Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

"Harcolj vagy menekülj"

Bende Katalin képe
Ellenőrzött szakember

A stressz kifejezést ma általánosabb értelemben használjuk, mint régen: az életben adódó helyzetekben fennálló tartós idegesség vagy folyamatos feszültség. A stressz szó igénybevételt jelent. A szervezetünk reakciója minden olyan helyzetre, amely kibillenti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra kényszeríti.

A stressz elméletét Selye János dolgozta ki, azzal foglalkozott, hogyan hatnak az emberi szervezetre a betegségek. A különböző betegségekben szenvedő emberek számos hasonló tünetet mutatnak. Ezt a tünetegyüttest nevezte el stressz-szindrómának, amelyhez három szakasz vezet:

  1. Vészreakció: harcolj vagy menekülj válasz. Az első fázis nem káros önmagában, mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele lehet. Mint Selye János mondta, a stressz az élet sója. Ilyenkor automatikusan reagálunk, és kiváltódik bennünk egy testi reakció, ez a fiziológiai készültségi állapot. Ezek a stresszre adott természetes reakciók.

A "harcolj vagy menekülj" válasz hasznot hajt azzal, hogy elősegíti, hogy az egyén megbirkózzon a fizikai fenyegetésekkel (ha el lehet menekülni vagy meg lehet támadni a fenyegető ingert), de nem igazán hasznosak, amikor a stressz modern forrásaival állunk szemben. Testünk felkészültsége nem segít, ha a dugóban vagy a váróteremben ülünk, ill. a pénztárnál állunk sorba, a termelt adrenalin felhasználására esélyünk sincs. Ilyenkor érezzük azt, hogy felrobbanunk. Valójában ezekben a helyzetekben nem lenne szükségünk erre az ősi válaszra.
 

2. Az ellenállás fázisa. Amennyiben elhúzódik a stresszhatás és, a szervezet kénytelen fenntartani a védekezést, megpróbál alkalmazkodni. Ez rendkívül megterheli a szervezetet, és egy idő után a tartalék energiák is felhasználásra kerülnek.

 

3. szakasz: a kimerülés. Ennek során elfogynak a tartalékok. Amennyiben továbbra is fennáll a stressz, az ember megbetegedhet. A krónikus stressz olyan testi rendellenességekhez vezethet, mint a fekélyek, a magas vérnyomás és a szívbetegségek, és kárt okozhat a szervezet immunrendszerében. A stressz okozhat továbbá alvászavart, emésztési problémákat, agyvérzést, szívrohamot, idegösszeroppanást. Valójában kevés olyan betegség létezik, aminek a kialakulásában a tartós, káros stressz ne játszana szerepet.

 

A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben. A stressz akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, veszélyeztető helyzettel; illetve a krónikus stressz, a kimerülés fázisa egyértelműen károsító hatású.