Cérna volna, selyem volna

Szörnyen félelmetes dolog lehet újszülöttnek lenni! A puha, meleg, langyos lebegésből, a tompa hangok és fények világából megérkezel egy hol hidegebb, hol melegebb, néha kemény, néha puha, hol világos, hol sötét, teljesen kiszámíthatatlan világba.

Képzeljük csak egy pillanatra magunkat a kicsi gyermek helyébe!

Te mire vágynál leginkább ebben a meglepetésekkel teli káoszban?

Valószínűleg sok mindenre, de amire minden pillanatban egész biztosan: a biztonságérzetre. Lehetőleg hasonlóra, mint amit odabent éreztél.

A magzati lét védett környezetéből látszólag mindent hátra kell hagynunk, amikor megérkezünk ebbe a világba.

Ez azonban nem így van.

Van két láthatatlan, de nagyon is valóságos selyemfonál, ami tudatunk megszületésének első pillanatától kísér minket: szüleink hangja, és édesanyánk szívdobogásának emléke.  Kutatások kimutatták, hogy a magzat már jóval a hallószervek kifejlődése előtt is érzékeli a magzatvízen átrezgő hanghullámokat. Nem hallja még, de minden kicsi, érzékelésre alkalmas idegszálával felfogja már a rezgéseket. Tudatra ébredésünk első pillanatait egy mélyen zengő dobogás egyenletes lüktetésű háttérzenéjével képzelhetjük el.

Ebből a perspektívából szemlélve nem is olyan meglepő az első mondókák, gyermekdalok varázslatos ereje.

Édesanyánk, édesapánk ismerős hangja, amit a védett magzati korban is sokat hallhattunk, összeköt minket a korábban tapasztalt biztonságérzettel. A sorok egyenletes lüktetése is ismerős érzéseket kelt. Személyes tapasztalatom, hogy a hatalmas sámándobok tompa, mély dobogása meglepően delejező erővel bír sok kisgyermek számára. Az egyenletes lüktetés megnyugtató varázserejének lehetünk tanúi minkét esetben, mely édesanyánk szívdobogására emlékeztet minket az áldott időkből.

A mondókák, dalocskák így a maguk csodás egyszerűségében fonják össze e két selyemszálat egy harmadikkal.

E harmadik selyemszál pedig nem más, mint szépséges anyanyelvünk. Így képez hidat és segít erőfeszítés nélkül a külvilággal való összekapcsolódásban a verselés: észrevétlenül ismerkedünk meg általuk nyelvünk szabályrendszerével, hanglejtésével, szavaival, jellemző fordulataival, a rímek működésével. Eközben közelséget, összekapcsolódást, és biztonságot élünk át.

Szinte minden, a gyermekek életében fontos momentumhoz kapcsolódnak mondókáink, dalaink, amik így segítenek az események ismerőssé tételében, az új szokások és ismeretek elsajátításában. Biztos kapaszkodót jelentenek az újonnan megismert helyzetekben.

A mondókákról, gyermekdalokról szólva szokás kiemelni, hogy a gyermek egyes képességeire milyen csodálatos fejlesztő hatással bírnak. Beszélhetünk itt a ritmusérzék, a hallás, vagy az egyensúlyérzék fejlesztéséről, az érzelemfelismerési képesség erősítéséről, sőt, egyes kutatások alapján a későbbi írás-olvasás elsajátítására gyakorolt meglepően erős hatásáról – az előnyök megemlítésénél mégsem ezeket hangsúlyoznám első helyen.

A közös játék öröme, az érintések, az összebújás, simogatás, a kis lelki buborék, amit ilyenkor a szülő és a gyermek maga köré von, úgy vélem, még az előbbi vitathatatlan előnyöknél is fontosabb dolgot közvetít a gyermek felé. Figyelsz rá, szeretettel egymáshoz értek, együtt éltek meg egy mindkettőtök számára örömteli élményt, egymásra hangolódtok: ez a kisgyermeknek azt közvetíti, hogy számíthat a figyelmedre és meg is érdemli azt, hogy ő szerethető, különleges, ahogy kettőtök kapcsolata is az, és hogy a közelség alapvetően biztonságot nyújt.

Persze a közös játékon kívül is ezer módon, ezerféleképpen közvetítjük ezeket az üzeneteket gyermekeink felé, de ennek az első, tiszta buboréknak a benyomásai hosszú időre megalapozhatják kettőtök meghitt kapcsolatát.

Ez az az érzelmi útravaló, amit a tarisznyába rejtünk, amihez aztán életünk során bármikor visszanyúlhatunk majd, ahonnan töltekezhetünk a nehéz pillanatokban, életünk fordulópontjain - a híres hamuban sült pogácsa.

Felhasznált irodalom:

Maclean, M., Bryant, P., & Bradley, L. (1987). Rhymes, Nursery Rhymes, and Reading in Early Childhood. Merrill-Palmer Quarterly, 33(3), 255-281. Retrieved December 2, 2020, from http://www.jstor.org/stable/23086536

Nyitrai, Ágnes. (2020). A gondozás-neveléstől a nevelés-gondozásig: kisgyermeknevelési koncepciók változásai a szakemberképzésben és a bölcsődei munkában. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(1), 15-25. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.1.15.25

Orosz, K., S. Nagy, Z. (2017) A sorsformáló 9+1 hónap. Kulcslyuk Kiadó Kft. 

P. E. Bryant, L. Bradley, M. Maclean and J. Crossland (1989). Nursery rhymes, phonological skills and reading. Journal of Child Language, 16, pp 407-428 doi:10.1017/S0305000900010485