Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Bűnözés és pszichológia (1. rész)

Csukás Csaba képe
Ellenőrzött szakember

A pszichológusok több szempontot igyekeznek figyelembe venni annak megállapítására, hogy miért válik valakiből bűnöző, és miért nem: lelkiismeret, érzelmi érettség, gyermekkori társkapcsolatok és beilleszkedés, az anya vagy az erkölcs fejlődése.

Vizsgálják továbbá a tanulás szerepét, az egyes szituációk hatását, személyiség jegyeket és a mentális zavarok bűnözéssel való kapcsolatát.

A pszichoanalízis elmélete

A pszichoanalízis legalább három lehetséges okkal magyarázza a bűnelkövetést:

  1. túltengő lelkiismeret
  2. gyenge lelkiismeret
  3. azonnali kielégülés

Nézzük egy példán keresztül. Adott egy fiatal, 6 éves fiú, akinek az édesapja autóbalesetben meghalt. Ezután anyja, mivel nem tudja eltartani a családot, elhagyja gyermekét. Ezután a fiú állami nevelésbe került. Húsz éves korára, már bűnözői életmódot folytatott: lopás, betörés. Ekkor kerül először börtönbe.

Az analitikus magyarázat szerint:

  1. Mivel elfogták és megbüntették, kevésbé érzi magát bűnösnek azért, hogy haragudott az apjára, amiért az a halála miatt elhagyta őt, illetve az anyjára, mert az szándékosan hagyta el.
  2. A lopás nem sértette az ő morális elveit.
  3. A lopás azonnali kielégülést és ezáltal örömöt okozott.

Hogy ezt a magyarázatot jobban megértsük, érdemes Freud személyiség modelljét megismerni egy kicsit. A pszichoanalízis atyja szerint a jó pszichológiai állapot a pszichét alkotó három komponens együttműködésétől függ. A három komponens: az ID, amely erős ösztönkésztetésekből áll, a SZUPEREGO, amely a morális viselkedésért és lelkiismeretért felel, illetve az EGO, amely az id és a szuperego között moderál.

A magyarázat tehát. (1) Mivel öntudatlanul is akár, de az említett fiú bűntudatot érzett amiatt, hogy gyűlöli a szüleit és hibáztatja őket, bűntettet követett el, hogy elkapják, megbüntessék. Így a bűntudat enyhül. (2) A gyenge szuperego következtében nem volt erős lelkiismeret, így a lopás, betörés nem sértette a saját normáit. A szuperego lényegében a beépült szülőkép, ami az említett példában erősen hiányos volt. (3) Az erős id örömöt, és azonnali kielégülést sürget, amit az elkövetett tettek meg is adtak.

Bár az analízist nagyon sok bírálat érte, mégis máig az egyik legelterjedtebb magyarázó keret a normális és aszociális viselkedés magyarázatára. Három alapelv, máig tartja magát a magyarázatok megalkotásakor:

  1. Egy felnőtt személy tettei csak a gyermekkori fejlődés tükrében érthetők és magyarázhatók meg.
  2. A viselkedés és a tudattalan késztetések összefonódnak. Ha meg akarjuk érteni a viselkedést, meg kell értenünk a tudattalan késztetést.
  3. A bűnözés egy pszichológiai konfliktus kivetülése.

A sok bírálat és ellentmondásos kutatás ellenére, az analitikus magyarázat és kezelés még mindig elterjedt a bűnözés magyarázatában és kezelésében.