Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A borderline személyiség

Csukás Csaba képe
Ellenőrzött szakember

Doug „Dougzilla” Ferrari, Angelina Jolie, Lindsay Lohan, Britney Spears, Amy Winehouse, Marilyn Monroe. Mindannyian diagnosztizáltan, vagy gyaníthatóan borderline személyiségek (voltak).

A borderline személyiségeket a környezetük többnyire kiszámíthatatlannak, elviselhetetlennek, szeszélyesnek tarja. Számukra szinte mindennapos, hogy a hozzájuk közel álló személyt az egyik pillanatban az égig magasztalják, a következőben pedig a legutolsó féregnek tarják.

Sokszor ez nem csak a környezet számára ijesztő, de magának a borderline személyiségű embernek is ez a hirtelen váltás.

Mivel a Borderline Személyiségzavar egy pszichiátriai kórkép, ezért több kritérium van, amely alapján adható ez a diagnózis.

Nézzük, mik ezek a kritériumok (legalább 5-nek teljesülnie kell az alábbiak közül):

  • Kétségbeesett igyekezet a vélt vagy valós elhagyatás elkerülésére
  • Instabil, intenzív személyes kapcsolatok, idealizálás és lebecsülés szélsőséges váltakozásával
  • Jelentős és tartós bizonytalan énkép vagy önértékelés
  • Impulzivitás (költekezés, szexualitás, drog, falás, veszélyes vezetés)
  • Ismétlődő öngyilkossági viselkedés, gesztusok, öncsonkítás, önsebzés
  • Érzelmi instabilitás a nagymértékű hangulati reaktivitás (igénybevehetőség) miatt
  • Belső üresség krónikus érzése
  • Inadekvát, intenzív harag vagy annak kontrollálási nehézsége
  • Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid elképzelések vagy disszociatív tünetek

Általánosságban véve mind a szociális kapcsolatokban, mind az énképükben, mind a hangulatukat tekintve rendkívüli instabilitás jellemzi őket, amely legtöbbször az impulzivitástól és agressziótól sem mentes.

A kapcsolatokban a legnagyobb problémát a kiszámíthatatlanság okozza. Mivel az érzelemszabályozásuk rendkívül gyenge, egyik pillanatról változik bennük a kép mind önmagukról, mind a másikról. Az érzelmi kontroll szinte teljes hiánya miatt a megjelenő érzelmek intenzitásának semmi sem szab gátat, így ami bárki másban enyhe bizonytalanságot okozna, ami akár egy visszakérdezéssel tisztázható lenne, bennük végletes szorongásig, akár dühkitörésig fokozódik.

Az érzelemszabályozási nehézség további következménye, hogy a súlyos érzelmekkel való megküzdés módja számukra az önsebzés. Ezzel a lelki fájdalmát fordítják át testi fájdalommá, amelyet könnyebben értenek és szabályoznak.

Az elhagyatástól való félelmük olyan erős, hogy a hozzájuk egy kicsit is közel állókat szinte kisajátítják. Állandó odafigyelést és rendelkezésre állást várnak a másiktól, amelyet gyakori manipulációval igyekeznek is kiváltani, illetve fenntartani.

Sajnos a szuicid kísérlet, és a halállal végződő öngyilkosság is a borderline személyek körében a leggyakoribb.

A Borderline Személyiségzavar kezelésére létezik többféle terápia is, amelyek általában hosszúra nyúlnak, és igen megterhelőek a terapeuta számára is. A borderline személyiségű kliensek lényegesen nagyobb energiát igényelnek a pszichológustól a folyamatos manipulatív csapdák elhárítása miatt. Ugyanis, ha a kezelőt a kliens kritikusnak és elutasítónak találja, akkor az feldühítheti, ami kifelé vagy befelé irányuló agresszióhoz vezet.

Ha azonban azt látja, hogy a terapeuta fokozott figyelemmel fordul felé, akkor egyre követelőzőbbé válhat, ami gyakran csábításban is megnyilvánul. Ettől, ha a pszichológus megriad, elhátrál (tehát nem megfelelően kezeli), akkor az a kliens számára egy újabb bizonyíték az elhagyatásra, ami akár szuicid kísérlethez is vezethet.

Nem véletlen tehát, hogy csak tapasztalt terapeuták vállalják, és képesek hatékonyan segíteni a Borderline Személyiségzavarban szenvedőket.

Az egyik leghatékonyabb terápiás módszert éppen egy Borderline Személyiségzavarban szenvedő amerikai pszichológus dolgozta ki. Ez a dialektikus viselkedésterápia, amely hazánkban is egyre szélesebb körben terjed.

Csukás Csaba pszichológus, Budapest