippet, hogyan tudod elhallgattatni a ’belső kisördögödet’.

 

1. Kapcsolj át egy másik csatornára

 

A probléma megoldásán való gondolkodás tényleg hatékony lehet, a felesleges rágódás viszont kifejezetten romboló hatású. Ha folyton csak egy múltban elkövetett hibát ismételgetsz vagy a jövő miatt aggódsz, akkor leragadnak ennél a gondolataid és konstruktívabb megoldás sem fog eszedbe jutni.

Ilyenkor a legjobb amit tehetsz, hogy átkapcsolsz egy másik csatornára:) Találj magadnak valami olyan elfoglaltságot, ami eltereli a gondolataidat, lehet az bármi, a lényeg, hogy átmenetileg elvonja a figyelmedet az ismételgetett negatív gondolatokról. Menj el sétálni, hívd fel egy barátodat és beszélgessetek valami egészen más témáról, stb.

Bármit is csinálsz a lényeg, hogy ne kerülj bele abba a negatív spirálba, aminek eredményeképpen sikeresen meggyőznéd magad arról, hogy nem érdemes belekezdeni a dolgokba mert úgysem sikerülhet.

 

2. Biztosan igaza van a kisördögnek?

 

Kérdőjelezd meg a negatív gondolatokat. Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy igazak, sőt! Valójában egy nap több száz gondolat is átfut az agyunkon és ezek nagy részének nincsen különösebb jelentősége. Kezeld úgy ezeket, mintha az égen átvonuló egyik felhőt néznéd, a gondolat is csak olyan, mint egy felhő, felmerült benned, majd átsuhant…Éppen ezért nem feltétlenül igaz, lehet túlzó vagy teljesen téves is.

Ha például arra gondolsz, hogy „biztosan zavarban leszek amikor elő kell adnom azt a prezetációt és az egészet el fogom rontani”, akkor állj meg egy pillanatra.

Vegyél elő egy darab papírt és írd le az összes olyan dolgot, ami azt bizonyítja, hogy ez így lesz (objektív okokat írj, ilyen lehet például, hogy „mert fogalmam sincs, miről kell beszélnem”). Aztán a papír másik oldalára írd le, hogy mit tehetnél azért, hogy ez NE történjen meg? Például: „megpróbáltam maximálisan felkészülni, rászántam az időt, energiát, olyan rosszul csak nem sikerülhet.”

Mire jó ez? Ha ezután végigolvasod a listát, az segíthet abban, hogy inkább racionálisan és kevésbé érzelemközpontúan közelítsd meg a problémát. Sokszor már az is pozitív lökést adhat az önbizalmadnak, ha emlékezteted magad arra, hogy a gondolataid nem biztos, hogy száz százalékig igazak (tudod:  csak az égen átsuhanó felhők..:).

 

3. Helyettesítsd a negatív gondolatokat semleges állításokkal

 

Az előző gyakorlatot akár úgy is folytathatod, hogy a negatív gondolatokat megpróbálod egy-egy semleges állítással helyettesíteni. Ha például azt gondolod, hogy „Sosem fogok jobb állást találni”, akkor a semleges állítás az lehet, hogy „Ha elég keményen dolgozom és folyamatosan fejlesztem magam, akkor annak előbb-utóbb meglesz az eredménye”.

Miért jó ez? Azért, mert ha a negatív állításokat egyből pozitívval helyettesítenéd azt az elméd – ami a negatívra van inkább programozva – sokkal kevésbé tudná elfogadni és nem is tudna vele mit kezdeni. Ha azt mondogatnád magadnak, hogy „biztosan elő fognak léptetni”, akkor ez egyrészt nyomasztó elvárás lenne magaddal szemben, másrészt túlságosan a végeredményre koncentrálna. A cél sokkal inkább az, hogy abból meríts erőt amit meg tudsz tenni a siker érdekében és elengedd azt, amire nincs befolyásod (és éppen ezért aggódni sem érdemes miatta).

 

4. Milyen tanácsot adnál egy barátodnak?

 

Képzeld el, hogy egy barátod hozzád hasonló helyzetben van. Ez sokat segíthet abban, hogy kívülről tudj az adott helyzetre nézni. Képzeld el, hogy valamit elrontottál. Nem történt tragédia de mégsem úgy sikerült, ahogy szeretted volna. A saját belső monológodban már régen mindenfélének elmondtad volna magadat, nem? Miközben ha egy barátod, vagy olyasvalaki követte volna el ezt a hibát aki közel áll hozzád akkor nem valószínű, hogy vele is így beszélnél. Ugye?:)

Szóval nehéz helyzetekben, amikor már-már elkezdenél mindenféle rosszat mondogatni magadnak, akkor tedd fel a kérdést: Mit mondanék, ha egy barátom lenne hasonló helyzetben? És azokat a kedves, megnyugtató szavakat amiket neki mondanál, mondogasd magadnak is.

 

5. Gondold át, hogy mi lehet a szerepe az életedben

 

Érdemes azt is végiggondolni, hogy van-e olyan negatív gondolatod, ami akár inspiráló is lehet. Például félsz a nyilvános szerepléstől: lehet, hogy érdemes lenne gyakorolni? Vagy új társaságban mindig szorongsz és a legrosszabbtól tartasz. Hogyan tudnál meggyőződni arról, hogy bekövetkezik-e valami rossz hacsak nem úgy, hogy elmész társaságba és meglátod mi történik?

Szóval a belső kritikusunk sokszor pontosan arra jó, hogy kilépjünk a komfortzónánkból és kipróbáljuk magunkat olyan helyzetekben, amelyekbe félünk belevágni.

Remélem, hogy ennek elolvasása után kedvet kapsz arra, hogy megváltoztasd vagy legalábbis megkérdőjelezd a negatív gondolataidat. Természetesen senki nem tud mindig boldog és optimista lenni, de mindig megvan a lehetőségünk arra, hogy változtassunk az életünkön.