Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A férfi és a női kapcsolat az evolúciós pszichológia tükrében

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

Pinker (2002) szerint egy férfi és egy nő egymás iránti tartós szeretete azért alakult ki, hogy a korábbi „befektetéseiket” védelmezzék, ezek sokfélék lehetnek: közös vagyon, vagy gyermek. Ennek eredményként élvezhetik egymás társaságát, egymás iránit kölcsönös bizalmukat. Persze itt is ott van a ha, mert Pinker szerint az USA-ban a házasságok fele válással végződik, rosszabb esetben a korábbi szerelmesek közötti konfliktus akár gyilkosságig is elfajulhat. Vagyis a szexuális vágyak és érzelmek rossz irányba fordulása egy komoly megosztó tényező lehet az emberi kapcsolatokban. Ebből következően a társadalomban, egyes történeti korokban az az idilli kép terjedt el, hogy minden pár monogám kapcsolatban kell, hogy éljen, mivel még az ősember is ezt tette. Más történeti korokban ennek a fordítottja, vagyis, hogy parkapcsolatok nem léteznek mindenki mindenkivel létesítsen szexuális kapcsolatot, mivel az ősember is így élt. Természetesen, tudományos szempontból egyik állítás se igaz, mivel a humán viselkedést ennek megfelelően az ősemberét se lehet így kategorizálni.

Pinker (2002) szerint a férfiak és a nők természete rendkívül eltérő lehet, ennek következtében a szexuális viselkedésük is. Ennek hátterében az áll: a korábbi korokban, amikor az elejink még főként gyűjtögető és vádászó életmódot folytattak, akkor ami az egyik nem számára evolúciós szempontból adaptív tulajdonságnak számított, az a másik nem esetében a szaporodást meggátló tényezőnek számított. Az emberek esetében a párválasztás különbözik a többi fajétól, de ennek ellenére ugyan azok a szabályok érvényesek ránk is. Vagyis a párválasztás egy társadalmi konstrukció, ugyan akkor erőteljesen hat rá a biológiai értelemben vett szelekció.

Pinker (2002) szerint a férfiak és a nők közötti anatómia különbség egyrésze vagyis, hogy a férfiak átlagosan 1,5ször nagyobbak a nőknél visszavezethető arra, hogy a korai őseink, nem voltak mindig monogámak, de nem is jellemezte őket poligámia. Ezek mellett a gyermekek felneveléshez a civilizáció előtti korban a férfiak segítsége elengedhetetlen volt, mivel ők védték meg a családot, illetve a vadászat révén ők szereztek húst. Ebben a korban a szexuális együttlét nagy valószínűséggel terhességet jelentet, ami mindkét fél részéről jelentős energia befektést igényelt, gondoljunk a terhesség 9 hónapjára és az azt követő szoptatási időszakra. Evolúciós szempontból az emberiség történetének 99%-a ebben a korszakban zajlott le és ehhez adaptálódott a szexuális viselkedésünk, ami még most is jelentősen befolyásolja a szexuális viselkedésünket, magatartásunkat.

Hollósy-Vadász Gábor

Problémakör: