Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A pszichológus válaszol

A pszichológus válaszol

Az alábbi mezőket kitöltve tud rövid, online pszichológiai segítséget kérni regisztrált pszichológusainktól. Választ a lehető legrövidebb időn belül kap.

A válasz beérkezéséről a megadott e-mail címen értesítjük. E-mail címe nem jelenik meg az oldalon, azt az Ön kérdésével kapcsolatos értesítéseken felül más módon nem használjuk fel. Nem küldünk kéretlen leveleket, e-mail címét nem adjuk ki harmadik félnek, így a választ író pszichológusnak sem.

Az űrlap kitöltésével és az „Elküld” gomb megnyomásával Ön elfogadja, hogy kérdés és az arra érkezett válasz a PszichologusKereso.hu portálon megjelenik, valamint a PszichológusKereső azt megjelentetheti egyéb közösségi oldalakon.
Elérhető opciók:
Kiválasztott opciók:
Ideális esetben 2-3 problémakört jelöljön meg.
CAPTCHA
Ez a kérdés azt vizsgálja, hogy valós személy vagy robot szeretné elküldeni az űrlapot.
2 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

Függőleges fülek

Hova soroljam magam?

Üdvözlöm! Éppen pszichológust keresnék, de nem tudom, melyik problémakörbe soroljam magam. Szakorvosi vizsgálatok alapján felmerült a generalizált szorongás, a pánikbetegség, a hipochondria és a PTSD (utóbbi, mint mindezek kiváltó oka) is. Úgy vélem, ezt nem az én tisztem eldönteni/kiválasztani, de sok pszichológus a PTSD-t nem említi a vállalt foglalkozási körei közt, de a többit igen. Melyik "kategóriára" érdemes leginkább szűrni, ha a fenti dolgok gyakorlatilag kéz a kézben járnak? Egy olyan szakember, aki csak pánikkal foglalkozik, elvállal úgy is, hogy feltételezhetően PTSD-ből ered a

Hogyan álljak ki magamért, hogy védjem meg magam?

szüleimnél élek, és előfordul a családban testi- lelki bántalmazás. AZ egész család utál engem, betegnek tartanak, alkoholistának, emrt fiatal vagyok és szeretek bulizni.. Leggyakrabban a bátyám bánt, sajna vele vagyok egy szobában, nehéz elkerülni. Néha megüt, sokszor apróságok miatt. Egyszer ki akartam állni magamért, miután megütött: Azt mondtam (kissé idegesen, megrémülve, felemelt hanggal) ťöbbet egy újjal ne érj hozzám" -erre apám is megütött és lefogott, azt mondta: ǰól tette, mert te egy beteg ember vagy, kezelésre van szükséged"... Azt mondják, engem nem lehet másképp kezelni. Báty

Apatikus "gyerek"

iam 20 éves, cukorbeteg. Tavaly érettségizett, majd szeptemberben elkezdte a főiskolát. Félévkor abba akarta hagyni, de akkor sikerült meggyőznünk, hogy folytassa, majd kb 1 hónapja megint abbahagyta, immár végleg, mondván, hogy őt ez nem érdekli. A probléma ott van, hogy igazából semmi sem érdekli, ha kérdezem tőle, mit csinálna szívesen, a válasz: semmit...a cukorbetegségét is elhanyagolja, nem mér, nem ad inzulint, hol eszik hol nem...úgy érzem komoly bajban van, de nekem nem nyílik meg, nem mondja el a gondjait.... Naphosszat csak a szobájában gubbaszt a számítógép előtt, ez az egy ami

Depresszió?

Üdv! 18 éves gimnazista lány vagyok. Nagyjából 14 éves korom óta, úgy évente 2x levertnek érzem magam. Nincs kedvem semmihez, csak fekszem az ágyban, elhanyagolom a tanulást, a sportot, kizárok mindenkit. Nincs kedvem találkozni emberekkel, sem kimozdulni. Alapvetően jó tanulok, mindig 4-es feletti az átlagom, az utóbbi pár évben egyedül a matematika megértése okozott nehézséget, ám ezek az időszakok sokat rontanak a tanulmányi eredményeimen. Ilyenkor az étvágyam is rosszabb, gyakran fáj a fejem, de 1 hét után javul a helyzet, néhány hétnél sosem tartott tovább. Ez lehet depresszió? Ha igen,

Mit lehet tenni?

