Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Azt hiszem félek.

Szabados Andrea képe
Ellenőrzött szakember

Azt hiszem félek.
Veled is előfordult már?

Miért vagy mitől félek?
A csalódástól? Hogy újra összetörik a szivem? Hogy nem fog sikerülni?

S érdekes dialógúsba kezdek Önmagammal.

Én: Már fordult ilyen elő máskor is.  Akkor is túlélted, most miért félsz?
Én: Nem akarok újra szenvedni.
Én: Akkor egyedül akarsz ülni egy sötét szobában? A félelmeid szobájában?
Én: De én boldogulok egyedül is s majd egyszer mikor biztosan tudom, hogy sikerülni fog, nah majd akkor belevágok.
Én: Most viccelsz? Hisz tudod, hogy nincs "biztos" dolog. Nincs senki aki előre biztosit, hogy soha nem okoz fájdalmat. Nincs olyan helyzet amiben nem kell kockazatot vállalni.

Nem számit hányszor törik össze a szivedet abban a pillanatban amikor rájössz, hogy Te vagy felelős a saját dönteseidért. Valószinüleg a sok rossz esemény erre probál megtanitani, hogy hogyan hozz jó döntéseket. Miután tudod hogyan NEM, akkor jöhet a na igy IGEN. 
Biztos vagyok benne, hogy Te is végignéztél sok romantikus filmet és elképzelted, hogy a Te kezedet is olyan csöpögős modón kérik meg mint abban a filmben. Az életnek nem ez a szépsége, nem az úticél hanem az élet élvezete számit. Ahhoz, hogy eljuss oda, hogy a Te életed is romantikusan csöpögős legyen ki kell jönni a félelmek szobájából, élni kell, kockáztatni kell, próbálkozni kell s ha nem sikerul akkor tanulni kell s legközelebb megpróbálni jobban csinálni.

Jah...bocsánat, nem KELL, csak jó lenne, abban az esetben, ha szeretnél élni s nem félni.