Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

"Az mit jelent, ha...?"

Simonyi-Féderer Sára képe
Ellenőrzött szakember

A lélek viszonylag kevés tünet nyelvén képes szólni. Hogy az adott tünet mögött milyen kiváltó ok áll, éppolyan lehetetlen kizárólag a tünet természetéből megítélni, mint a testi betegségek esetén. A légúti panaszok kiváltója számtalan dolog lehet - vírusos vagy bakterális fertőzés, tüdőgyulladás, megfázás, torokgyulladás, valamilyen allergiás, autoimmun reakció, daganatos elváltozás, sorolhatnánk. Ugyanígy egy-egy lélektani tünet megjelenésekor sem lehet rögtön megítélni, mi is áll a háttérben. Gyakran találkozom azzal a kérdéssel: “Az mit jelent, ha…?” - sajnos ezek a kérdések ilyen egyszerűen nem megválaszolhatóak. Ahogyan a test orvosai esetében, a pszichológusoknál is szükség van egy ún. diagnosztikai fázisra. Utána kezdődhet a kezelés.

 

A lélektani, pszichés működésünk megnyilvánulási területei nagyjából a következők: hangulati élet, szorongások, realitáskontroll, evés-alvás-szexualitás, függő viselkedés, és az átfogóbb zavarok, melyeket személyiségzavaroknak nevezünk, és a fent említettek közül több területen is okoznak zavarokat, mert a háttérben alapvetőbb problémák állnak, mint egy-egy terület sérülése.

 

A hangulati élet sérülése enyhébb esetekben hosszabb-rövidebb ideig tartó lehangoltságot jelent, melyet a szomorúságon, negatív érzelmeken kívül kísérhetnek vegetatív tünetek (alvási problémák, az evés zavara, szexuális alulműködés), kiváltója pedig bármifajta veszteség - akár szakítás, munkahelyi státuszcsökkenés, vagy csak egy barátunk külföldre költözése. Ez a normál élet velejárója - “ideje van a szomorúságnak, és ideje az örömnek”, szól a mondás, és jó ezt szem előtt tartani a hétköznapokban. Az iskolából lehangoltan hazaérkező gyermekünknek, aki összeveszett aznap a barátjával, kár azt mondani, “ugyan, ne törődj vele”, és az olyan típusú reklámdömping sem használ lelki egészségünknek, mely azt sugallja, ha egy másodpercre is valami negatív érzet bukkanna fel bennünk, kémiai szerek hadseregét küldjük ellenük. Néha bizony mindenki szomorú. És minden kapcsolatban vannak negatív érzések. Az érett személyiség egyik ismertetőjele, hogy képes elviselni a lelki szenvedést, a veszteségek okozta kínt. Életünk veszteségekkel tarkított, a halál is része annak, néha mindannyian szomorúak vagyunk.

A hangulati problémák akkor válnak kezelendővé, ha túl hosszú ideig tart a lehangoltság, ha indokolatlan, ha az élet egyéb területein sérülést okoz, elnyúltan akadályozza a megfelelő életvitelt. A hangulatzavarok jelentősebb megnyilvánulásai, a depresszió és a bipoláris zavar súlyos betegségek, ellátásuk szakembert igényel.

 

A szorongás ismét egy olyan terület, amely önmagában abszolút szükséges velejárója az életnek: ha nem szoronganánk, valószínűleg nem tennénk erőfeszítéseket egy vizsgára készülve, vagy nem tartana bennünket vissza a piros lámpa a zebránál. A szorongás az életben maradásunkat szolgálja - baj itt is akkor van, ha túl sok, túl hosszan, vagy indokolatlanul jelenik meg. A fóbiák (indokolatlan, intenzív félelem valamitől), a pánikzavar, a kényszerbetegség, stresszbetegségek általában jelentősen akadályozzák a mindennapi életet, a párkapcsolatot, munkát, így érdemes szakemberhez fordulni ezek miatt.

 

A realitáskontroll sérülése sokféleképp nyilvánulhat meg - legsúlyosabb esetben hallucinációk és téveszmék formájában, melyek ha egyéb tünetekkel (pl. érzelmi elsivárosodás) társulnak, skizofréniáról beszélhetünk. Azonban például bizonyos kémiai szerek hatására is kialakulhatnak ilyen tünetek és el is tűnhetnek a szerhatás elmúltával. A jó működéshez természetesen elengedhetetlen az, hogy ugyanazt a realitást érzékeljük, mint a többiek, és gondolkodásunkat is hasonló szabályok irányítsák - a realitáskontroll sérülése akár enyhébb paranoid, üldöztetéses gondolatok formájában is jelentősen rontják a napi teendőkhöz szükséges funkciókat. Ilyen gondok fellépése esetén feltétlenül szakembert kell felkeresni.