Üdv! Én egy 24 éves srác vagyok aki úgymond kettős életet él. 4 éves koromban éreztem először, hogy szeretnék lány lenni. Kamaszkorom óta folyamatosan ilyen fantáziák járnak a fejemben szinte minden nap. Nőként élni az élet minden terén. Sehogyse tudtam elfojtani, de jól titkolom. Mára ez már odáig fejlődött, hogy tökéletesen tudok sminkelni, titkos ruhatáram van és minden egyéb. Elég megtévesztően tudok kinézni, noha elégedett nem vagyok és sose látott más. Mindössze internetes oldalakon tettem közzé magamról képeket ahol jól esik amikor lánynak hisznek és így lányként kezelnek. Helyenként t

Önértékelés kivégzése gondolatok

Kedves és hasznos sorait olvasva a következők jutottak az eszembe: A másokkal történő összehasonlítást mindig elkövetem, talán felnőttként kevésbé mint fiatalon, de a válaszát olvasva kijelenthetem, hogy 13-14éves korom óta vágyom a párkapcsolatra és mindig a párkapcsolat megléte határozta meg, hogy értékesnek tartom magamat vagy sem. Nem ismerem az okokat, hogy ez miért alakult így nálam. ( Mindez nem azt jelenti, hogy bárkivel összeállok csak azért, hogy legyen párom és akkor megint értékesnek tarthatom magamat, hisz alig volt párkapcsolatom ) Hogy miként lehetne elérni azt, hogy az érték

Mit tehetünk hogy ez ne fajuljon el?

Jónapot! Nekünk olyan problémánk van hogy a párom 16 éves huga szerelmes egy 31 éves férfibe és csunyán kezdett el viselkedni itthon a férfi egyszer vitt neki csokit es azt mondta neki "minden nap csak egy kockát ehetsz mert elhizik a segged" na azóta minden áldott nap fut es eroteljesen tornázik enni meg nem akar csak alig félunk hogy ebbol baj lesz mit tehetnénk hogyan hathatnánk rá hogy ő neki igen is enni kell? Mindig azt mondja hogy nagy a hasa es hogy azt le kell fogyni mert kövér kérem segitsen! Köszönöm Tisztelettel Bodó Bernadett

Szexuálpszichológus, terhesség, párkapcsolati tanácsadás

Tisztelt Hölgyem, Uram! A párom pozitív terhességi tesztet "produkált", kétszer két fajta teszttel, így 99%, hogy terhes, ha jól informálódtunk. Most az a döntés, hogy elvetetjük, mert nem érezzük elég stabilnak a kapcsolatunkat egy gyermekhez, szexuálisan. Az utóbbi 2-3 évben igazából azt mondhatom, hogy ez átlagban havi 1 szexuális együttlétet jelent, és az sem olyan, mint amilyennek kellene, mert nincs benne az a szenvedély és tűz, aminek illene, sőt már már kellemetlen a ritkaság miatt és úgy érezzük szinte kötelező, ezáltal az egész olyan feszült, és "legyünk túl a havi egyen" érzés i

Egy nap boldogság

3-4 évente egyszer előfordul velem, hogy minden megelőző esemény vagy ok nélkül arra ébredek, hogy eltűnt belőlem mindenfajta gond és probléma. Az ilyen napon a gondolataim pozitívvá és támogatóvá válnak és mindenben csak a jót veszem észre ettől persze egész nap remekül érzem magamt. Sajnos ez az állapot egy napig tart és ahogy jön úgy egy újabb alvás után eltűnik, vagyis nem tudom megtartani. Olyan mintha arra az egy napra kicserélnének. Próbáltam, de önmagamtól még soha nem sikerült elő idéznem ezt az állapotot és ha nem is mindig, de remek lenne ha sűrűbben lehetnék abban a pozitív ál

Elveszett motiváció..

