Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Felvettek

Csizmadia Dóra Dalma képe
Ellenőrzött szakember

Kedves Felvételiző, ez a cikk Neked szól, ha felvettek! Gratulálunk a sikeres felvételihez! Új ajtó nyílik ki előtted, amin belépve az önállósodás, beilleszkedés, esetleg albérletbe, kollégiumba költözés izgalmával is találkozol, ezekhez adunk most támpontokat.

Kedves Felvételiző, ez a cikk Neked szól, ha felvettek!
 
Kérdések és válaszok
 
Milyen megpróbáltatásokkal járhat a szülőktől való leválás, az önállósodás?
 
A leválás és önállósodás kihívása elsősorban a szülői háztól távol továbbtanuló, kollégiumba, illetve albérletbe költöző fiatalokat érinti. Azoknak a diákoknak nehezebb a helyzetük, akiket otthonról nem tudnak támogatni, illetve akiknek tandíjat kell fizetniük.
Az önállósággal együtt jár a felelősségvállalás, és az érzelmi - fizikai elszakadás is. Az új helyzet könnyen megboríthatja a lelki harmóniát, ha a fiatal egyedül érzi magát, vagy nem tudja, hogy mit kéne tennie, egy új helyzetben, felkészületlennek, tehetetlennek, tanácstalannak érzi magát. Érdemes ezért a szülőknek a fiatallal átbeszélni a potenciálisan adódó új helyzeteket.
Ahonnan eljövünk, onnan a szálak nem szakadnak el, és ezért tenni is kell, ahová tartunk, ott pedig ki kell alakítani az újakat. A fiatal megtanul magáról gondoskodni, a lakóhelyéről, valamint a napi betevőről, tiszta ruhákról, számlákról. Gyakran csak ebben a helyzetben szembesülünk azzal, hogy energiabefektetés árán lehet csak elérni az addig megszokott, kézenfekvőnek tűnő feltételeket. Ha valamit nem intézünk el, más nem teszi meg helyettünk. Viszont ugyanez a tény segít megszilárdítani az önbizalmunkat, rájövünk, hogy képesek vagyunk előteremteni, megoldani, kivitelezni sok mindent.
Az elengedés könnyebb a szülőknek, ha tudják, hogy a gyermekük biztonságban van, és jó a közérzete is.
Tehát az új helyzet mind érzelmi, mind praktikus, gyakorlati vonatkozásban szól a családról, barátokról, korábbi lakóhelyről, és az új helyről, új közegről, iskoláról, leendő barátokról. Az egyikből a másikba vezető úton a jármű az önállóság, önértékelés és felelősségvállalás. Merjünk kérdezni, ha nem tudjuk, hogy mitévők legyünk egy új helyzetben, nem kell mindent egyedül megoldanunk és kitalálnunk!
 
Milyen nehézségekre kell felkészülniük a fiataloknak, ha kollégiumba, albérletbe kerülnek?
 
Hatalmas kihívás lehet a diákoknak az albérletben, kollégiumban való együttélés más diákokkal. Alkalmazkodás nélkül nem megy, ezért ha ez még nem alakult ki, akkor ideje mielőbb kifejlesztenünk magunkban. Ne uralkodjon el a megfelelési kényszer, de a kedves, érdeklődő lakótársak a legnépszerűbbek. Fontos egymás határainak, a keretek tiszteletben tartása is, és a közös szabályrendszer kialakítása valamilyen szinten.
Ha ki tud alakulni a bizalom, az nélkülözhetetlen alap az együtt éléshez, ne kelljen féltenie a diáknak a saját dolgait a többiektől. Szükség van kompromisszumokra, például a takarítás terén ne mindig ugyanarra a diákra háruljon a feladat, vagy reggel a fürdőszobát ne foglalja le valaki órákra, ha a többiek is sietnének. További gyakori helyzetek, hogy amíg valaki tanulna, a másik bömbölteti a zenét, vagy házibulit szeretne tartani. A kompromisszumok lényege az egyensúly, az adok-kapok mérlege ne boruljon fel, van, hogy az egyik enged, és van, hogy a másik, attól függően, hogy kinek fontosabb az adott helyzet.
 
