Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A hazugság lélektana - 3. rész - Hazugságfelismerő eljárások

Koch Boglárka Lilla képe
Ellenőrzött szakember

Előzmény: A hazugság lélektana - 2. rész - A hazugság felismerése

 

A szakirodalom szerint, nem kell mindig minden hazugságot leleplezni, hiszen hazugság, valamilyen szinten szükséges jelenség, a mindennapi életünkben. Gondoljunk csak bele, milyen furcsa is lenne a világ, ha mindig minden apró csúsztatásra fény derülne (Biland, 2009).

Ám ennek ellenére is, számtalan tanulmány, kutatás, elmélet szól arról, hogy milyen verbális és nonverbális jelek segítik a megtévesztés észlelését. Ezekből azonban három közös pont körvonalazódik (Vrij, Granhag, Porter, 2010). Az első, hogy a hazugok nagy valószínűséggel erősebb érzelmeket élnek át, a második, hogy a kognitív erőfeszítésük is magasabb, illetve számos különböző olyan stratégiát és technikát használnak, amivel úgy érzik, el tudják hitetni másokkal, amit mondanak.

 Ekman (1969, 2009), szerint nincsen olyan jel, ami minden esetben, kifejezetten a megtévesztésre utal, csupán annak van jele, ha valaki felkészületlen, illetve az olyan megmutatkozó érzelmeknek, melyek nem illenek az adott mondandóhoz, amelyek végül a szivárgást, illetve a megtévesztés jeleit eredményezik. Szerinte, ha le akarjuk leplezni a hazugokat, pontosan meg kell tanulnunk, hogy milyen formában jelennek meg ezek a jelek beszédünkben, hangunkon, testünkön, vagy az arcunkon.

Ekman (1969, 2009) nevéhez, fűződik a mikro-arckifejezések tanulmányozása is, mely egy gyakorlott szemnek, sokat elárulhat a beszélő valódi érzéseiről, szándékairól. A mikro-arckifejezések, olyan, kb. ¼ másodpercig, megjelenő jelek az emberi arcon, mely egyetemes, önkéntelen, és árulkodó. A mikro-arckifejezésekre először Ekman (1969, 2009) és munkatársai lettek figyelmesek, amikor, egy Mary nevű pszichiátriai beteggel készített interjút elemeztek, melyről kiderült, komoly csúsztatásokat tartalmazott, amiket nem ismertek fel időben. Ezen jelenségek felismerését, számos kísérlet követte, ápolókkal, egyetemi hallgatókkal, melyek mind alátámasztották létezésüket. Ekman (1970), ezek után kutatásainak köszönhetően kialakította a FACS-ot (Facial Action Coding System = Arctevékenység Kódoló Rendszer), mely tartalmazza a lehetséges arckifejezéseket, amiket egy ember meg tud alkotni, így ha valaki sikeresen magáévá teszi ezt a tudást, könnyebben felismerheti a mikor-arckifejezéseket és a hazugságokat.

Az hazugság felismerés, nagy gyakorlatot és magas koncentrációt igényel. Ám, az elmúlt évtizedek alatt, több hazugság felismerő eljárás is utat tört magának, mely segítséget nyújtott a kutatóknak. Így a poligráf, és az LVA.

  1. A poligráf

A hazugságvizsgálat, legelterjedtebb vizsgálati eszköze a poligráf. Ez a készülék a zsigeri működéseket vizsgálja. Így például, méri a testhőmérsékletet, a szívritmust, a légzéssűrűséget, a vérnyomást, a pulzust, a vércukorszintet, a mirigyek hormontermelésének szintjét, a bőr elektromos vezetésének tulajdonságait, a pupillák méretét, valamint az emésztés gyorsaságát (Mérő, 2010; Granhag, Strömwall, 2004). Ezek, az élettani változások, megmutatkozásáért a szimpatikus idegrendszer felel, mely egyetlen egységként működve, vészhelyzetben egyszerre több szervre is képes hatni (Dúll, Varga, 1993). Ezeket a fiziológiai változásokat vizsgálja a poligráf. Miközben, az ehhez szükséges eszközök a vizsgálati személyre vannak csatlakoztatva, eldöntendő kérdéseket tesznek fel neki. A válaszadás során fellépő szorongást méri és mutatja ki a poligráf. A magasabb szorongási értékekből, arra következtethetnek a vizsgálók, hogy adott kérdés, magas érzelmi reakciót váltott ki a vizsgált személyből, ez pedig akár a hazugság kísérője is lehet. Az eljárás bár igen hasznos, nem 100%-os megbízhatóságú. Újabb kutatások szerint, vannak megbízhatóbb források a hazugság detektálására az élettani változásoknál, így például a hang (Honts, 1994).

 

  1. Az LVA

Az LVA, vagyis Layered Voice Analysis, egy izraeli cég, a Nemesysco, által kifejlesztett hangelemző program, melyet főként különböző célú kockázatelemzésre, humánbiztonsággal, humánerő átvilágítással összefüggő tevékenységekre fejlesztettek ki. A fejlesztői munkák során a kapott eredményeket poligráf alkalmazásával kontrollálták, mely módszer a hangelemzés eredményeit validálta. A hangelemző használatával megismerhetjük, alanyunk valódi mentális és érzelmi állapotát, hangjának apró változásait, rezgéseit elemezve. A vizsgálati személy hangján tükröződnek a különféle érzelmi állapotok, reakciók, kognitív folyamaton, esetleges stressz helyzetek, melyeket a hangelemző program érzékel és elemez. Ezek az információk, objektív képet adnak, a személy részletesebb megismeréséhez, válaszaiból kiszűrhetők azok a témakörök, amikre érzékenyen reagál, hiszen valamilyen szempontból, érintve érzi magát benne. Az emberi hang, számos emocionális jellemzővel bír, melyet agyi tevékenységünk hagy maga után, miközben beszélünk. Az LVA program, egyáltalán nem figyeli a beszéd tartalmát, hanem éppen az agyi aktivitás változásait vizsgálja. A hangelemző módszer két meghatározott, elemző képletre épülő algoritmusok halmaza, mely több mint 120 emocionális jellemzőt tartalmaz, minden egyes hangszegmensből. A módszer az elemzés során, figyelembe veszi az alábbi paramétereket is: a hazugság okozta stressz jelenléte, a koncentrációs szint, anticipációs szint valamint a módszer esetleges kijátszásának a lehetősége (ANIMA Polygraph Pszichológiai Tanácsadó Kft., 2015).