12- és 18 éves korom között motivált voltam, mármint voltak céljaim a továbbtanulást illetően. Bár volt mikor motiváltabb voltam, volt mikor kevésbé.. De most egyáltalán nem vagyok az. Depressziós vagyok, de 5-6 éve is az voltam ,mégis motiválva éreztem magam, hogy továbbtanuljak. Sok minden érdekel, egyészségügy, pszichológia, oktatás, művészet... Régen szabadidőmben sokat olvastam, és tanultam eü.-et és pszichológiát.. IMÁDTAM!! Már nincs olyan erős érdeklődésem irántuk ,mint régen.. De nem azért mert nem szeretem. Mert ez igaz a focira, deszkázásra, rajzra, régen ezeket mind imádtam.. Akko

Létezik a boldogság szeretet nélkül?

Létezik olyan ,hogy valaki egész életében depressziós a küzdelmek ellenére is? Már évek óta járok pszichológushoz, a szorongásom javult is valamennyire, de a depresszióm nem éppen. És úgy érzem ,hogy nem tudok kimászni ebből, nem létezik olyan szakember aki segíteni tud nekem. .Sokszor én sem értem magamat, hogy miért vagyok ilyen. A családom elfelejtett szeretni, sosem kaptam szeretetet, csak bántottak, és ezt még nem tudtam elfogadni. Nem tudok belenyugodni, hogy ilyen pocsék családom van. Utálom a nyarat, a karácsonyt, szülinapot, anyák napját stb.. ilyenkor mindenki a családjával van.. n

Kihez forduljunk?Asperger vagy epilepszia?

Tisztelt Cím! 19 éves, sportos, intelligens,jólelkű, fiú unokámmal kb. 4 évvel ezelőtt a következő történt: lefekvés után, a szülők, a gyerek szobájából kihallatszó vergődés, dübörgés hallatán, a gyereket eszméletlen állapotban, a földön vergődve, borzalmas fejfájásról kiabálva találták. A mentő, a Bethesda kórházba vitte. Alapos kivizsgálás után a diagnózis: Asperger szindróma. Ezután kb.1,5 évig semmi nem történt, majd, erős fejfájás után, újra este, lefekvés után, megismétlődött a korábbihoz hasonló, csak sokkal drasztikusabb eset. Eszméletvesztés, vergődés, a nyelv elharapása, szemei kifo

BMD???

Üdv! A problémám ott kezdődik, hogy párom 2016 októberében elhagyott. Minden kórkép arra utal hogy bipoláris mániás depresszióban szenved.... Amikor bipoláris időszaka van eldob magától, most vasárnap megint ezt tette, majd mikor a mániás van előtérben akkor imád minden ok stb. de emellett semmi szexuális életünk nincs, és kezdünk bele tönkre menni. Hogyan vehetem rá, hogy elmenjen orvoshoz? Nincsen betegségtudata :( Hogyan viselkedjek vele? Én szeretem, vissza akarom kapni őt, de a betegség miatt nem tudom... Csak barátok lehetünk ezt mondja amikor bipoláris fázisa van :( Már én is kezdek be

Agresszió

Páromat több éve ismerem. Férjemmel való végleges szakításom óta több mint fél éve vele élek. Nagyon kedves, érzékeny, mély lelki életet élő férfi, aki sokat segített nekem korábbi csalódásom megoldásában. Szeretnék vele maradni, mert szeretem, ragaszkodok hozzá és tudom ő is ragaszkodik hozzám. Kapcsolatunkat azonban nagymértékben megrontja, hogy időnként fékezhetetlen agresszió tör ki belőle, ha úgy érzi őt bántják, vagy engem bánt valaki. Legutóbb a lányomnak írt minősíthetetlen hangnemben több sms-t, amiben minden rosszat elmondott róla. Azt hiszem ezt az váltotta ki, hogy többször panaszk

A kényelmes semmi

Üdvözlöm, Jellemző rám, hogy a sikereimet elbagatellizálom, azokat semlegesnek élem meg és a nagyobb sikereim elérése sem okoz pár percnél több örömet. De a negatív dolgokat átélem, a kudarcokat felnagyítom és rengeteg érzelemmel élem meg. Hogyan lehetne ezt megfordítani? Jellemző rám, hogy kevés dolog motivál és ezek a motivációk is gyengék. Nehezen változtatok, vagy lépek tovább, könnyen benneragadok a kényelmes megszokásokban akkor is ha az már elönytelen a részemre. A kényelmesség a céljaim elérését is felülírja, mert csak annyit teszek a céljaimért, ami nem jár kényelmetlenséggel.

Oldalak