Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

"Aki állatot kínoz emberre készül" -1. rész

Kiss Anna képe
Ellenőrzött szakember

Az állatvédő szervezetek közkedvelt a címben is szereplő jelmondata az állatkínzás és a különböző emberrel szembeni bűncselekmények kapcsolatára hívja fel a figyelmet, ezzel is kampányolva amellett, hogy szigorítsanak az állatkínzás büntetésén. Magyarországon nemrégiben célt is ért a kampány, így már börtönbüntetés is kiszabható az állatkínzókkal szemben.

Igaz-e azonban, hogy kapcsolat van a bűncselekmények között?

Általánosságban elmondható, hogy az eddigi kutatások erős kapcsolatot találtak az állatokkal való rossz bánásmód és az emberekkel szemben elkövetett bűncselekmények között. Demográfiai szempontból a férfiak, valamint az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők gyakrabban bántalmazzák az állatokat.

Az állatkínzásokkal kapcsolatos kutatások viszonylag ritkák, azonban a meglévő kutatások két szálon futna. Az egyik szál a bántalmazásnak, a kriminogén környezetnek kitett személyek esetében az állatkínzást, mint következményt vizsgálja. A kutatások másik szála a gyerekkori állatkínzás kapcsolatát hivatott feltérképezni a későbbi emberek ellen elkövetett erőszakkal. Az eredményekből kitűnik, hogy a szexuális bűnelkövetők élettörténetében nagy valószínűséggel fellelhető állatkínzás, valamint szexuális erőszaknak való kitettség. Az okok azonban még feltárásra várnak, mivel a kutatások kevés elemszámmal rendelkeztek és nem reprezentatív mintán mérték a vizsgált változókat. A pszichiátriai kórképekkel való kapcsolata szintén nagyon kevés figyelmet kapott eddig, erről lesz most szó.

Egy 2009-es amerikai kutatás az állatkínzás és a pszichiátriai zavarok kapcsolatát vizsgálta 43,093 fő bevonásával. Az életük során állatot bántalmazók (önbevallás alapján) a minta 1,8%-át tették ki (728 fő), az eredményekből látszik, hogy többségük férfi volt (83,78%), valamint alacsonyabb jövedelemmel és iskolázottsággal rendelkezett. Ezeknek a személyeknek az esetében gyakoribb volt az antiszociális viselkedés, leginkább olyan tevékenységek jelentek melyekért letartóztatás jár. A legerősebb kapcsolat a rablással, a gyújtogatással, valamint a fenyegetéssel, zaklatással volt. A pszichiátriai zavarok esetében az alkoholfüggőséggel (63.69%), a családban előforduló antiszociális viselkedéssel (53.87%), az egész életen át tartó nikotinfüggőséggel (36.16%) és az antiszociális személyiségzavarral (35.84%) kapcsolatban találtak erős összefüggést. A korrigált elemzés által összefüggést találtak továbbá a gyerekkori magatartászavarokkal, az obsszeszív-kompulzív zavarral, a hisztrionikus személyiségzavarral és a játékszenvedéllyel is.

Fontos tehát, hogy egyrészt a gyermekkori állatkínzás valószínűsíti a későbbi maladaptív viselkedést (pl.: szerhasználat, bűnelkövetés), így egyrészt nagyobb figyelmet kellene a jelenségre fordítani, valamint a prevenció lehetőségét is át kellene gondolni, valamint további vizsgálatokat tesz szükségessé a pszichiátriai kórképekkel való kapcsolatának feltárása. Bár a kutatás rendelkezik limitációkkal mégis az eredmények alapján feltételezhetjük, hogy az állatkínzás és az impulzuskontroll zavarok összefonódnak.

További feltevés az állatkínzással kapcsolatban az empátiás készség csökkent volta, erről a következő részben írok részletesen.

Forrás: Vaughn, M. G., Fu, Q., DeLisi, M., Beaver, K.M., Perron, B.E., Terrel, K., Howard, M. O. (2009). Correlates of Cruelty to Animals in the United States: Results from the National Epidemiologic Survey on Alcohol and Related Conditions. Journal of Psychiatr Res., 43(15), 1213–1218.
ncbi.nlm.nih. gov/pmc/articles/PMC2792040/