Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Az „üres fészek szindróma” - A leválás a szülő szemszögéből - 5. rész: Házassági konfliktus a megüresedett fészekben

Heller Csilla képe
Ellenőrzött szakember

Cikksorozatomban hétről- hétre végigveszem a fiatal felnőttek családi fészekből való kiröppenésének pszichológiai jellemzőit, a szülők érzéseire, megéléseire, problémáira koncentrálva. A krízisek szempontjából ez egy kiemelten érzékeny időszak, igazi "krízismátrix", amikor több, a személy életének fejlődésében természetes és szükséges változás, és rendszerint az életkor növekedése miatti véletlenszerű megpróbáltatások gyakran találkoznak.

Kiröppen a gyermek, aki húsz éven át  a figyelem és a családi kommunikáció középpontja volt, a házaspár magára marad, és jobban szemügyre veszik egymást: Ki is ez az ember mellettem? Ismerjük egymást valójában? Mély félelem: Az egyre ritkábban hazajáró gyermekemnek nincs is már szüksége rám? Közben aktívvá válik az életközépi válság, amikor tudatosul az életünk végessége, kezdődnek az egészségügyi problémák, és az idős szülők gondozásának kihívásai. Sok krízis találkozik egyszerre, és ezek felerősíthetik egymást. Érdemes hát ezekre tudatosan felkészülni, hogy a lehető legjobb módon kezelhessük az ezzel járó feladatokat, és a legtöbbet hozhassuk ki ebből az életszakaszból is.

Az első részben a kiröppenés, leválás természetes folyamatáról volt szó.

A második részben a gazdasági értelemben vett függetlenedést tekintettük át.

A harmadik rész a szülő által megélt fájó érzés: a veszteségről szólt.

A negyedik részben Az „üres fészek szindróma” eredetét tárgyaltuk.

 

Ötödik rész: Házassági konfliktus a megüresedett fészekben

A szülők különös nehézségeket élnek át a leválási szakaszban, ha az a gyermek készül elhagyni az otthont, akin keresztül a szülők a legtöbbet kommunikáltak vagy ő volt az a gyermek, aki a legtöbb gondot okozott szülőknek, ezért a legerősebb összekötő kapoccsá vált a házastársak számára. Közös beszélgetési témát adott az érte történő közös aggódás és gondoskodás révén. E közös probléma megszűnte miatt a szülők úgy érezhetik, nincs mit mondaniuk egymás számára, nincs mit megosztaniuk egymással. Ebben az időszakban a felszínre kerülő házassági problémák amiatt jöhetnek létre, hogy a szülők rádöbbennek, éveken keresztül semmi másról nem beszéltek egymással, csak a gyermekekről. A házaspár így visszatérhet a gyermekek születése előtti vitatémáikhoz, mintegy folytatva a sok évvel ezelőtt félbemaradt problémák, nézeteltérések tárgyalását évek távlatából. Ezek a konfliktusok akkor nem oldódtak meg, a gyermekek érkezésével egy időre félretették őket, most ezek ismét a felszínre kerülnek.

A megüresedett fészket hirtelen csak a házaspár lakja be, kevesebb a családi teendő, feladat, nagyobb a szabadság és a tér. A szülők az új helyzethez úgy tudnak a legjobban alkalmazkodni, ha házastársi szerepeiket újra megerősítik a háttérbe szorult szülői szereppel szemben. Ez nem kis feladat a sokszor megszürkült, gyakran érzelmileg kiüresedett házastársi kapcsolatban.

Nem véletlenül szakadnak meg ebben az időszakban olyan gyakran a házasságok, amiket a szülők a gyerekeik -vélt- védelme érdekében, vagy a közös otthon felosztásának nehézsége miatt tartottak fent. Számos esetben figyelhető meg, hogy a házaspár figyelmét egymás felé fordítva rádöbben: nem is ismeri valójában a másikat, útjaik az eltelt évek alatt észrevétlenül szétváltak.

Természetesen nem csak így folytatódhat a szülők – most már új szakaszba lépett – kapcsolata. Sokan újraélik az egymás újra felfedezésének izgalmas időszakát: programokra járnak, randiznak, közös, új hobbiba fognak, sokkal több idejük jut egymásra, így felidézhetőek a kapcsolat kezdetén érzett szerelmes érzések.

Az érzelmi közeledésben segítségükre lehet az új közös élmények keresése, ami az egymásra figyelés elmélyüléséhez, a kölcsönösség erősödéséhez és a szeretet újraéledéséhez vezethet. A harmonikus kapcsolat újjáépítése elengedhetetlen a kiegyensúlyozott nagyszülőség elérése szempontjából. „A nagyszülőség öröme az időskor ajándéka” (Komlósi, 2009), melynek megélése egy újfajta, és nagyon erős örömforrás lehet a szülőpár életében, a fontosság, az ajándékozás-adás, továbbörökítés ereje, az önzetlen segítés (és már kevesebb a felelősség), és a szeretni- szeretve lenni élményének egy új, az eddiginél másabb szintre helyezésével.

A hatodik részben az üres fészek szindróma problémás kimeneteleiről lesz szó.