Milyen lépéseket célszerű megtenni, hogy a lehető leghamarabb otthon érezzük magunkat az új környezetben?
 
Gondolkodjunk előre, tervezzük meg az anyagiakat, és nézzünk utána a környezetnek is, amelybe költözünk. Milyen a környék, hová hogy lehet eljutni. Vihetünk magunkkal olyan tárgya(ka)t, amely az otthonunkhoz köt, és jelenléte jó érzéssel tölt el az új környezetben is. A szülők főként az első időszakban aggódhatnak, ezért gyakrabban kérnek tájékoztatást arról, hogy hogy van a fiatal.
Legjobb, ha a korábbi hobbyjainkat, kedvenc időtöltéseinket az új helyen is folytatni tudjuk, ez segít a komfortérzet kialakításában, megtartásában. Ugyanezt szolgálja a korábbi baráti kapcsolatok ápolása, ne érezzük, hogy teljesen elszakadtunk. Fontosak az új barátok is, de a régieket se felejtsük!
 
Mennyire jellemző, hogy gondot okoz ilyenkor a beilleszkedés? Illetve főként milyen személyiségtípusnál jelenik ez meg?
 
Az alkalmazkodóbb típusoknak könnyen megy, viszont aki akaratos, domináns, agresszív, annak a fellépésére nem biztos, hogy pozitívan reagál a társaság, ha túl erős hatást akar gyakorolni rájuk, akkor ez könnyen átfordulhat az ellenkezőjébe. Aki figyelembe tudja venni a többiek szempontjait is, képes a nézőpontváltásra, annak nem fog gondot okozni a beilleszkedés, főként, ha az ő igényeire is oda figyelnek mások.
 
Milyen nehézségekkel járhat, ha valaki egy kis településről költözik egy nagyvárosba?
 
Teljesen más közeg, más az ingerküszöbe a megszokott környezet miatt egy kis településen, és egy nagyvárosban élő fiatalnak is. Nehéz megszokni, ha a csendes, nyugodt, kis lélekszámú környezetből egy zsúfoltabb, zajosabb, pörgősebb nagyvárosba kerülünk. Alkalmazkodást, türelmet igényel, hogy hozzászokjunk a sok új ingerhez, amelyek így meg is terhelhetik a szervezetünket, ezért fáradékonyabbak lehetünk, viszont résen kell lennünk a balesetek elkerülése végett is, hiszen a megszokottnál több felé kell irányítani a figyelmünket a közlekedésben is.
Az emberek gyakran türelmetlenebbek egymással nagyvárosokban, mert személytelenebbé válik a helyzet, mint a kisvárosban, ahol a kevesebb lakó valamelyest talán ismeri is egymást. Ez a változás zavaró lehet a fiatalnak, az értékeire is jobban kell figyelnie, és az eligazodásra is jobban fel kell készülnie.
Sokakat már a levegőváltozás is megterhel, hiszen szennyezettebb a környezet, viszont a nagyváros cserébe sok látnivalóval, érdekes programokkal kecsegtet, érdemes kihasználni a lehetőségeket, és akkor nem csak a változást, hanem az újdonságokat is észrevesszük.
 
Mit lenne jó még tudnia a diáknak?
 
Ahogy az új lakóhelyen, úgy az új iskolában is más a helyzet, mint amit korábban megszokott a diák. Itt is szükség van nagyfokú önállóságra, mert nincs osztályfőnök, aki figyelmeztet a határidők előtt, és a távol élő szülők kevésbé tudnak motiválni.
Sokszor a felsőoktatásban szembesül azzal a diák, hogy nem tud igazán tanulni. Itt nagyobb mennyiségű anyagot kell megtanulni, mint a középiskolában, és a vizsgaidőszakban koncentráltan készülni.