 

A függő viselkedés kiterjedhet gyakorlatilag bármire - kémiai szerektől, mint koffein, alkohol, vagy drogok kezdve bármifajta viselkedés válhat addiktívvé, akár az internetezés, vásárlás, szerencsejáték, pornónézés, szoláriumozás, és a sort a végtelenségig folytathatnánk. A függőség súlyossága szintén rendkívül széles határok között változhat, és gyakran tesszük fel a kérdést: honnantól függőség? Talán jó sorvezetőként szolgál az a személet: ahonnan problémát okoz a személynek és/vagy a környezetének. Ha a párkapcsolatban negatív hatásai vannak (pl. a partnert zavarja, de ennek ellenére a személy nem változtat a viselkedésén), vagy a munka illetve kötelező feladatok rovására megy (időben, energiában), akkor érdemes elgondolkodni azon, nem jött-e el a változás, változtatás ideje.

 

Az evés-alvás-szexualitás azon területek, melyek alapvető testi működéseink, erős lélektani befolyásoltsággal. Lelki terhek esetén e három terület gyakran sérül - akár egy kisebb veszteség esetében is, vagy sokszor akár úgy, hogy a lélektani szenvedés nem is markáns, de már e funkciók sérülésében tetten érhető, hogy valami nincs rendben. Ki ne ismerné azt a jelenséget, hogy ha ideges, nem tud enni, vagy többet nassol a kelleténél? Vagy hogy megterhelő időszakokban nem tud aludni, vagy egyfolytában aludna? A szexualitás sérülése általában a negatív irányba mutat, azaz csökken a szexuális késztetés, de egyes esetekben akár kényszeressé vagy függő viselkedéssé is válhat.

 

Az ún. személyiségzavarok az utolsó terület, melyek jellegzetessége, hogy a probléma kiterjedt, hosszan tartó, az élet több területén is tünetek jelentkeznek, egyéntől függően a fent említettek bármely területén. Amikor valakinek az élete hosszútávon valahogy mindig kibicsaklik a medréből, egyszerre akadnak gondjai a munkahelyén, a baráti kapcsolataiban, a párkapcsolatában, anyagi biztonságát illetve a szükséges minimum előteremtését tekintve, esetleg szorongásos, hangulati tünetei, kisebb-nagyobb függőségei, testi tünetei is jelentkeznek, felmerül annak gyanúja, hogy valahogy a személyiség egésze működik egy bizonyos - a beilleszkedést, jól működést nem segítő - módon, nehezen alkalmazkodik, rugalmatlan, merev, hibáiból kevéssé tanul, döcögve (nem) alkalmazkodik helyzetekhez, nehezen illeszkedik be az adott körülmények közé, sokkal inkább várja, hogy a körülmények alakuljanak hozzá. A személyiségzavaroknak tizenpár fajtája nagyon eltérő személyiségképeket fest fel, a közös bennük az, hogy mind gyerekkori gyökerekből táplálkozik, a probléma kiterjedt és több területen is megjelenik, az alkalmazkodás nehezen megy. Az ezekkel való megküzdés fontos segítője lehet egy pszichoterápiás folyamat.

 

A fenti néhány problématerület kialakulásáról sok-sok elmélet született a pszichológia elmúlt rövid százegynéhány éve alatt is. Valójában azonban nincs konkrét ok-okozati megfelelés ezen a szinten: az emberi működés olyan összetett, a viselkedés, érzelmi élet olyan soktényezős, hogy a tünetek mögött hosszan kell keresgélni, hogy megértsük, annak az egyedi, konkrét illetőnek a személyes élettörténetét nézve, öröklött tulajdonságaival, környezeti hatásokkal, családi mintákkal, élettapasztalatokkal, traumákkal, személyiségével együtt mi minden kellett ahhoz, hogy adott pillanatban éppen az adott tünet jelenjen meg.

 

Sokszor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a tünet talán egy jó kompromisszum. Az alkoholizmus “megvéd” számos fájdalmas megéléstől az alkoholban való oldódás által, a kényszerbetegség “kivédi” (vagy legalább csökkenteni igykeszik) a szorongást a kényszeres cselekedetekkel, az impulzivitás vélt támadások heves kivédését szolgálja. Ahhoz, hogy megértsük, milyen célt szolgál a tünet, meg kell értenünk kialakulásának történetét. Általában igaz, hogy ami most értelmetlen, érthetetlen reakciónak tűnik, valamikor azért jött létre, mert a túlélést szolgálta. Tünetté akkor válik, amikor már felesleges - de a személy nem tud még jobb alkalmazkodási mintát kialakítani. A tünettől való szabaduláshoz erősíteni kell a személyiséget, az ént, jobb megküzdéseket kell kialakítani, erőforrásokat felszabadítani. Mindezekhez azonban a kulcs az, hogy értsük, mi miért történik - miért alakult ki, hogyan működik, mik a hiányok és az erősségek.

 

Az önismeret a legfőbb kulcsa annak, hogy életünket értelmesen és jól élhessük. Írhatunk naplót, olvashatunk önismereti könyveket, szánhatunk napjainkból néhány percet a befelé tekintésre: fontos és jól töltött időket adunk ilyenkor saját magunk számára. Ha pedig a tünetek zavaróvá válnak, saját jóllétünk érdekében keressünk fel egy pszichológust: ahogyan fogfájáskor (jó esetben) utunk rögtön a fogorvoshoz vezet, vagy fülfájáskor a fül-orr-gégészhez, lelkünk jólléte érdekében is megtehetünk ennyit. Mindenki megérdemli a boldog életet, testi, lelki szinten egyaránt.